Súlyos lemaradásban a magyarok: kiderült, mit eszünk a hazai zöldségek helyett
Lassan változik a magyar étrend, az árérzékenység még mindig jellemző a fogyasztók többségére.
Lassan változik a magyar étrend, az árérzékenység még mindig jellemző a fogyasztók többségére.
A Freshfel Consumption Trends konferencián elhangzott, messze még a napi 400 grammos zöldség-gyümölcs fogyasztás.
A közösségi média ma már messze túlmutat a szórakoztatáson, az egyik legfontosabb edukációs platformmá vált, különösen az étkezési szokások és az egészségtudatos életmód területén.
Feltűnően sokan panaszkodnak mostanában arra, hogy bizonyos ételek rosszulléteket okoznak náluk.
Rengeteg a félreértés a glutén, laktóz körül – szakértő segít eligazodni az ételérzékenységek szövevényes labirintusában.
A gyorsan növekvő kereslet és az új technológiák térnyerésének köszönhetően felpörgött a szamócaágazat Hollandiában.
A BZL számításai szerint tavaly egy átlagos német állampolgár 54,9 kilogramm húst fogyasztott.
Egy kis előrelátással a húsvéti ünneplés egyszerre lehet hagyománytisztelő, élelmiszerbiztonsági szempontból tudatos és pazarlásmentes.
A szezon kezdetével egyre több hazai termesztésű alapanyag válik elérhetővé, így érdemes tudatosabban választani a boltok polcairól.
A kampány célja, hogy a hal ne csupán szezonális alkalmakhoz kötődő élelmiszer legyen, hanem egész évben része legyen a magyar családok étrendjének.
A nemzetközi irányok egyre gyorsabban gyűrűznek be a hazai élelmiszerpiacra, így a globális trendek ismerete a gyors reagálás alapfeltétele.
Nem minden E-szám ördögtől való, a kulcs az egyensúlyban és megfontolásban rejtőzik.
A válaszadók közel 80 százaléka számára a szendvics jelenti a megoldást, amikor kevés ideje van főzni.
Bár az elmúlt években mérhetően nőtt az egy főre jutó halfogyasztás, a hazai vásárlók továbbra is elsősorban az ünnepi időszakokban esznek halat.
Kimondták a szakértők: a vevők igényei alapján kellene működnie a termékpályának és az ellátási láncnak.
A jövő szempontjából elengedhetetlen a vízmegtartás és a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás is.
Komoly növekedés mehet végbe a következő évtizedben az állattenyésztésben és az állati termékek fogyasztásában.
Indul a nagy nyári szezonális ellenőrzés, szerte az országban zajlanak a vizsgálatok
2025. júniusban a fogyasztói árak átlagosan 4,6 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbiakat.
Éves alapon nőtt, de havi alapon csökkent a forgalom Magyarországon az élelmiszerek esetében.

Magas hozzáadott érték nem (csak) a termelésben keletkezik.
A rovarfehérje és a lárvák után maradó frassz is fontos kiegészítő lehet, ha tarol az aszály itthon.
Egyes kényelmi funkciók mára már elengedhetetlen, kötelező elemmé váltak a traktorvásárlások során.
Lehetőség van arra, hogy a termelők a silózást elvégezzék anélkül, hogy elesnének a kárenyhítéstől.
Lassan változik a magyar étrend, az árérzékenység még mindig jellemző a fogyasztók többségére.