Bene Zoltán, a Karintia Kft. cégvezetője arról beszélt, hogy az már nem működik, hogy a magyar mezőgazdaság szereplői termelnek valamit, aztán majd eladják valahogy. A helyzet tarthatatlan, most már tényleg sürgősen lépni kell. Kérdés, hogy mire van szüksége a pékeknek és a malmoknak, illetve az, hogy mit termeljen a gazda? A szakember szerint a magyar mezőgazdaság a bő termés bűvöletében él és mindenki 10 tonnás hozamokat szeretne, miközben az ötéves átlag 5,4 tonna/hektár, az idei pedig 4,22 tonna/hektár volt. Bene Zoltán szerint a prémium búzával kapcsolatban a termelőknek jellemzően ugyanazok a kifogásai: kevesebbet terem, nem kap érte a gazda felárat, és senki se akar drágán gazdálkodni, valamint ott van még az az érv is, hogy korábban is volt egy ilyen program, de az is elbukott. Ezeket a kifogásokat azonban megfelelő edukációval lehet kezelni, a tények ismeretében pedig kirajzolódik egy járható, piacképes, takarékos, és ami talán a legfontosabb egy jövedelmező út – tette hozzá a szakember.

Problémát jelent az is, hogy az ágazat szereplői a mennyiségre mentek rá, a minőség rovására. Ám ennek az lett a következménye, hogy a magyar búza elvesztette a versenyképességét Ausztriában és Olaszországban (bár mostanra ez kezd visszaállni a korábbi szintre). Ami szintén nagy kihívás, az az ukrán gabona megjelenése az európai piacokon. Bene Zoltán elmondta, hogy Ukrajna búzatermése 5 kategóriába sorolható: az alsó két kategóriától nem kell tartani, és a legfelső, prémium búza is csak a teljes 22,4 millió tonnás búzatermés 1%-át teszi ki. Az ez alatti, közepes minőséget jelentő két kategória viszont a termés 27,3%-át jelenti, és ez jelent konkurenciát a magyar gabonára, mert ennek egy része az Európai piacokra kerülhet. Berkes Gábor szerint ehhez a helyzethez kell alkalmazkodnia a magyar szántóföldi növénytermesztéshez, és erre lehet válasz a prémium búza termesztése és a minőségi terméket kereső exportpiacok kiszolgálása. A Karintia Kft. cégvezetője rámutatott:

Olaszország a legfontosabb exportpiac. Azon dolgozunk, hogy visszaszerezzük a bizalmat. Hitessük el velük, hogy tudunk prémium búzát termelni!

Az előadást követő első kerekasztal-beszélgetésen Berkes Gábor, a Cargill Magyarország Zrt. elnök-vezérigazgatója leszögezte, hogy nem azt mondják, hogy mindenkinek prémium búzát kellene termesztenie, inkább arról van szó, hogy meg kell célozni új piacokat is. Fontos továbbá hangsúlyozni, hogy ennél sem garantált minden évben a jó termés, de a genetika és a piacképes beltartalmi értékek rendben lesznek. A szakember szerint ugyanakkor az idei termés nagy problémája - a hozamcsökkenés mellett - a heterogenitás.

Márpedig egységes, magas minőségre kellene törekednie a mezőgazdaságnak, ugyanis, ha erre nem képesek az ágazat szereplői, akkor le kell mondani sok külpiacról

- figyelmeztetett Berkes Gábor.

Csontos Attila, a Júlia Malom ügyvezető igazgatója jelezte, hogy a termékpálya szereplői közötti együttműködés nélkül semmiféle sikert nem lehet elérni. A szakember szerint ugyanakkor gabonatermesztés szempontjából rossz irányba megy az ország, és az ágazat szereplőinek edukációjára van szükség. Csontos Attila szerint probléma az is, hogy a magyar búzákat nem jegyzik az árutőzsdéken. A legnagyobb kérdést azonban az jelenti, hogy meg kell határozni, mi a célja a magyar agráriumnak. Akar-e prémium búzát termelni, és ha igen, akkor ahhoz megfelelő stratégia kell. A prémium búzának két feladata van: vagy önmagában ad jó lisztet, vagy feljavítják vele a gyengébb búzát. A Júlia Malom ügyvezető igazgatója szerint a magyar minősítési és értékelési rendszer nem jó. Megvannak benne a jó elemek, de rendesen össze kellene rakni.

A nemesítők feladata is, hogy ne árasszák el a termelőket különféle fajtákkal, hanem találják meg a minőséget jelentő zászlóshajókat. Ha nem szűkítjük le éréscsoportonként a választható fajtákat, akkor nem fogunk tudni előrelépni

- szögezte le Csontos Attila.

Pirkó Péter, a Karintia Kft. terménykereskedelmi üzletág vezetője arról számolt be, hogy egy átlagos évben 2,5 millió tonna búza hagyja el Magyarországot, ám idén ez 1,5 millió tonna lesz. De hova fog ez jutni? A hazai termelésű gabona legnagyobb felvevőpiaca Olaszország, éves szinten 1-1,5 millió tonna kerül oda, ezt követi Ausztria 500 ezer tonnával és Németország 300 ezer tonna felvevőkapacitással, és még ehhez adódik hozzá a magyar piac. A szakember szerint tehát elemi érdekünk megismerni ezeknek a piacoknak az igényét. Márpedig prémium minőségre ott van kereslet.

És bár volt néhány év, amikor az olaszok nem fogadták el a kevert magyar búzát a prémium szegmensben, és 20 próbakamionból 18-at visszaküldtek, mostanra eljutottunk oda, hogy a prémium fajtákból álló, fajtatiszta téttelekből rakodott 20 próbakamionból 19 prémiumként megfelelőnek számít

- jelezte Pirkó Péter.

Párkányi Gábor, a Mertcontrol Hungary Kft. ügyvezető igazgatója arról számolt be, hogy tudatosabbak lettek a magyar gazdák, és egyre többen kérik, illetve egyre célirányosabban a paraméter-vizsgálatokat. Ennek a szakember szerint az az egyik oka, hogy nincs akkora keresleti piac, nem állnak sorba a kereskedők. Párkányi Gábor beszélt arról is, hogy a hazai búzatermés egy számjegyű százaléka prémium minőségű csak, pedig lenne rá igény itthon is, külföldön is. Ettől függetlenül az ügyvezető igazgató sem gondolja azt, hogy mostantól mindenkinek kizárólag ezt kellene termelnie. Amin viszont lehetne dolgozni, az a minőségre és a homogenitásra való törekvés. Illetve szakítani kellene azzal a 10-20 évvel ezelőtti modellel, hogy sokat termelünk, aztán meg majd megpróbáljuk eladni. Ez ugyanis nem működik többé.

Ha a magyar termelők nem tudnak megfelelő mennyiséget termelni, akkor a minőségre kell törekedniük

- szögezte le Párkányi Gábor.

A kerekasztal-beszélgetés során elhangzott, hogy a magyar malomipar prémium búzából fel tudna venni sokat. Nem a bő termő búza fajtákat kell búcsúztatni, de az arányokat hangolni kell a prémkium irányba. Emellett az is szóba került, hogy Magyarország a malmok kapacitáskihasználása is rossz, két malmot is be kellett zárni idén.

A második kerekasztal-beszélgetésen Dr. Borsiczky István, a Tomelilla Agrotechnika Kft. arról beszélt, hogy Magyarországon a termesztéstechnológia az amerikai '50-es, '60-as évek szintjén van miközben a világ többi részén már korábban megjelent és elterjedt a no-till művelés a szárazabb időjárás miatt. A szakember szerint ugyanakkor a művelési mód nagy előnye, hogy kevesebb gépet kell használni a növénytermesztés során, ami egyúttal azzal is jár, hogy nem amortizálódnak annyira a gépek és jóval alacsonyabb lesz a gazdaságok szervizköltsége is. Fontos azonban, hogy lassan és átgondoltan kell folytatni ezt a fajta művelési módot. Borsiczky István közölte, hogy a termesztésnél ugyanannyi inputanyagot használtak, mint a hagyományos termesztésnél, és azt ugyanúgy juttatták ki, mégis átlagosan 6-9 tonna közötti hozamokról számolhatnak be hektáronként. A szakember beszélt arról is, hogy nem az volt a cél, hogy a talajt regenerálják, arra figyeltek, hogy a vízzel mi a helyzet. Amikor ugyanis nincs víz, akkor az válik a legnagyobb korlátozó tényezővé.

Krajczár Csaba, a BASF dunántúli értékesítési vezetője szerint a növénytermesztés olyan, mint egy ház építése: ott is az alapokon múlik minden. Éppen ezért ősszel kell lehető legjobb irányba befolyásolni a növekedést, ehhez pedig megfelelő tápanyag-utánpótlásra van szükség. A szakember beszélt arról is, hogy a klímaváltozás következtében a kora tavaszi időszak átcsúszott őszre: ez a növényvédelem, a tápanyag-utánpótlás és a vízmegtartás terén is érvényesül. Krajczár Csaba szerint sikeres búza termesztéstechnológiának alapja az elővetemény: ehhez a legjobb a repce, a borsó vagy olyan pillangós növények, amelyek hagynak nedvességet a talajban. A BASF értékesítési vezetője ugyanakkor úgy látta, hogy a prémium búza növényvédelmi szempontból nem különbözik a bőtermőtől vagy a durumtól, ugyanúgy oda kell figyelni mindenre és lehetőleg preventíven kell gondoskodni a növények védelméről. Pais István, a Huminisz Kft. ügyvezető igazgatója pedig azt fejtette ki, hogy a talajkondícionálók sokat tudnak segíteni a növényeknek ősszel a tápanyagok és a víz felvételében, ezeknek a készítményeknek a használatával jobb eredményeket lehet elérni. Éppen ezért mindenkinek ajánlják ezeket a készítményeket. A szakember is kiemelte, hogy a korábbi kora tavaszi időszak mostanra őszre csúszott át, így ekkor kell sok szükséges munkát elvégezni a növények érdekében, ám tavasszal is lesz bőven tennivaló. Pais István a kén, a nitrogén és az aminosavak megfelelő mennyiségben történő pótlását említette példaként.