A dongó a rovarok osztályának hártyásszárnyúak rendjébe, ezen belül a fullánkosdarázs-alkatúak alrendjébe és a méhfélék családjába tartozó nem.
A dongó jellemzői és haszna
A dongó, más néven a poszméh a poszméhek nemzetségének ez az egyetlen élő neme. Neve a hangos, zümmögő-döngő repülésükre utal. Fészke legtöbbször a föld felszínén helyezkedik el. Bár fenyegetőnek tűnik külseje miatt, nem veszélyesek, erős fullánkjukat is csak ritkán használják. A dongók a legnagyobb termetű méhek közé tartoznak, vaskos és tömött testüket rendszerint tarka szőrbunda fedi.
A szájszerv alsó ajka valóságos szívókává nyúlik meg, amely sajátságos ízület segítségével még tovább előreölthető. Attól függően, hogy milyen virágokat látogatnak, módosul szívónyelvük hossza. Leghosszabb a poszméhek, tehát a dongók szívóormánya. A fullánk módosult tojócső, ami viszont már nem a peterakás szolgálatában áll, hanem a zsákmányolás és a védekezés fegyvere. Ha nincs használatban, akkor a potrohban rejtve, a fullánkkamrában fekszik, a hímek pedig fegyvertelenek.
Erdők, mezők, kertek lakója, az alföldi rónáktól a hegyvidékig. Európában és Észak-Ázsiában honos. Már kora tavasszal, március környékén megjelenik, tavasztól őszig virágport és nektárt gyűjt, így több hónapig szüksége van a virágzó méhlegelőkre. A méhekkel ellentétben alacsony hőmérsékleten, szemerkélő esőben is gyűjtöget. A hazai fajok közül jó néhány veszélyeztetett vagy fokozottan veszélyeztetett kategóriába sorolható. A dongók társasan élnek, testük zömök, erőteljes, 16-25 mm, szőrzetük dús, rövid.
A dongók igen hasznos állatok, felkeresik többek közt a paradicsom, a paprika, a tojásgyümölcs, a cukkini virágait. Hozzáférnek azok központi termőrészéhez is, így sokkal tökéletesebb beporzást végeznek, mint a méhek. Munkájuk eredményeként nagyobb, sokmagvú paradicsom, vastagabb falú, egyenletes felületű paprikatermésünk lesz - még szorgalomban is túltesznek a méheken, ami nagy dolognak számít. Egy-egy poszméh naponta mintegy kétszáz háziméh munkáját végzi el. Munkájának sikere is fölülmúlja a méhekét a megporzás sikerességét illetően. Ezért sem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy hiába tűnnek „veszélyes fenevadnak”, a légynek sem ártanak és nagyon hasznos állatok!
A beporzók amiatt fontosak, mert az általunk termesztett növények körülbelül háromnegyede kifejezetten igényli a beporzást.
A beporzásban kulcsfontosságú szerepet töltenek be a háziméhek, ám a vadméhek segítsége is elengedhetetlen a természeti folyamat teljességéhez.
Jó ideje komoly gondok vannak a magyar méhészeti ágazatban, ősz óta nem javult a termelők helyzete.
Nincs mit tenni, azonnal lépni kell, ha meg akarjuk óvni a beporzókat a világon és Magyarországon.
Február végéig érdemes elkészíteni és kihelyezni a méhhoteleket Magyarországon, a lakosság, a gazdák és az önkormányzatok segítségét kérik.
Érdemes méhlegelőt telepíteni a kertünkbe, hiszen a beporzóknak óriási szerepük van az életünk alakulásában.
Kihívásokkal teli időszak előtt áll az állattartás és takarmányágazat Magyarországon, de azért vannak biztató fejlemények is.
Sok mindenre oda kell figyelnie annak, aki földet venne vagy éppen eladna Magyarországon.
Nagyon komoly probléma lehet azoknál a cégeknél, akik eddig nem árazták be a termékeiket.
A toxinos kukorica óriási gondot jelenthet az egész ágazatnak, csak közösen lehet megoldani a problémát.
A szakértők szerint a következő időszakban várhatóan szigorodni fognak a hitelhez jutás feltételei az agrárfinanszírozásban.
Lezárult a WEB-GN beadás. Az adminisztrációs terhek most fognak igazán jelentkezni mindenkinél.
A vetőmagtermesztéssel foglalkozó gazdák szerint az 1000 hektáros birtokméret vízválasztó: nem megfelelő gépekkel ugyanis ekkortól lesz legalább akkora nyűg a nagy termés, mint amekkora öröm.