Varga István az Agrárszektornak elmondta, hogy az idei aszályt nem lehet önmagában a 2026-os nyár szárazságával magyarázni. Az elmúlt tíz évben ugyanis minden termesztési szezonnak jelentős, mintegy 150 milliméteres csapadékhiánnyal vágtak neki a gazdák, miközben a januári és februári csapadék mennyisége sokszor mindössze néhány tíz milliméter volt. Ez azért különösen problémás, mert a tél végi és kora tavaszi csapadék alapvető szerepet játszik abban, hogy a talajok megfelelő vízkészlettel induljanak neki a vegetációs időszaknak.

Ha nem lépnek időben a gazdák, végleg elfelejthetjük a hazai zöldséget

A szélsőséges időjárás és az állandósult aszály miatt elkerülhetetlenné vált a magyar mezőgazdaság technológiai és szemléletbeli megújítása.

A szakember szerint az elmúlt évek vízhiánya nagyon súlyossá vált, és a következményei a növényeken is egyre látványosabban jelentkeznek. A növények ugyanis csak akkor képesek megfelelően fejlődni és párologtatni, ha van miből felvenniük a vizet. A mostani helyzetben azonban sok területen már maga a talaj vízkészlete jelent komoly korlátot. Hozzátette, ez olyan mértékű szélsőség, amelyre a jelenlegi termesztéstechnológiák csak korlátozottan tudnak választ adni.

A probléma ráadásul nem csak a mennyiségi terméskiesésben jelentkezik. A szélsőséges hőség és a talajok kiszáradása a zöldségek minőségét is komolyan veszélyezteti. A szakember szerint az Alföldön jelenleg hatalmas területeken rendkívül alacsony a talajnedvesség, ami már az alapvető agrotechnológiai műveleteket is megnehezíti. Ilyen körülmények között még az öntözés sem feltétlenül tudja teljes mértékben ellensúlyozni a károkat.

A vízhiány élettani problémákat is okozhat a növényeknél. Előfordulhat például kalciumhiány, torzulhatnak a gyökérzöldségek, illetve a növények fejlődése is visszaeshet. Mindez azt jelenti, hogy egy megfelelő öntözési lehetőséggel rendelkező termelő sem feltétlenül tud ugyanolyan minőségű árut előállítani, mint normál időjárási körülmények között

– fogalmazott Varga István az Agrárszektornak.

Nem akármilyen hírek jöttek a hagymáról: ezt sokan nem gondolták volna

Európa és Észak-Amerika hagymapiacát elsősorban az aszály határozta meg 2026 augusztusában.

A FruitVeB alelnöke szerint az elmúlt években az öntözés gyakorlatilag alapfeltételévé vált a szabadföldi zöldségtermesztésnek. A gazdálkodók ugyanakkor nem használhatják tetszőlegesen a rendelkezésre álló vizet. A csepegtető és mikroszórófejes rendszerek hatékonyabbak lehetnek, míg a nagy intenzitású, hagyományos öntözési megoldások a szélsőséges hőségben jelentős veszteségekkel járhatnak.

A termelőknek át kellett állniuk a késő este, vagy a reggeli öntözésre, hiszen nappal 33-35 fokos, vagy akár 40 fokos hőmérsékleten öntözni alapvetően óriási károkat okozhat és nagyon sok esetben csak kidobott pénz

– mondta.

A szakember szerint az idei évben a szabadföldi kertészeteknél már most jelentős terméskieséssel lehet számolni. Egyes kultúráknál 20-30 százalékos, máshol akár 50 százalékot meghaladó veszteség is kialakulhat. A jelenlegi időjárási helyzet ugyanis a gyakorló szakemberek számára is szokatlan, az elmúlt évtizedekben nem tapasztalt szélsőségeket produkál. Nemcsak Magyarországon van azonban probléma. Varga István szerint Európa több fontos zöldségtermelő térségében is komoly károkat okozott a szárazság. Németországban például a sárgarépa jelentős része elpusztult, miközben Ausztriában és más nyugat-európai országokban is komoly terméskiesésekről lehet beszélni. A burgonya és a vöröshagyma esetében szintén jelentős problémák alakultak ki.

Meglepetés érheti, aki ezt a slágerzöldséget keresi itt a boltokban

Az andalúziai üvegházakban termelt kaliforniai típusú paprikák a szezon végére minden altípus esetében magasabb termelői árat értek el, mint egy évvel korábban.

Mindez azért különösen fontos Magyarország szempontjából, mert ha egyszerre több európai termelőországban csökken a kínálat, akkor az import sem feltétlenül jelent egyszerű megoldást. A szakember szerint az idei évben az átlagos terméshez képest 25-35 százalékkal kevesebb zöldség kerülhet piacra, ami bizonyos kultúráknál időszakosan ellátási problémákhoz is vezethet. Közben a fogyasztói oldal sincs könnyű helyzetben. A 2022-2023-as infláció jelentősen megváltoztatta a vásárlási szokásokat, a fogyasztók megfontoltabban költenek, és a zöldségpiacon is érzékelhető a kereslet visszafogottsága. Ez pedig különösen nehéz helyzetbe hozza a termelőket, hiszen miközben a költségeik nőnek, nem biztos, hogy a magasabb termelői árakat teljes egészében érvényesíteni tudják.

Varga István szerint a szabadföldi zöldségtermesztők jelenleg sok esetben már nem a jelentős nyereségért, hanem egyszerűen a fennmaradásért dolgoznak. Azoknak lehet nagyobb esélyük átvészelni a mostani időszakot, akik megfelelően tudják kezelni költségeiket, és a szélsőséges időjárás ellenére is elfogadható termésszintet tudnak elérni. A szakember hozzátette, hogy a következő években a termesztéstechnológiák átalakítása elkerülhetetlen lehet. A talajművelési módok megváltoztatása, a talajban rendelkezésre álló víz jobb megőrzése, valamint a megfelelő öntözési technológiák alkalmazása mind fontosabbá válhat. Ha pedig az ideihez hasonló időjárási helyzet Európa más termőterületein is fennmarad, az import sem biztos, hogy minden esetben képes lesz pótolni a kieső magyar és európai termést. Varga István szerint ezért az ágazat olyan időszakba érkezett, amelyhez hasonlót az elmúlt évtizedekben aligha láthattak a termelők.