A dongó a rovarok osztályának hártyásszárnyúak rendjébe, ezen belül a fullánkosdarázs-alkatúak alrendjébe és a méhfélék családjába tartozó nem.
A dongó jellemzői és haszna
A dongó, más néven a poszméh a poszméhek nemzetségének ez az egyetlen élő neme. Neve a hangos, zümmögő-döngő repülésükre utal. Fészke legtöbbször a föld felszínén helyezkedik el. Bár fenyegetőnek tűnik külseje miatt, nem veszélyesek, erős fullánkjukat is csak ritkán használják. A dongók a legnagyobb termetű méhek közé tartoznak, vaskos és tömött testüket rendszerint tarka szőrbunda fedi.
A szájszerv alsó ajka valóságos szívókává nyúlik meg, amely sajátságos ízület segítségével még tovább előreölthető. Attól függően, hogy milyen virágokat látogatnak, módosul szívónyelvük hossza. Leghosszabb a poszméhek, tehát a dongók szívóormánya. A fullánk módosult tojócső, ami viszont már nem a peterakás szolgálatában áll, hanem a zsákmányolás és a védekezés fegyvere. Ha nincs használatban, akkor a potrohban rejtve, a fullánkkamrában fekszik, a hímek pedig fegyvertelenek.
Erdők, mezők, kertek lakója, az alföldi rónáktól a hegyvidékig. Európában és Észak-Ázsiában honos. Már kora tavasszal, március környékén megjelenik, tavasztól őszig virágport és nektárt gyűjt, így több hónapig szüksége van a virágzó méhlegelőkre. A méhekkel ellentétben alacsony hőmérsékleten, szemerkélő esőben is gyűjtöget. A hazai fajok közül jó néhány veszélyeztetett vagy fokozottan veszélyeztetett kategóriába sorolható. A dongók társasan élnek, testük zömök, erőteljes, 16-25 mm, szőrzetük dús, rövid.
A dongók igen hasznos állatok, felkeresik többek közt a paradicsom, a paprika, a tojásgyümölcs, a cukkini virágait. Hozzáférnek azok központi termőrészéhez is, így sokkal tökéletesebb beporzást végeznek, mint a méhek. Munkájuk eredményeként nagyobb, sokmagvú paradicsom, vastagabb falú, egyenletes felületű paprikatermésünk lesz - még szorgalomban is túltesznek a méheken, ami nagy dolognak számít. Egy-egy poszméh naponta mintegy kétszáz háziméh munkáját végzi el. Munkájának sikere is fölülmúlja a méhekét a megporzás sikerességét illetően. Ezért sem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy hiába tűnnek „veszélyes fenevadnak”, a légynek sem ártanak és nagyon hasznos állatok!
Ez az inváziós faj Európa számos országában gyors terjedéssel komoly veszélyt jelent az adott terület őshonos beporzóira.
Történelmi mélypontra süllyedt a poszméhek száma az Egyesült Királyságban 2024-ben.
Figyelmeztető táblát tett ki, mindezt azzal a céllal, hogy elriasszák a potenciális látogatókat is.
Január 27-től nyújthatók be kérelmek a méhcsaládok egészségét támogató, állatjóléti pályázatra.
Intelligens szántóföldi tervezéssel és a tájrészletek gondos összehangolásával is rengeteget tehetnénk a beporzók védelméért.
Csaknem 30 milliárd forintos keretösszeggel folytatódik a Mezőgazdasági kisüzemek beruházási támogatása.
Sok esetben nem kellenek hatalmas kertek, hogy valami finomat termesszünk otthon.
A koraiság fokozására számos módszer létezik, de miért is hasznos az, ha korábban van termés?
Bata Mátéval, a Kornfarm Kft. ügyvezetőjével beszélgettünk, aki közel 800-850 hektáron folytat növénytermesztést.
Csökkenőben a búza vetésterülete Ukrajnában, a kukoricánál és az olajos növényeknél erős növekedést lehetett megfigyelni.
A szakértők szerint az amerikai mezőgazdasági minisztérium elszalasztott egy lehetőséget a közegészség védelmére.
Az utóbbi évek szélsőséges időjárási eseményei, az aszályos nyarak, a szokatlanul enyhe telek és a szórványosan, ám hirtelen lehulló csapadék egyre érezhetőbb nyomást gyakorolnak a mezőgazdaságra.
Változatlanul nagy a bizonytalanság a várható hazai vetésterület kapcsán
A termesztés során adódó időjárási szélsőségek, mint a fagykár, aszály, jégeső, vagy egy vegyszeres kezelés következtében fellépő terhelés, komoly termésveszteséget okozhatnak.
A Sole-Mizo Zrt. hat Mizo márkaterméke szerezte már meg a KMÉ-védjegyet, amely a kiemelkedő minőség garanciája a fogyasztók számára.