A prevenciós szemlélet szükséges a szár- és levélbetegségek ellen napraforgóban

A napraforgó vetésterülete az elmúlt években dinamikusan növekedett Magyarországon, ami jól mutatja, hogy a termelők egyre inkább az alkalmazkodóbb, aszályt jobban tűrő kultúrák felé fordulnak. A növény stabilabb terméspotenciált kínál, ugyanakkor a termésbiztonságot számos tényező veszélyezteti. Ezek közül kiemelt jelentősége van a kórokozóknak, hiszen napraforgóban – más kultúrákkal ellentétben – kevésbé a rovarok, sokkal inkább a különböző gombás betegségek okoznak problémát. Az utóbbi években egyre nagyobb figyelmet kell fordítani a szár- és levélbetegségekre, amelyek ellen csak tudatos, megelőzésre épülő szemlélettel lehet hatékonyan védekezni.

A legfontosabb kórokozók és a fertőzési kockázatok

A legfontosabb kórokozók közé tartozik a diaportés szárkorhadás, a szklerotíniás betegség, az alternáriás levélfoltosság, valamint a fómás betegségek. Ezek közül kiemelendő a szklerotínia, amely a legjelentősebb károkat képes okozni. A fertőzés kialakulásában döntő szerepe van az időjárásnak: a csapadékos periódusokat követő meleg idő kifejezetten kedvez a gombás betegségek terjedésének. Emellett a nem megfelelő vetésforgó is növeli a kockázatot, hiszen a kórokozók szaporítóképletei – például a szkleróciumok – több évig életképesek maradnak a talajban.

Éppen ezért kulcsfontosságú a prevenció. Amikor a tünetek már láthatóvá válnak az állományban, sok esetben elkéstünk a hatékony beavatkozással. A késői védekezés korlátozott eredményt hoz, miközben a terméskiesés és a minőségromlás már bekövetkezett. Gazdasági szempontból is egyértelmű, hogy a megelőzésre fordított költség jóval kisebb, mint a kialakult károk kezelése.

A prevenció alapja: vetésforgó és genetikai ellenállóság

A prevenció több pilléren nyugszik. Az egyik legfontosabb a vetésforgó betartása: napraforgót ugyanarra a területre csak 4–5 évente javasolt visszavetni. A fajta- és hibridválasztás szintén meghatározó, hiszen ma már számos betegségre – például peronoszpórára vagy egyes szádor rasszokra – ellenálló hibridek állnak rendelkezésre, amelyek genetikai szinten biztosítanak védelmet.

Az agrotechnikai tényezők szerepe a fertőzési nyomás csökkentésében

Az agrotechnikai tényezők sem hagyhatók figyelmen kívül. Az optimális vetésidő, a megfelelő tőszám és állománysűrűség, valamint a növénymaradványok szakszerű kezelése mind hozzájárulnak a fertőzési nyomás csökkentéséhez. Ugyanígy fontos a kiegyensúlyozott tápanyag-gazdálkodás, hiszen a jó kondícióban lévő növények ellenállóbbak a betegségekkel szemben.

A kémiai védekezés szerepe a megelőző technológiában

A kémiai védekezés ebben a rendszerben szintén megelőző jelleggel jelenik meg. A fungicides kezeléseket célszerű időben, már csillagbimbós állapotban elvégezni – például a Prime Guard portfólióból a Comet készítmény alkalmazásával. Amennyiben az időjárási körülmények és az előrejelzések erős fertőzési nyomást jeleznek, virágzáskor indokolt lehet egy két hatóanyagot tartalmazó, széles hatásspektrumú gombaölő szer kijuttatása is.

Az integrált növényvédelem ad hosszú távú termésbiztonságot

A hatékony védekezés azonban nem egyetlen elemre épül. Az integrált növényvédelem lényege, hogy a különböző módszereket összehangoltan alkalmazzuk: a vetésforgótól kezdve a talajművelésen és a tápanyag-utánpótláson át egészen a kémiai beavatkozásokig. Ide tartozik például a mikrogranulált starterek, a mikrobiológiai készítmények – például a titaN – és a növényvédő szerek együttes alkalmazása, valamint a folyamatos monitoring és előrejelzés is.

A prevenció ma már alapkövetelmény

A prevenció ma már nem lehetőség, hanem alapkövetelmény a napraforgó-termesztésben. A siker kulcsa a komplex szemlélet: csak az a technológia lehet eredményes, amely a növény teljes életciklusát figyelembe véve, több oldalról támogatja az állomány egészségét és termésbiztonságát.

A prevenció szerepe azért vált meghatározóvá, mert abban a pillanatban, amikor a betegségek jellegzetes tünetei már szabad szemmel is jól láthatóvá válnak a táblán, gyakorlatilag elkéstünk a valóban hatékony beavatkozási lehetőségekkel. A kórokozók ekkorra már felszaporodtak a növényi szövetekben, így a későn elvégzett védekezés már csak korlátozott sikereket hozhat.

Dr. Márton Lénárd, igazgató,

IKR Agrár Kft. Növényvédőszer-kereskedelmi Üzletág

További információ : www.ikragrar.hu

Kollégáink elérhetősége: https://ikragrar.hu/kapcsolat

(x)