Dongó

A dongó a rovarok osztályának hártyásszárnyúak rendjébe, ezen belül a fullánkosdarázs-alkatúak alrendjébe és a méhfélék családjába tartozó nem.

A dongó jellemzői és haszna

A dongó, más néven a poszméh a poszméhek nemzetségének ez az egyetlen élő neme. Neve a hangos, zümmögő-döngő repülésükre utal. Fészke legtöbbször a föld felszínén helyezkedik el. Bár fenyegetőnek tűnik külseje miatt, nem veszélyesek, erős fullánkjukat is csak ritkán használják. A dongók a legnagyobb termetű méhek közé tartoznak, vaskos és tömött testüket rendszerint tarka szőrbunda fedi.

A szájszerv alsó ajka valóságos szívókává nyúlik meg, amely sajátságos ízület segítségével még tovább előreölthető. Attól függően, hogy milyen virágokat látogatnak, módosul szívónyelvük hossza. Leghosszabb a poszméhek, tehát a dongók szívóormánya. A fullánk módosult tojócső, ami viszont már nem a peterakás szolgálatában áll, hanem a zsákmányolás és a védekezés fegyvere. Ha nincs használatban, akkor a potrohban rejtve, a fullánkkamrában fekszik, a hímek pedig fegyvertelenek.

Erdők, mezők, kertek lakója, az alföldi rónáktól a hegyvidékig. Európában és Észak-Ázsiában honos. Már kora tavasszal, március környékén megjelenik, tavasztól őszig virágport és nektárt gyűjt, így több hónapig szüksége van a virágzó méhlegelőkre. A méhekkel ellentétben alacsony hőmérsékleten, szemerkélő esőben is gyűjtöget. A hazai fajok közül jó néhány veszélyeztetett vagy fokozottan veszélyeztetett kategóriába sorolható. A dongók társasan élnek, testük zömök, erőteljes, 16-25 mm, szőrzetük dús, rövid.

A dongók igen hasznos állatok, felkeresik többek közt a paradicsom, a paprika, a tojásgyümölcs, a cukkini virágait. Hozzáférnek azok központi termőrészéhez is, így sokkal tökéletesebb beporzást végeznek, mint a méhek. Munkájuk eredményeként nagyobb, sokmagvú paradicsom, vastagabb falú, egyenletes felületű paprikatermésünk lesz - még szorgalomban is túltesznek a méheken, ami nagy dolognak számít. Egy-egy poszméh naponta mintegy kétszáz háziméh munkáját végzi el. Munkájának sikere is fölülmúlja a méhekét a megporzás sikerességét illetően. Ezért sem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy hiába tűnnek „veszélyes fenevadnak”, a légynek sem ártanak és nagyon hasznos állatok!

KAPCSOLÓDÓ FOGALMAK

Vissza a fogalmak listájához

Kapcsolódó cikkek
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
Fenntarthatóság

Szúnyogvadászokat keresnek a magyar tudósok

A lakosság segítségét kérik a kutatók - pótolhatatlan információt jelentenek az önkéntes észlelések az invazív szúnyogfajok terjedésének tudományos vizsgálatában.

KONFERENCIA
Agrárszektor Konferencia 2023
Az év legkiemelkedőbb 2 napos agrárgazdasági eseménye Siófokon!