A tél a legtöbb kártevő és kórokozó számára a túlélés időszaka. A kártevők pete, lárva vagy kifejlett állapotban húzódnak meg a kert eldugott zugaiban, míg a gombák spórái az avarban vagy a növényi maradványokon várják a tavaszt. A leghatékonyabb védekezés a kertben is a megfelelő higiénia. A lehullott, beteg vagy fertőzött lombot és növényi maradványokat gondosan össze kell gyűjteni, és el kell távolítani a kertből, ugyanis ezek a gombás és bakteriális fertőzések kiindulópontjai. Ezeket a maradványokat nem szabad komposztálni, hanem célszerű megsemmisíteni.

A gyümölcsfák törzsén és ágain a rügyek, kéregrepedések és elszáradt gyümölcsmúmiák kiváló búvóhelyet jelentenek a kártevők petéi és a monília spórái számára. Az elpusztult vagy beteg ágakat el kell távolítani, a gyümölcsmúmiákat le kell szedni, a törzseket pedig kefével át kell dörzsölni az ott meghúzódó kártevők elpusztítása érdekében.

A téli lemosó permetezés elengedhetetlen lépés a kártevők és a gombás fertőzések megelőzésében. Késő ősszel, a fák nyugalmi állapotában, valamint tél végén a rügyfakadás előtt érdemes a réz- és kéntartalmú szerek vagy paraffinolajos készítmények kombinációját használni. A réz hatóanyag a gombabetegségek ellen nyújt védelmet, míg a paraffinolaj (vagy ásványi olaj) bevonatot képezve megfojtja a fakéreg alatt telelő rovarokat és atkákat, illetve azok petéit.

A talajlakó kártevők ellen is vannak módszerek

A talajban telelő kártevők, mint a drótférgek vagy a cserebogár pajorok egyedszámának csökkentésére is van lehetőség. A mélyre ásott „csapdagödrökbe” helyezett répa vagy burgonyaszeletek segítségével megállapítható a fertőzöttség mértéke. A vegyszermentes védekezés egyik eszköze a talaj felszínének átforgatása, ha az nem károsítja a növények gyökereit. Miközben a kártevők ellen harcolunk, létfontosságú, hogy támogassuk a kerti ökoszisztéma egyensúlyát fenntartó hasznos rovarok és más állatok telelését. Az ő tevékenységük csökkenti a kártevők számát, így a vegyszerhasználat is minimalizálható. A méhek és beporzók számára a földben és a növényei részekben lévő rések, üregek jelentenek menedéket.

A katicabogarak, amelyek a levéltetvek természetes ellenségei, szintén a száraz avarban, fadarabok alatt telelnek át. Hagyjunk meg egy-két sarkot a kertben, ahol az avart, száraz ágakat, gallyakat nem takarítjuk fel, így biztosítva számukra természetes, száraz téli menedéket. Ezen túlmenően, létesíthetünk rovarhoteleket a kert egy védett szegletében. Ezek a fából, nádból, üreges téglából vagy lyukacsos anyagokból készült szerkezetek kiválóan alkalmasak a méhek, darazsak, pókok és más hasznos ízeltlábúak teleltetésére. A sünök és egyes madárfajok is fontos kártevőirtók. A sünök a vastag avarréteg vagy egy összehordott gallykupac alatt, fagymentes helyen vészelik át a telet. Készíthetünk számukra sünkunyhót is, amely száraz, szélvédett, biztonságos telelőhelyet nyújt. A madarak számára a téli etetés itatás segít a túlélésben, cserébe tavasszal megszabadítanak a hernyók és lárvák jelentős részétől.

A téli felkészülés tehát nem csupán a kert rendbetételéről szól, hanem az okos beavatkozásról és a természet egyensúlyának támogatásáról, megalapozva ezzel a következő szezon sikereit.