Az Agrárszektor körképében Lakatos Zoltán, a Hajdú Gabona Zrt. elnök-vezérigazgatója, valamint Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke osztották meg a gondolataikat a gabona bértárolásával kapcsolatban. A szakemberek többek között arról is beszéltek az Agrárszektornak, hogy milyen árakon lehet bértárolni és hogy mennyi ideig érdemes kivárni a gabona értékesítésével.
Lakatos Zoltán (Hajdú Gabona Zrt.): teljesen átalakultak a nemzetközi kereskedelmi trendek, nehéz helyzetben van a magyar gabona
Lakatos Zoltán, a Hajdú Gabona Zrt. elnök-vezérigazgatója szerint a bértárolás ma már jóval többről szól, mint pusztán a gabona elhelyezéséről. A malomipari szereplőknél a termelők és a feldolgozók közötti bizalmi kapcsolat meghatározóvá vált, különösen egy olyan piaci környezetben, ahol az árak mozgása sokszor nehezen kiszámítható. A szakember elmondta, hogy a Hajdú Gabonánál évente mintegy 80 ezer tonna búzát őrölnek, ennek jelentős részét pedig a termelők bértárolásra hozzák be. A gazdák sok esetben nem azonnal értékesítik a terményüket, hanem kivárnak abban bízva, hogy később kedvezőbb árakon tudnak majd eladni.
Hihetetlen árak a gabonapiacon: ennyibe kerül most a búza, kukorica itthon
A cég gyakorlata szerint a termelők által betárolt búza jelentős része végül a Hajdú Gabonánál kerül értékesítésre is, ami Lakatos Zoltán szerint jól mutatja a kialakult partneri kapcsolat stabilitását. Hangsúlyozta, hogy ehhez hosszú évek alatt felépített bizalom szükséges, hiszen a gazdák sok esetben hónapokra egy szerződés és egy partneri kapcsolat alapján hagyják ott az árumennyiséget. Mint mondta, a jelenlegi piaci környezetben ez egyáltalán nem magától értetődő. A szakember beszélt arról is, hogy a bértárolás díjai jelenleg jellemzően havi 500-800 forint között mozognak tonnánként, ami a jelenlegi gabonaárakhoz viszonyítva még mindig kezelhető költségnek számít. Ugyanakkor szerinte a termelők döntéseit ma már elsősorban nem a tárolási költségek, hanem a piaci várakozások és a nemzetközi folyamatok alakítják. Lakatos Zoltán szerint a piacot jelentősen befolyásolja az is, hogy a magyar búza exportpiacain rendkívül erős verseny alakult ki. Kiemelte, hogy az ukrán, orosz és kazah gabona együttesen hatalmas mennyiségben jelenik meg az európai piacokon, ami komoly nyomást gyakorol az árakra.
Az ukrán, kazah és orosz export együtt olyan mennyiséget jelent, ami gyakorlatilag egész Európa piacát képes elárasztani
– fogalmazott.
Hozzátette, hogy az olasz piacokon is egyre nehezebb a magyar gabona helyzete, miközben korábban Magyarország stabil exportpozíciókkal rendelkezett ezeken a területeken. A Hajdú Gabona vezetője szerint a termelők számára ma már az egyik legfontosabb kérdés az, hogy mennyire képesek előre látni a piaci folyamatokat. Éppen ezért a vállalat rendszeresen szervez szakmai tanácskozásokat, ahol a gazdálkodók részletes képet kaphatnak a várható termésmennyiségekről, a nemzetközi kereskedelmi trendekről és az ármozgások várható irányairól. A szakember hangsúlyozta, hogy a megfelelő információ ma már legalább olyan fontos érték a piacon, mint maga a tárolókapacitás.
Óriási átalakulás előtt a magyar gabonapiac: aki talpon marad, sokat kereshet
A tárolás nem csupán annyit jelent, hogy a gabonát elhelyezik egy raktárban. Elmondta, hogy a minőségmegőrzés rendkívül összetett folyamat, amely folyamatos ellenőrzést, forgatást és szükség esetén gázosítást igényel. Szerinte sok termelő még mindig nincs teljesen tisztában azzal, hogy a hosszabb idejű tárolás komoly szakmai feladatokat jelent. A búzát rendszeresen át kell mozgatni és szellőztetni kell annak érdekében, hogy a minősége hosszú hónapokon keresztül is megfelelő maradjon.
Petőházi Tamás (Gabonatermesztők Országos Szövetsége): alacsony termésmennyiség várható, mindenki el fogja tudni tárolni a gabonáját
Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke szintén arról beszélt, hogy az idei szezon egyik legfontosabb sajátossága a várhatóan alacsonyabb termésmennyiség lesz, ami jelentősen csökkenti a tárolási nyomást az országban. Mint fogalmazott, országos szinten nem lesz probléma a kapacitásokkal, hiszen Magyarországon jelenleg közel 20 millió tonna gabona tárolására alkalmas infrastruktúra áll rendelkezésre megfelelő minőségben, és szükség esetén további átmeneti tárolók is bevonhatók lennének.
A szakember szerint a termelők döntéseit alapvetően két tényező határozza meg: a piaci helyzet és a gazdák pénzügyi mozgástere. Kiemelte, hogy sok esetben hiába várnának a termelők kedvezőbb árakra, ha közben likviditási problémák miatt kénytelenek azonnal értékesíteni a terményüket. Az elmúlt években ráadásul olyan időszakok is előfordultak, amikor nem az volt a kérdés, hogy milyen áron lehet eladni a gabonát, hanem az, hogy egyáltalán van-e vevő a piacon. Petőházi Tamás ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a gabonapiac klasszikus működése alapján hosszú távon jól kirajzolódó szezonális mintázatok figyelhetők meg.
Óriási a baj a földeken: már csak ez tudna segíteni a magyar termelőknek
A 30 éves praxisomban, ha az elmúlt 5-10 évet nem veszem figyelembe, akkor azt mondhatom, hogy 70%-ban, tehát tíz évből hétszer a februári árak voltak a legmagasabbak mindig a gabonánál, és amikor elkezdődött a tavasz, akkor mindig van egy ilyen árcsökkenés
– fogalmazott.
A szövetség elnöke szerint a bértárolással kapcsolatos elvárások is folyamatosan nőnek. A termelők ma már nem csupán helyet keresnek a gabonának, hanem komplett szolgáltatási csomagokat várnak el, beleértve a tisztítást, a szárítást, a minőségmegőrzést és a logisztikai támogatást is. Kiemelte, hogy a megfelelő állagmegóvás különösen fontos, hiszen a tárolás során a gabonát rendszeresen forgatni kell, szükség esetén pedig gázosítani is kell annak érdekében, hogy a minőségromlást megakadályozzák.
Petőházi Tamás arra is felhívta a figyelmet, hogy a tárolási technológia jelentősége sokszor még mindig alulértékelt a termelők körében. Szerinte egyre nagyobb hangsúlyt kellene fektetni arra, hogy a gazdák megértsék, hogy a hosszabb idejű biztonságos tárolás komoly szakmai felkészültséget és folyamatos odafigyelést igényel. A szakember úgy látja, hogy a jövőben a piaci versenyben azok a szereplők kerülhetnek előnybe, akik nemcsak megfelelő tárolókapacitással rendelkeznek, hanem magas színvonalú minőségmegőrzési és logisztikai szolgáltatásokat is képesek biztosítani a termelők számára.
