Charles Nyaaba, a Felső-Keleti Gazdák Szövetkezeti Hiteluniójának (Upper East Farmers' Cooperative Credit Union) vezérigazgatója egy interjúban kifejtette, hogy a gyengén ellenőrzött határszakaszokon keresztül beáramló importáruk elárasztják a belföldi piacot. A helyi gazdák hiába fektetnek be komoly összegeket a termelésbe, egyszerűen képtelenek értékesíteni a terményeiket. Bár a kormány egy állami vállalaton keresztül felvásárol valamekkora mennyiséget a termelőktől a kukoricából és a rizsből, ez a volumen a teljes termés tíz százalékát sem éri el.

Ennek következtében a vidéki raktárak tele vannak eladatlan gabonával, ami visszaveti a termelők kedvét a gazdálkodás bővítésétől.

A szakember hangsúlyozta, hogy a mezőgazdaság nem csupán a termelésről, hanem a megélhetésről is szól. A gazdák joggal kérdezik meg, mi értelme a munkájuknak és a befektetéseiknek, ha végül a nyakukon maradt termést kénytelenek az udvaron szárítani ahelyett, hogy piacra vinnék.

A vezérigazgató a határellenőrzés szigorítását sürgeti, hogy megállítsák az illegális, esetenként lejárt szavatosságú élelmiszerek beáramlását.

Úgy véli, a behozatal korlátozása azonnal hatalmas felvevőpiacot teremtene a hazai gazdáknak, a biztos értékesítési lehetőségek pedig a termelési kedvet is jelentősen növelnék. Meglátása szerint a kormánynak a korlátlan behozatal helyett kizárólag a belföldi kínálati hiány mértékéig kellene importengedélyeket kiadnia, megvédve ezzel a helyi szereplőket a tisztességtelen versenytől.

Példaként a szomszédos Burkina Fasót említette, ahol a hatóságok a belföldi piac védelmében korlátozták a behozatalt, ami hatékonyan hozzájárult az agrárágazat növekedéséhez. Charles Nyaaba felszólította a ghánai kormányt arra is, hogy tartsa be korábbi ígéretét, és az iskolai étkeztetési programhoz szükséges élelmiszereket közvetlenül a hazai gazdáktól szerezze be. Ez az intézkedés önmagában is jelentősen csökkentené a betakarítás utáni veszteségeket, miközben kiszámítható és stabil bevételt biztosítana a termelőknek.