Fenntarthatóság | 2026. február 23. 06:03
Vége a megszokásoknak: itt az ideje változtatnia a magyar gazdáknak
Biológiailag aktív talaj nélkül már nincsen stabil, kiszámítható növénytermesztés.
2026. április 28. kedd Valéria
Biológiailag aktív talaj nélkül már nincsen stabil, kiszámítható növénytermesztés.
Ahogy egy gyermek sem fejlődik megfelelő táplálék nélkül, a talaj sem képes egészséges növényeket nevelni, ha nem gondoskodunk róla.
2025. október 23-án az Európai Parlament elfogadta az Európai Talaj Monitoring és Reziliencia Irányelvet, mely 2025. december 16-án hatályba is lépett.
Egy friss kutatás szerint sokkal nagyobb veszélyt jelentenek a talajokra a műanyagok.
A talaj megismerése és észszerű használata megkerülhetetlenné vált Magyarországon is.
Az Európai Unió új, vízügyi rezilienciára vonatkozó stratégiája mérföldkő a kontinens vízgazdálkodásának történetében.
Az aratás után visszamaradó szár- és gyökérmaradványok értékes tápanyagokat rejtenek, azonban ezek ebben a formájukban a növények számára felvehetetlenek.
A Phylazonit Szántóföldi Akadémián résztvevő termelőknek Keszthelyen és Csongrádon volt lehetőségük betekinteni a talajok mélyebb rétegeibe.
A termőtalajok sótartalma kulcsfontosságú tényező lehet a növénytermesztés során.
A humusz nem csupán a talaj „lelke”, hanem számos fontos ökológiai és gazdálkodási funkció betöltője is.
Az ország túlnyomó részét nagyfokú aszály sújtja, a júniusi átlagcsapadék több mint másfélszerese hiányzik a talaj felső 1 méteres rétegéből.
A talajvizsgálatok segítenek meghatározni a pontos tápanyagigényt, és fontos figyelembe venni az oldható tápanyagok szerepét.
Az intenzív mezőgazdaság komoly terhelést ró talajainkra. Az egyhangú vetésforgó, az éghajlati szélsőségek együttesen a talajok leromlásához vezetnek.
A klímaváltozás, fenntartható fejlődés, környezetvédelem stb., annyi ilyen szlogent hallunk, hogy lassan el sem hisszük azt sem, ami történik.
A talaj élővilágának pusztulása súlyos következményekkel járhat az egészségünkkel és a gazdasággal kapcsolatban is.
A regeneratív mezőgazdaság a gazdaság teljes ökoszisztémájának helyreállítására és javítására törekszik.
Magyar kutatók kiderítették, mi történik akkor, ha egy szántóföld helyére erdőt telepítenek.
A növényi borítottság többek között megvédi talajaink szerkezetét az intenzív csapadékok idején.
Jelenleg is zajlik a termőtalajok védelméről szóló talajegészség irányelv tárgyalása az Európai Unióban.
A talaj egészsége egyre fontosabbá válik ahogy klímánk és emberi szükségleteink is változnak.
Bár a télből még egészen jól jöttek ki a magyar méhészek, a mostani aszályos időszak számukra is egyre nagyobb problémát jelent.
A kiskerti növénytermesztés egyik legkritikusabb szakasza a vetés és az azt követő gondozás.
A szakértő szerint több régi cég is eltűnhet a magyar gabonapiacról, a helyüket pedig új szereplők tölthetik be.
Bevethető háziszer, ha ledarálunk néhány chilit és fokhagymát, majd permetszert készítünk belőlük.
A gyümölcs teljes sárgulását utóéréssel, gyakran etilén gáz alkalmazásával érik el.
A szántóföldi növénytermesztés kihívásaira keresi az ország a választ. Egyértelmű a szakmában, hogy a minőség fokozására ma már nem a piaci előny megszerzése miatt szükséges, hanem létkérés.
A kritikus fenológiai időszakokban végzett, jól megválasztott kezelések a termés mennyiségét és minőségét is alapvetően befolyásolják.
A peronoszpóra a szőlő egyik meghatározó gombabetegsége. A fertőzésnek kedvező helyzetben és megfelelő védelem nélkül károsítása nyomán akár 80–100%-os lomb- és fürtkár is kialakulhat.
Újraindulhatnak az elhalasztott agrárberuházások: a pályázati források és a napelemes acélépítés kombinációja hozhat fordulatot.
