Umenhoffer Péter (cégvezető, Bio-Nat) előadásában rámutatott: a hazai talajok állapota kritikusan leromlott, és mára messze nem képesek betölteni eredeti szerepüket. Hangsúlyozta, hogy a talaj nem csupán „támasztó közeg”, hanem élő rendszer. Mint mondta, amit a saját egészségünknél megértünk, hogy ha kizsigereljük magunkat, annak következményei vannak, azt a talaj esetében sem hagyhatjuk figyelmen kívül. A túltermelés, a talajba bevitt túlzott mennyiségű inputanyag és a műtrágyákra való túlzott támaszkodás mind hozzájárultak ahhoz, hogy ma már talajdegradációról kell beszélnünk: a termőföld elveszíti termőképességét, miközben a növények egyre kevesebb visszajuttatott tápanyaggal kénytelenek működni.
Ezen múlik a magyar agrárium jövője: enélkül nem megy
A szakember szerint elengedhetetlen szemléletváltásra van szükség. A rekordtermések hajszolása helyett a fenntarthatóságot kellene előtérbe helyezni, hiszen a túl sok műtrágya nemcsak sófelhalmozódáshoz és talajkárosodáshoz vezet, hanem globálisan is óriási energiaigénnyel jár: a világ földgáz-felhasználásának mintegy 5 százaléka a műtrágyaiparhoz kötődik. Umenhoffer Péter szerint a megoldást a komposzt, a szerves trágyák, valamint a mikrobiológiai termésnövelők használata és a regeneratív mezőgazdaság jelenthetik. Egyben kiemelte: a gazdák sokszor össze vannak zavarodva a rengeteg, egymásnak ellentmondó tanács miatt, pedig a jövő nem a termésmaximumokról szól.
Ma már nem a termésrekordok hajszolása a cél. Érdemes beérni kevesebbel, kevesebb inputanyaggal dolgozni, mert így gyakran stabilabb, fenntarthatóbb eredmény érhető el, mint amikor mindent ráöntünk a talajra
- hangsúlyozta.
Enélkül már nem megy: tényleg csak így élhetnek túl a magyar gazdák?
Nem mehetünk el a talaj fontossága mellett
A talaj állapota, a fenntartható termelési rendszerek és a körforgásos gazdálkodás gyakorlati megvalósítása került középpontba a konferencián megrendezett kerekasztal-beszélgetésen. A szakértők szerint a magyar agrárium csak radikális szemléletváltással tud alkalmazkodni a klímaváltozás, a talajromlás és a piaci kihívások gyorsuló üteméhez.
A talajpusztulás gyorsabb, mint gondolnánk
Drexler Dóra (ügyvezető, Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet) hangsúlyozta: a talajok szervesanyag-tartalma drámai mértékben csökken.
A mezőgazdasági területek harmada károsult. Humuszhiány, erózió, defláció - évről évre talajt veszítünk, és ezt nem engedhetjük meg magunknak
- figyelmeztetett.
Gyuricza Csaba: A gazdák nem engedhetik meg maguknak, hogy kivárjanak
Szerinte a műtrágyahasználat évtizedei után a szervesanyag-visszapótlás ma már nem választható opció, hanem túlélési feltétel. Ehhez kapcsolódóan Umenhoffer Péter kiemelte: a magyar talajok sok helyen működőképesek ugyan, de rengeteg hibát csak alapos, szakértők által vezetett talajvizsgálatok tárnak fel.
Nem elég mintát venni. A talajtani szakemberekkel együtt kell dolgozni, meg kell ismerni, hogy valójában mi történik a földjeinken
- mondta.
A klímaváltozás új technológiát követel
Szentpáli Szilárd (növénytermesztési ágazatvezető, Bonafarm Mezőgazdaság) szerint a régi agrotechnológiai receptek ideje lejárt.
A klímaváltozás az életünk része lett. A tíz vagy húsz éve bevált eszközök már nem működnek. Kevesebb műtrágya, több szerves anyag. Ez a jövő, és ez hosszú távon meg is térül
- fogalmazott.
Jönnek a kedvezmények a magyar gazdáknak: ez életmentő is lehet
Hozzátette, az öntözés fejlesztésének is csak akkor van értelme, ha a talaj alkalmas a víz megtartására. Umenhoffer Péter ezzel kapcsolatban elmondta, hogy itthon nem tudnánk nagy területen öntözni akkor sem, ha minden feltétel adott lenne, szerinte nem ebben rejlik a megoldás. A talaj szerkezete sokkal inkább kulcskérdés. Farkas Csaba (fenntarthatósági és innovációs igazgató, Mastergood) szerint a fenntarthatóság egyik kulcsa az integrált gondolkodásban rejlik.
A mezőgazdaság akkor működik jól, ha minden folyamat kapcsolódik egymáshoz. Az állattenyésztés és a növénytermesztés is együtt képes valódi fenntartható rendszereket kialakítani.
Mi jelentheti a legnagyobb veszélyt?
A beszélgetés résztvevői egyetértettek abban, hogy a legnagyobb kockázat a változás elutasítása.
A legnagyobb veszély az, ha ragaszkodunk a régi gyakorlathoz
- hangsúlyozta Drexler Dóra. Umenhoffer Péter hozzátette: a támogatási rendszert is okosan kell használni, és, mint fogalmazott, nem azért, hogy minél több maradjon meg, hanem hogy valódi fejlesztések történjenek.
