Sok minden múlhat azon, hogy a gazdálkodók képesek lesznek-e komplex rendszerként kezelni a talajt.
Mindenki a hőségre és az aszályra fókuszál, pedig tartós fagyok is fenyegetik Európát.
Biológiailag aktív talaj nélkül már nincsen stabil, kiszámítható növénytermesztés.
Ahogy egy gyermek sem fejlődik megfelelő táplálék nélkül, a talaj sem képes egészséges növényeket nevelni, ha nem gondoskodunk róla.
2025. október 23-án az Európai Parlament elfogadta az Európai Talaj Monitoring és Reziliencia Irányelvet, mely 2025. december 16-án hatályba is lépett.
Egy friss kutatás szerint sokkal nagyobb veszélyt jelentenek a talajokra a műanyagok.
A talaj megismerése és észszerű használata megkerülhetetlenné vált Magyarországon is.
Az Európai Unió új, vízügyi rezilienciára vonatkozó stratégiája mérföldkő a kontinens vízgazdálkodásának történetében.
Az aratás után visszamaradó szár- és gyökérmaradványok értékes tápanyagokat rejtenek, azonban ezek ebben a formájukban a növények számára felvehetetlenek.
A Phylazonit Szántóföldi Akadémián résztvevő termelőknek Keszthelyen és Csongrádon volt lehetőségük betekinteni a talajok mélyebb rétegeibe.
A termőtalajok sótartalma kulcsfontosságú tényező lehet a növénytermesztés során.
A humusz nem csupán a talaj „lelke”, hanem számos fontos ökológiai és gazdálkodási funkció betöltője is.
Az ország túlnyomó részét nagyfokú aszály sújtja, a júniusi átlagcsapadék több mint másfélszerese hiányzik a talaj felső 1 méteres rétegéből.
A talajvizsgálatok segítenek meghatározni a pontos tápanyagigényt, és fontos figyelembe venni az oldható tápanyagok szerepét.
Az intenzív mezőgazdaság komoly terhelést ró talajainkra. Az egyhangú vetésforgó, az éghajlati szélsőségek együttesen a talajok leromlásához vezetnek.
A klímaváltozás, fenntartható fejlődés, környezetvédelem stb., annyi ilyen szlogent hallunk, hogy lassan el sem hisszük azt sem, ami történik.
A talaj élővilágának pusztulása súlyos következményekkel járhat az egészségünkkel és a gazdasággal kapcsolatban is.
A regeneratív mezőgazdaság a gazdaság teljes ökoszisztémájának helyreállítására és javítására törekszik.
Magyar kutatók kiderítették, mi történik akkor, ha egy szántóföld helyére erdőt telepítenek.
A növényi borítottság többek között megvédi talajaink szerkezetét az intenzív csapadékok idején.
Nemcsak a termés mennyiségét, hanem a zöldségek minőségét és a termesztés gazdaságosságát is súlyosan érinti az idei szélsőséges időjárás.
A kész olaj minőségét nemcsak az alapanyag határozza meg, hanem az is fontos, hogy milyen módszerrel választják el az olajat a növényi szövetektől.
A szakértők szerint a magyar búzatermesztésnek a mennyiségek termelése helyett inkább a minőségre kellene koncentrálnia.
A magyar agrárium előtt álló egyik legfontosabb kérdés, hogy miként lehet átadni a gazdaságokat a következő generációnak.
Komoly változások előtt áll a magyar mezőgazdaság, miközben az idei évben óriási veszteséggel számolhat az ágazat.
