Berla Attila vagyok, 2025 tavasza óta dolgozom az Agrárszektornál, mint újságíró. A cikkeimmel leggyakrabban az Állat, Növény és Élelmiszer rovatokban találkozhatsz.
A klímaváltozás, az aszály, az alacsony felvásárlási árak és a nemzetközi piaci bizonytalanságok egyszerre helyeznek nyomást a hazai takarmányiparra.
Az aranyszínű sárgaság terjedése, a szélsőséges időjárás és a változó fogyasztói szokások egyaránt komoly kihívás elé állítja a magyar borászatokat.
A szárazság, a csökkenő takarmánytermés és a legelőterületek hiánya egyre nehezebb helyzetbe hozza a kisebb állattartó gazdaságokat.
A szálastakarmány-betakarítás hatékonysága ma már nemcsak a munkaszervezés, hanem a gazdaságok jövedelmezősége szempontjából is kulcskérdés.
A takarmány előállítása, a betakarítás és az energiaárak olyan terhet jelentenek, amelyet egyre nehezebb ellensúlyozni a bevételi oldalon.
Az olívaolaj-ágazat szereplői ma már a gazdasági fenntarthatatlanságot, a növekvő költségnyomást és a jövedelmezőség romlását érzik a legnagyobb kockázatnak.
Az egyre gyakoribb tavaszi fagyok és a növekvő költségek is komoly kihívások elé állítják a magyar gyümölcstermesztőket.
A munkaerőhiány, a generációváltási problémák és az egyre növekvő piaci kiszolgáltatottság megnehezíti a magyar családi gazdaságok helyzetét.
A klímaváltozás és az egyre gyakoribb aszályos időszakok alapjaiban alakították át a magyar gazdálkodók szemléletét az öntözésről.
Az idei gabonapiaci szezonban a bértárolás továbbra is meghatározó szerepet tölt be a hazai termelők értékesítési stratégiáiban.
A fenntartható takarmányozás, a rovarfehérje-alapú innovációk és a háztáji állattartás jövője is egyre nagyobb figyelmet kap az agráriumban.
Egyre nehezebb helyzetbe kerülnek a magyar juhtartók, miután a munkaerőhiány, az értékesítési problémák és a gyapjúpiac visszaesése sarokba szorítja az ágazatot.
Egyre több állattartó jut el arra a pontra, hogy nem a piaci árak, hanem a munkaerőhiány miatt kénytelen feladni a tevékenységét.
A tejpiaci válság egyre mélyebbre taszítja a hazai állattartókat, sok gazdaság hónapok óta veszteséggel működik.
A műtrágya és egyéb inputanyagok drasztikus drágulása tovább nehezíti a növénytermesztők versenyképességét.
Az időjárási szélsőségekhez való alkalmazkodás a fejtrágyázás során egyre fontosabbá válik.
Az afrikai sertéspestis (ASP) terjedése továbbra is az egyik legsúlyosabb állategészségügyi és agrárgazdasági kockázat Magyarországon.
Az elmúlt években olyan mértékű áringadozás jelent meg a kakaóbab piacán, amely korábban nem volt jellemző.
Magyarországon az elmúlt években egyre gyakrabban merül fel az olajfa-termesztés lehetősége.
A Covid–19 időszakában a horgászok száma jelentősen emelkedett, azonban az elmúlt években csökkenés tapasztalható.
A klímaváltozás, az aszály, az alacsony felvásárlási árak és a nemzetközi piaci bizonytalanságok egyszerre helyeznek nyomást a hazai takarmányiparra.
Az aszályt hónapokkal előre jelezték a műholdas adatok, a döntéshozatal mégis reaktív maradt.
Óriási különbségek vannak az egyes növényfajok között abban, hogy mennyi vizet igényelnek, és milyen jól képesek átvészelni a száraz időszakokat.
Sokan rettegnek tőle, pedig szinte veszélytelen - a rákosi vipera megmentését célzó program eddigi legnagyobb visszatelepítése történt.
A mikotoxinok elleni küzdelemben téves megközelítés kizárólag egy beavatkozástól várni a csodát.
Reng Zoltán: hosszú távú gondolkodás nélkül nincs versenyképes agrárium
Mesterséges intelligencia (MI) a mezőgazdaságban: a siker kulcsa nem a technológia, hanem az ember.
