
Óriási lemaradásban rengeteg magyar termelő: nincs mese, ezt meg kell lépniük
Modernizáció és robotizáció nélkül a magyar élelmiszeripar nem tud versenyképes lenni.
A cserszegi fűszeres egy magyar eredetű fajta, ami az Irsai Olivér és a Piros tramini keresztezésével jött létre. A Balatonfelvidék, Balatonmellék borvidék jellemző fajtája.
A cserszegi fűszeres jellemzői
Laza homokos, és löszös talajon is jól terem, a magasabb mésztartalmú területeken savai élénkebbek. A Csongrádi, Hajós-Bajai, Kunsági, Etyek-Budai, Balatonfelvidéki, Balatonmelléke borvidéken jellemző. Korai érésű (szeptember vége), bőtermő fehér borszőlőfajta. A cserszegi fűszeres fürtje közepes nagyságú (150g átlagtömegű), vállas, közép tömött. Bogyója kicsi, gömbölyű, pirkadat sárga, hamvas. Húsa puha, leves, jellegzetesen fűszeres ízű, vastag héjú. Növekedési erélye közepes, a kondicionális állapotra ügyelni kell. 10-12 t/ha termés hozására szakszerű műveléssel hosszú távon képes. Kevés másodtermést hoz. A cserszegi fűszeres téli fagyokkal szembeni tűrőképessége kiemelkedő, ezért a síkvidéki szőlőtermesztés megbízható fajtájává vált.
A szárazságra viszont érzékeny, ilyen viszonyok között mérsékelten kell terhelni, különben fonnyadni kezd, a rothadásnak azonban ellenáll. Alkalmas a magasművelésű tőkeformákra, de a tőkék terhelését fokozott figyelemmel kell kísérni, hogy a túlterhelés elkerülhető legyen. 6-8 rügy/négyzetméter rügyterheléssel kielégítően terem. A terhelést hosszúcsapokon illetve félszálvesszőkön célszerű elosztani. Nem nevel sűrű lombot, mérsékelt zöldmunkával tőkéi kézben tarthatók. Illata nem parfümös és nem is nehézkes, sokszor inkább mezei virágra emlékeztet. Érdemes fiatalon fogyasztani. Az Alföldön alacsonyabb savtartalommal ugyan, de kellemes, mindennapi fogyasztásra kiválóan alkalmas bort lehet belőle készíteni.
Modernizáció és robotizáció nélkül a magyar élelmiszeripar nem tud versenyképes lenni.
Az öt év átlagát tekintve az 52 százalékot is meghaladta a kukorica termésmennyiségének visszaesése Magyarországon.
A legtöbb mezőgazdasággal foglalkozó szakember számára ismert fogalom a mezőgazdasági vadkár.
A magyar almatermelési színvonal 50-70%-kal marad el az európai top5 ország szintjétől.
Több tényező is közrejátszik a friss pékáruk, például a kenyér, a zsömle árának alakulásában, de az biztos, hogy az energiaáraknak komoly hatása van.