A nappali pávaszem a lepkék rendjében a tarkalepkefélék családjába sorolt Aglais nem faja. A legismertebb európai nappali lepkék közé sorolható. Alfajai nincsenek.
A nappali pávaszem jellemzői
A nappali pávaszem egész Eurázsia északi felén megtalálható, Japántól a Brit-szigetekig. A legismertebb európai nappali lepkék közé tartozik, Magyarországon a leggyakoribb nappali lepkefaj. Szárnyán egy-egy nagy szemfolt van. Alapszíne élénkvörös, a felső szegély mentén két nagy fekete folt van, közük sárga. Ezekre következik a sárga keretű és szürkésbarna pupillájú nagy szemfolt, amelyet, valamint a szegélyt fehér pupillájú kék foltocskák sora követ. Színes szemfoltjának kék színű a magva, különleges külseje és foltjai miatt más fajokkal lényegében összetéveszthetetlen. A hím elülső szárnya mintegy 3 centiméter hosszú, a nőstényé többnyire valamivel nagyobb. A szemfolt kerete kifelé fekete, a szegély ibolyásszürke. A nappali pávaszem szárnyainak fonákja bársonyos barnásfekete, benne mélyfekete, kissé hullámos harántcsíkok húzódnak. A nappali pávaszemet csaknem egész évben látni, két nemzedéke június-júliusban és augusztustól októberig, illetve áttelelés után márciustól májusig repül. A hegyekben 2500 méterig hatol fel.
Szívesen száll a bogáncs- és aszatfélék virágaira, de nagyon gyakran megfigyelhetjük más virágokon is. A kertekben igen kedveli a nyári orgonát és a bársonyvirágot. A lepkék barlangokban, padlásokon, odvas fákban, pincékben telelnek át csukott szárnyakkal, amik feketesége jól álcázza őket. Védett faj, természetvédelmi értéke 5 ezer forint.
Az eljárás során olyan lepkelárvák ürülékét használják fel, amelyek kifejezetten növényi levelekkel táplálkoznak.
A globális felmelegedés és az emberi tevékenység is veszélyezteti a 2026-os Év lepkéjének élőhelyeit.
Ebben az évben a Magyar Rovartani Társaság olyan fajokat jelölt, amelyek életük valamely szakaszában szorosan kötődnek a faodvakhoz.
Új kutatások célja, hogy a hiányzó információk révén jobban megértsük az ökoszisztémák változásainak globális hatásait.
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Tavaszi természetles programja április elsején vette kezdetét.
A hazai lepkék tényleg érzik már, hogy mikor lehet vége a télnek Magyarországon?
A klímaváltozás, az aszály, az alacsony felvásárlási árak és a nemzetközi piaci bizonytalanságok egyszerre helyeznek nyomást a hazai takarmányiparra.
Az aszályt hónapokkal előre jelezték a műholdas adatok, a döntéshozatal mégis reaktív maradt.
Óriási különbségek vannak az egyes növényfajok között abban, hogy mennyi vizet igényelnek, és milyen jól képesek átvészelni a száraz időszakokat.
Sokan rettegnek tőle, pedig szinte veszélytelen - a rákosi vipera megmentését célzó program eddigi legnagyobb visszatelepítése történt.
A mikotoxinok elleni küzdelemben téves megközelítés kizárólag egy beavatkozástól várni a csodát.
Reng Zoltán: hosszú távú gondolkodás nélkül nincs versenyképes agrárium
Mesterséges intelligencia (MI) a mezőgazdaságban: a siker kulcsa nem a technológia, hanem az ember.
