Nagy verseny várható az év rovara címért: íme, az idei jelöltek

Nagy verseny várható az év rovara címért: íme, az idei jelöltek

agrarszektor.hu
A Magyar Rovartani Társaság minden évben meghirdeti az Év rovara versenyt. Ennek célja, hogy ráirányítsa a figyelmet egy-egy hazai rovarfajra, valamint a rovarok védelmének és az élővilágban betöltött szerepük fontosságára. A kiválasztott faj életmódjának és élőhelyének bemutatásával közelebb hozza a természetben zajló biológiai folyamatokat és változásokat, elősegítve azok jobb megértését.

Tombola és értékes nyeremények az Agrárszektor 2025 konferencián!

Tombolával és értékes nyereményekkel várjuk az Agrárszektor konferencia résztvevőit az esemény 2. napjának végén! FŐNYEREMÉNY: Az AXIÁL Kft. felajánlásából a szerencsés nyertes egy Fűnyírótraktor Portland Hawk H9212RD-rel lesz gazdagabb!

Szerezze meg jegyét most még Early Bird áron a december 3-4. között megrendezésre kerülő siófoki Agrárszektor 2025 konferenciára, ahol kistermelők és fiatal gazdák most 64.900 Ft + áfa összegért vehetnek részt az év egyik legnagyobb és legrangosabb agráreseményén! 

Idén is meghirdette a Magyar Rovartani Társaság az Év rovara versenyt. Ebben az évben olyan fajokat jelöltek, amelyek életük valamely szakaszában szorosan kötődnek a faodvakhoz: lárváik ott fejlődnek, ott táplálkoznak vagy éppen ott találnak menedéket pihenésre. Mivel Magyarországon egyre kevesebb az idős, odvas fa, a három rovarfaj bemutatásával a szakemberek erre a különleges mikroélőhelyre és annak megőrzésének fontosságára szeretnék felhívni a figyelmet. A jelöltekre 2025. december 6-a éjfélig lehet szavazni az alábbi linken.

Remetebogár

A keleti remetebogár (Osmoderma barnabita) Magyarország és egyben Európa egyik legkülönlegesebb és legritkább bogara. A rokonságába tartozó európai fajok rendkívül hasonló megjelenésűek, azonban elterjedési területük eltérő. A kifejlett példányok 25-32 mm-es testhosszukkal a nagyobb bogarak közé tartoznak. A hím és a nőstény egyedek külsejükben lényegesen nem különböznek egymástól, csupán testarányaik eltérőek kissé. A faj különlegessége elsősorban speciális élőhelyigényével függ össze: a bogarak lárvái ugyanis kizárólag nagy, öreg fák nekik megfelelő odvaiban tudnak kifejlődni, ahol a korhadó faanyagot fogyasztják. A fafajok szempontjából nem válogatós, mivel elsősorban az odú minősége számít. Hazánkban mégis leginkább nagy folyók ártéri puhafa ligeteiben, főleg öreg füzesekben találja meg életfeltételeit. A keleti remetebogár síkságokon kívül szórványosan hegyvidékeken is megtalálható, ahol többnyire nagy, odvas tölgy és bükkfákban fejlődik. Nagyritkán tűlevelűekben is előfordul.

Lárvái nagyméretű pajorszerűek, kifejlődésükhöz 2-4 év szükséges. A bogarak nyár derekán kelnek ki és nyár végéig élnek. Rövid felnőtt életük során élőhelyük környezetét ritkán hagyják el, többnyire az odvak belsejében, a törmelékbe ássák be magukat. Meleg, szélcsendes nyári késő délutánokon előbújnak és szárnyra kelnek párt keresve. A bogarak jellegzetes, erős sárgabarack illatot árasztanak, amely jelenlétüket már méterekről elárulja. A kifejlett egyedek már nem faanyaggal táplálkoznak, hanem ha tehetik, erjedő, édes folyadékokat, például sérült fák kifolyó nedvét vagy túlérett gyümölcsök levét nyalogatják. A bogarak rejtett életmódjuk miatt ritkán kerülnek a szemünk elé, de mivel néha városi környezetben, például parkok, fasorok öreg fáiban is otthonra lelhetnek, nagy szerencsével egy-egy példánnyal néha meglepő helyeken is találkozhatunk. Bár a remetebogár az utóbbi években egyre több helyről előkerült, mindenütt nagyon ritkának számít. Élőhelyeinek sérülékenysége és megfogyatkozása miatt a faj fennmaradása jelentős mértékben veszélyeztetett. A keleti remetebogár Magyarországon fokozottan védett faj, természetvédelmi értéke 250 ezer forint.

Párducfoltos hangyaleső

A párducfoltos hangyaleső (Dendroleon pantherinus) a hazai hangyalesőfauna közepes termetű faja: hegyes szárnyai kissé hosszabbak, mint a teste. Magyar neve a tudományos név fordításából eredeztethető, ami utal az elülső szárny hátsó szegélyén lévő „párducfoltra” (vagy szemfoltra). Ez a háztetőszerűen összecsukott szárnyakon látható a legjobban. A szárnyát további mintázati elemek is díszítik. Nagyon dekoratív megjelenésű rovar. Teste többnyire sárga, karcsú lábai meglehetősen hosszúak és vékonyak. Csápja is hosszú, vége enyhén megvastagodott.

Az imágók gyengén repülnek, a mesterséges fény vonzza őket. Nyár közepén rajzanak, éjszaka párzanak, petéiket faodvakba helyezik. Fejlődésmenete egy évig tart: három lárvastádium után bábozódik. A lárvák és az imágók is ragadozó életmódot folytatnak. A lárvák a faodvakban más rovarok lárváit és imágóit zsákmányolják. Jellegzetességük, hogy tölcsért nem építenek, és dús testszőrzetet viselnek. Hazánkban természetközeli élőhelyeken, domb- és hegyvidéki melegkedvelő erdőkben és nagy folyók menti ligeterdőkben fordul elő, de lárváját kimutatták régi épületek, erősen szuvas tetőszerkezeti famorzsalékában is. Palaearktikus faj, elterjedése Európától Észak-Kínáig húzódik. Hazánkban ritka, mert odvasodó fákból is egyre kevesebb van az erdeinkben. Magyarországon védett, természetvédelmi értéke 50 ezer forint.

Gyászbagoly

A gyászbagoly (Mormo maura) a bagolylepkék (Noctuidae) családjának - ha nem is a legtarkább, de mindenképpen - a legnagyobb szárnyfelületű hazai faja. Mintázata a barnásszürke sötétebb-világosabb árnyalataiból tevődik össze; az elülső szárny középső harmada sötétebb, a fennmaradó része világosabb alapszínű, a szárnycsúcsnál világosabb folt látható, a sötét színű hátulsó szárnyon két világos keresztcsík van. Mérete és mintázata alapján nagyon könnyen felismerhető. Hasonló méretű és alakú lepkefajok a más családba tartozó övesbagolylepkék közül kerülnek ki, de az európai fajok hátulsó szárnyán mindig láthatók élénk (vörös, sárga, világoskék) sávok.

A gyászbagollyal üdébb erdőkben patakok, esetleg folyók vagy tavak mentén találkozhatunk. Megfigyeléséhez némi szerencse vagy életmódjának ismerete szükséges, mert pihenőhelyétől ritkán távolodik el, élőhelyéhez ragaszkodik. Alapvetően mediterrán faj, mégis kerüli a meleg, száraz helyeket, és a nyári hőségidőszakot inaktív állapotban párás, sötét zugokban, faodvakban, patakközeli sziklarepedésekben, vízátfolyókban és hasonló helyeken tölti, néha többedmagával alvócsoportot alkotva, de gyakorta behúzódik épületek, pincék oltalmába is. Táplálkozni sötétedés után jár, a magas cukortartalmú nedveket kedveli.

A lepkék júniusban kelnek ki bábjaikból, fő repülési idejük július-augusztusra tehető, de ekkor is csak néhány napon aktívak, utána visszahúzódnak rejtekhelyükre. A nyár elmúltával még sokáig (olykor október végéig) megfigyelhetők öreg példányok. Hernyóként telel; ősszel inkább lágyszárúakon, míg áttelelés után fák és bokrok zsenge levelein táplálkozik. A kifejlett lepkéhez hasonló színezete remekül elrejti nappali búvóhelyén az avar között vagy fakéreg alatt. Észak-Afrikától Európa déli és középső sávján, a Közel-Keleten és Kis-Ázsián át Észak-Iránig és Nyugat-Turkesztánig elterjedt faj. Magyarországon védett, természetvédelmi értéke 5 ezer forint.

Címlapkép forrása: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
Támogatott tartalom

ARASZ Gazdálkodási Napló és Farm menedzsment! (x)

Az elmúlt évek tapasztalatait felhasználva az Arasz komoly segítség volt a Gazdálkodási napló és az EGN beadás követelményeinek való megfelelésben a gazdálkodások adminisztrációs terheinek csökkentésében.

EZT OLVASTAD MÁR?