Változás jöhet a pékáruknál Magyarországon: ezt jó, ha mindenki tudja
Már véleményezhető a Magyar Élelmiszerkönyv malomipari termékekre vonatkozó előírásainak módosításáról szóló rendelet tervezete.
Már véleményezhető a Magyar Élelmiszerkönyv malomipari termékekre vonatkozó előírásainak módosításáról szóló rendelet tervezete.
Korábban a magyar búza kiválónak számított, ma azonban a hazai termés döntő része már csak a kommersz kategóriába esik.
Aduász lehet a búza itthon, a fajtaválasztáson és a technológián azonban nagyon sok múlik.
Látványosan nőtt 2024-ben a holding több agrárcégének adózott eredménye is, de voltak veszteségek is.
A Szlovák Malomipari Szövetség csatlakozott a hazai pékek kezdeményezéséhez, és elutasítja a rovarok felhasználását.
A Hajdú Gabona Zrt. napjainkban legfőképp búza őrlésével foglalkozik, nagyságrendileg 75-80 ezer tonna búzát őrölnek meg évente.
Az idei búzatermés nemcsak mennyiségét, minőségét tekintve is elmaradt a várttól, ez pedig a liszt és kenyér árára is hatással van.
Indonéziában a malmok mindössze két hónapra vannak fedezve, míg a közel-keleti gabonafeldolgozók többségének csak 45 napra elegendő készlete van.
A kedvezőtlen időjárás miatt idén sok év átlagánál is gyengébb lett a búzatermés Franciaországban.
A malmok szerint kénytelenek az árakkal versenyezni a jobb búzáért, mások szerint a fogyasztók nem fogadnák el a drágulást.
Mivel kevesebb a jó minőségű búza a piacon, ezért biztosan emelkedni fog a liszt ára a Gabonaszövetség szerint.
Megjelent az Európai Unió agrártermékeinek külkereskedelmével kapcsolatos augusztusi összefoglaló.
A gazdálkodóknak, termelőknek, és élelmiszeripari vállalkozásoknak alkalmazkodnia kell a gyorsan változó környezethez.
Már kapható a szibériai rozs és a kövön őrölt hajdinaliszt a hazai pékségekben, de az ősgabonákból készült termékek is egyre népszerűbbek.
Árcsökkenés jöhet hamarosan a kenyérnél Magyarországon, ősszel ugyanis árversenybe kezdenek majd a malmok.
Egyre népszerűbbek Magyarországon a nem hagyományos kenyérgabonából készült lisztek, illetve az ezekből sütött pékáruk.
A hazai malomipart az elavultság, pontosabban az idejétmúlt gépparkok, épületek és szállító kapacitás jellemzi.
2020-ban egy kiló fehérkenyér 356 forintban került, két évvel később viszont 659 forintot kértek a pékségekben.
Van olyan hatósági áras élelmiszer, aminél már nincs semmi értelme az intézkedésnek.
Mostanra már több mint egymillió tonna búza és kukorica érkezett Magyarországra Ukrajnából.

A magyar piac árérzékeny, ezért idén is legfeljebb egy korlátozott mértékű, nagyjából 10 százalékos áremelkedést tartanak reálisnak a termelők.
Aggodalom lett urrá a hazai szántóföldeken a durva aszály és a kiszámíthatatlan időjárás miatt.
Fontos fejlesztések valósulhatnak meg, de a nagyobb hozzáadott értéket jelentő növények termelése lehetne az igazi kitörési pont.
2025-ben olyan sebességgel indult meg a tojás drágulása Magyarországon, hogy azt nem csupán a termelők, hanem a fogyasztók is napról napra érzik.
Rendeletben jelentette be a kormány a hitelmoratóriumot az adósok bizonyos körének.
A 2025-ös GOSZ-VSZT-NAK Kukorica Posztregisztrációs kísérletekben újra élen a KWS OLTENIO! A köztermesztés számára legfontosabb éréscsoportban (korai csoport - FAO 300-399) idén ezüstéremmel gyarapodott az éremtáblázat!
A 2025-ös nyár egy olyan vihart és jégesőt hozott hazánk északkeleti szegletében, ami sok gazda életében fordulatot jelentett.