A vaddisznók túlszaporodása és a lakott területeken való egyre gyakoribb megjelenése miatt már 2018-ban döntés született az állomány csökkentéséről, amelyet 2025 végéig kell végrehajtani. Az állam ehhez az elmúlt években jelentős, összesen több mint 50 milliárd forintos támogatási keretet biztosított. Előfordult olyan időszak is, amikor a vadásztársaságok éves bevételeinek akár a negyedét is a gyérítésre kapott állami források tették ki - mondta el Bóna Szabolcs az Agrárszektornak arra reagálva, hogy tegnap elsőként megírtuk: komoly gyérítési program indul. Az agrár- és élelmiszergazdasági miniszter kijelentette:
Bár sok szervezet elvégezte a feladatot, országos szinten elmaradt a várt siker, mivel egyes társaságok pusztán biztos bevételi forrásként tekintettek a támogatásra, érdemi eredmények felmutatása nélkül. A jövőben ezért az ösztönzőrendszert felválthatja a szigorúbb számonkérés és az esetleges szankciók alkalmazása.
A hadsereget is bevethetik, minden vaddisznót kilőnek ebben a térségben
A beavatkozás legfőbb célja a betegségek továbbterjedésének megakadályozása, amihez – ahogy azt az Alföld egyes részein már sikeresen bizonyították – az alacsony egyedsűrűség jelenti a kulcsot. A konkrét intézkedések elsőként a fertőzött megfigyelési zónákban indulnak el.
Kiemelt területnek számít az M1-es és az M3-as autópályák környezete, ahol - egyelőre egy terv szerint - az utak 10 kilométeres sávjában ritkítanák az állományt, hogy a közlekedési hálózat természetes gátat szabjon a kórnak.
Szintén fontos cél, hogy Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 100 hektáronként legfeljebb fél vaddisznóra csökkenjen az állománysűrűség. Ha a módszer beválik, a programot további érintett térségekre, vagyis az autópályák környékére is kiterjesztik. A miniszter elmondta:
Amennyiben a vadásztársaságok továbbra sem tudják végrehajtani az előírt állománycsökkentést, a hatóságok más, vadászati engedéllyel rendelkező állami alkalmazottakat is mozgósíthatnak. A Magyar Honvédségnél már felmérték a kapacitásokat, és a felmérés szerint mintegy 1100 olyan katona szolgál az állományban, aki hivatalosan is rendelkezik vadászati jogosultsággal.
Az intézkedés nem a katonai egységek általános bevetését jelenti, hanem kizárólag a megfelelő szaktudással és engedéllyel, vadászati jogosultsággal rendelkező személyek célzott bevonását a járványvédelmi feladatokba.
A miniszter hozzátette: az afrikai sertéspestis letalitása közel 100 százalék, tehát a megbetegedett állatok szinte minden esetben el is pusztulnak. A vadállomány gyérítésével a fertőzés terjedését gátolják, így nem csak a házisertéseket, hanem a természetes hazai vaddisznóállományt is védik, hogy kialakulhasson az az állománysűrűség, ahol a betegség nem tud terjedni. Mint Bóna Szabolcs fogalmazott:
A 100 hektáronként fél egyedben meghatározott célállománysűrűség éppen azt szolgálja, hogy ez a ciklikus folyamat megszakadjon. A tapasztalatok szerint ezen a szinten a vírus terjedése jelentősen mérséklődik, ezáltal elkerülhetők a nagymértékű állományveszteségek és a rendszeresen visszatérő tömeges elhullások. Nem mészárlásra, hanem szakszerű állományszabályozásra készülünk.
