A dongó a rovarok osztályának hártyásszárnyúak rendjébe, ezen belül a fullánkosdarázs-alkatúak alrendjébe és a méhfélék családjába tartozó nem.
A dongó jellemzői és haszna
A dongó, más néven a poszméh a poszméhek nemzetségének ez az egyetlen élő neme. Neve a hangos, zümmögő-döngő repülésükre utal. Fészke legtöbbször a föld felszínén helyezkedik el. Bár fenyegetőnek tűnik külseje miatt, nem veszélyesek, erős fullánkjukat is csak ritkán használják. A dongók a legnagyobb termetű méhek közé tartoznak, vaskos és tömött testüket rendszerint tarka szőrbunda fedi.
A szájszerv alsó ajka valóságos szívókává nyúlik meg, amely sajátságos ízület segítségével még tovább előreölthető. Attól függően, hogy milyen virágokat látogatnak, módosul szívónyelvük hossza. Leghosszabb a poszméhek, tehát a dongók szívóormánya. A fullánk módosult tojócső, ami viszont már nem a peterakás szolgálatában áll, hanem a zsákmányolás és a védekezés fegyvere. Ha nincs használatban, akkor a potrohban rejtve, a fullánkkamrában fekszik, a hímek pedig fegyvertelenek.
Erdők, mezők, kertek lakója, az alföldi rónáktól a hegyvidékig. Európában és Észak-Ázsiában honos. Már kora tavasszal, március környékén megjelenik, tavasztól őszig virágport és nektárt gyűjt, így több hónapig szüksége van a virágzó méhlegelőkre. A méhekkel ellentétben alacsony hőmérsékleten, szemerkélő esőben is gyűjtöget. A hazai fajok közül jó néhány veszélyeztetett vagy fokozottan veszélyeztetett kategóriába sorolható. A dongók társasan élnek, testük zömök, erőteljes, 16-25 mm, szőrzetük dús, rövid.
A dongók igen hasznos állatok, felkeresik többek közt a paradicsom, a paprika, a tojásgyümölcs, a cukkini virágait. Hozzáférnek azok központi termőrészéhez is, így sokkal tökéletesebb beporzást végeznek, mint a méhek. Munkájuk eredményeként nagyobb, sokmagvú paradicsom, vastagabb falú, egyenletes felületű paprikatermésünk lesz - még szorgalomban is túltesznek a méheken, ami nagy dolognak számít. Egy-egy poszméh naponta mintegy kétszáz háziméh munkáját végzi el. Munkájának sikere is fölülmúlja a méhekét a megporzás sikerességét illetően. Ezért sem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy hiába tűnnek „veszélyes fenevadnak”, a légynek sem ártanak és nagyon hasznos állatok!
Az elmúlt három évtized legrosszabb éve lehet az idei a méhészek számára Magyarországon.
Debreceni részvétellel indul nemzetközi beporzóvédelmi program európai uniós támogatással.
Több mint 30 tonnányi kaptárt szállított a balesetet szenvedett teherautó, próbálják befogni a kiszabadult méheket.
Az ázsiai lódarázs agresszív fészekvédő viselkedése az emberre is veszélyes lehet.
A gyepek és méhlegelők körül mindig forró a hangulat, de a tét sokkal nagyobb a lakók igazánál.
Új kutatások célja, hogy a hiányzó információk révén jobban megértsük az ökoszisztémák változásainak globális hatásait.
A mezőgazdaságban dolgozók számára a munkavégzés számos kockázatot tartogat, sajnos évről évre halálos áldozatokat is követel.
Az árpával és búzával már nem lesz gond, a kukorica sorsa viszont erősen kérdéses idén.
Ismét fellendülőben van a szójatermesztés Magyarországon, egyre több termelő tesz próbát ezzel a növénnyel.
Takarmányban és emberi élelmezésre is alkalmazható egy GMO-szója, miután az európai hatóságok biztonságosnak találták.
Az elmúlt hetekben Szardínia szigetén, majd az észak-olaszországi Lombardiában, valamint Franciaországban is megerősítették a kór jelenlétét.
Az utóbbi évek tapasztalatai alapján kijelenthetjük, hogy véget értek azok a boldog évek, mikor a kukorica növényvédelmét letudtuk egy gyomirtással.
Hatékony megoldás a napraforgó tányérvédelmére: Picasso® Active
A talaj szervesanyag tartalma és a kapcsolódó talajfunkciók javításáért már az aratási szezonban sokat tehetünk!
