Az afrikai sertéspestis (ASP) továbbra is az egyik legsúlyosabb állategészségügyi veszély hazánkban. Idén nyáron már házisertés-állományokban is megjelent, miközben a vaddisznókban egyre nagyobb területeken igazolja jelenlétét a Nébih laboratóriuma. Bár a betegség emberre nem veszélyes, a házisertések és a vaddisznók számára szinte mindig végzetes kimenetelű, és jelentős gazdasági károkat okozhat. Nincs ellene sem hatékony gyógymód, sem védőoltás, így a védekezés alapja a korai felismerés és a megelőzés. A siker kulcsa, hogy minden állattartó betartsa a járványvédelmi előírásokat, figyeljen az állatai egészségi állapotára és a gyanús tüneteket haladéktalanul jelentse állatorvosának.

Megelőző lépések a fertőzés elkerüléséhez

Az ASP rendkívül ellenálló vírus, ezért a fertőzés nemcsak közvetlen állatérintkezéssel, hanem fertőzött ruházattal, lábbelivel, járművekkel, takarmánnyal vagy élelmiszer-maradékkal is bekerülhet egy gazdaságba. A megelőzésben ezért fontos a sertéstartás bejelentése, az állatok és a takarmány ellenőrzött forrásból történő beszerzése, az előírások szerinti takarmány- és szalmatárolás, valamint a rendszeres takarítás és fertőtlenítés. A külön munkaruha és lábbeli használata, a rágcsálók és rovarok elleni védekezés, az idegenek belépésének korlátozása, valamint a sertések zárt vagy megfelelően elkerített tartása sem maradhat el. Ezekkel a lépésekkel elkerülhető, hogy a sertések akár közvetlen, akár közvetett formában érintkezzenek a vaddisznókkal, ezáltal csökkenthető a fertőzés kockázata.

Ismerjük fel az ASP-t

A korai felismerés lépéselőny a járványvédelemben. Az ASP tünetei a fertőződést követően általában 3-15 nappal jelentkeznek, és igen változatosak lehetnek. A leggyakoribbak:

• magas, 40-42 °C közötti láz;
• levertség, bágyadtság;
• étvágytalanság;
• nehezített légzés;
• bizonytalan mozgás, mozgászavarok;
• vöröses vagy kékes elszíneződés a füleken, a has alján, a farok környékén vagy a végtagokon;
• hányás, hasmenés;
• vetélés vemhes kocáknál;
• hirtelen, előzetes tünetek nélküli elhullás.

Fontos, hogy az állattartók a megszokottól eltérő viselkedést vagy egészségi állapotot komolyan vegyék, és gyanú esetén haladéktalanul értesítsék állatorvosukat. A diagnózis felállítása nem a gazda feladata, a gyanús esetek mielőbbi jelzése azonban kulcsfontosságú a betegség terjedésének megelőzésében.

A bejelentés a védekezés egyik legfontosabb része

Az ASP elleni védekezés egyik legfontosabb eleme az azonnali bejelentés. Ha egy vagy több sertés megbetegszik, ismeretlen okból elhullik, vagy a fenti tünetek bármelyikét mutatja, azonnal állatorvoshoz kell fordulni. A késedelmes jelzés növeli annak kockázatát, hogy a fertőzés továbbterjedjen, és veszélybe sodorja más gazdaságok állatait is. A gyanú bejelentése nemcsak jogszabályi kötelezettség, hanem fontos gazdálkodói felelősségvállalás is. Teljesítésével az állattartók segítik a járvány megelőzését, miközben a hatóságok a szükséges intézkedésekben támogatást nyújtanak.

A megelőző intézkedések teljesítése, a korai felismerés és a gyors jelzés együttesen jelentik a leghatékonyabb védelmet az ASP ellen. Egyetlen, időben megtett bejelentés is hozzájárulhat a fertőzés továbbterjedésének megakadályozásához, ezáltal pedig a hazai sertésállomány védelméhez és az ágazat gazdasági biztonságának megőrzéséhez.

Érdemes rendszeresen követni a Nébih weboldalát, ahol naprakész információk olvashatók a járványhelyzetről, valamint a védekezéssel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókról.

https://portal.nebih.gov.hu/afrikai-sertespestis

(x)