Tóth Lajos Nyúl településen gazdálkodik, ahol egy komplex, növénytermesztésre és állattartásra épülő gazdaságot működtet. Mintegy 400 hektáron gazdálkodik, ahol elsősorban a saját állatállomány takarmányigényét biztosító növényeket termel. A gazdaságban 154 darab tejelő tehén található, a szaporulattal együtt pedig egy komoly állományról beszélhetünk, amelynek fenntartása folyamatos munkát és odafigyelést igényel. A növénytermesztésben a kukorica mellett lucerna, bükköny és napraforgó is szerepet kap.

Nem lehet tervezni - súlyos gondra mutatott rá a magyar növénytermesztő

Bata Mátéval, a Kornfarm Kft. ügyvezetőjével beszélgettünk, aki közel 800-850 hektáron folytat növénytermesztést.

Bár sok gazda a tejpiaci válságot emeli ki a legnagyobb problémaként, Tóth Lajos egészen másképp látja a helyzetet. Szerinte a piaci nehézségek eltörpülnek amellett, hogy gyakorlatilag lehetetlen megbízható munkaerőt találni. A gazda szerint nem az a fő gond, hogy nincs jelentkező, hanem az, hogy azok, akik mégis munkát keresnek, sok esetben nem alkalmasak az önálló munkavégzésre. Az állattartás viszont nem tűri a hibákat, hiszen itt minden nap, megszakítás nélkül el kell végezni a feladatokat.

Ember lenne bőven, csak olyan, akire rá lehet bízni bármit, az nincs. Önállóan nem tudnak dolgozni, és ez ebben a szakmában nem fér bele.

- fogalmazott az Agrárszektornak Tóth Lajos.

A munkaerőhiány mellett a gazdát korábban más nehézségek is érintették. A ragadós száj- és körömfájás például közvetlenül ugyan nem jelent meg a telepen, de a közeli fertőzés miatt komoly korlátozások léptek életbe. Volt olyan időszak, amikor több napig nem tudták értékesíteni a tejet, és kénytelenek voltak azt leengedni a csatornába, ami jelentős veszteséget okozott. A folyamatos problémák végül odáig vezettek, hogy Tóth Lajos meghozott egy nehéz döntést és felhagy a tejelő szarvasmarha-tartással. Az állomány értékesítése már folyamatban van, a teheneket várhatóan külföldre szállítják.

Úgy beütött a baj, hogy fel kellett számolnia állományát a magyar gazdának

Fejér megye déli részén, Cecén és környékén gazdálkodik Németh Gábor és családja, akik immár három generáció óta folytatják ezt a hivatást.

Az állattenyésztéstől azonban nem fordul el teljesen, a jövőben más irányba alakítja át a gazdaságát. A tejelő állomány helyett hízóbikatartásban gondolkodik, ami jóval kevesebb napi kötöttséggel jár, és jobban illeszkedik a jelenlegi munkaerőpiaci helyzethez. A gazda szerint a mostani folyamatok egyértelmű irányba mutatnak, a kisebb gazdaságok egyre nehezebb helyzetbe kerülnek, miközben a nagy szereplők erősödnek. Úgy látja, hogy a jövőben az állattenyésztés egyre inkább koncentrálódni fog, és a termelés nagy része néhány nagyobb gazdaság kezébe kerül.

Egyre több lesz a nagy gazdaság, a kisebbek eltűnnek. A nagy cégek majd megtermelik a tejet, máshogy ez nem fog működni.

Elárulta a magyar gazda: így lehet garantáltan toxinmentes a kukorica

Direkt korai kukoricát kell vetni, hogy hamar bekerüljön a magtárba, és elkerüljük a toxinképződést.

A növénytermesztés területén ugyanakkor jelenleg stabilabb a helyzet a gazdaságában. Bár az aszály sok helyen komoly károkat okozott, nála a kukoricatermés elfogadható szinten alakult, még ha a növények nem is nőttek akkorára, mint a kedvezőbb években. A silókukorica esetében például a mennyiség helyett inkább a beltartalom javult, ami részben ellensúlyozta a kedvezőtlen körülményeket.

A generációváltás kérdésében sem lát biztató képet. Míg korábban még fiatalok is jelentkeztek a meghirdetett állásokra, ma már szinte teljesen eltűntek ebből a körből. Elmondása szerint a 2000-es években még jellemző volt, hogy huszonévesek érdeklődtek a mezőgazdasági munka iránt, ma viszont szinte kizárólag idősebb korosztályból érkeznek jelentkezők. Ez hosszabb távon komoly problémát jelenthet, hiszen a szakma utánpótlása egyre bizonytalanabbá válik.