Lejtőre került a hazai növénytermesztés: meddig tartanak még ki a gazdák?
A műtrágya és egyéb inputanyagok drasztikus drágulása tovább nehezíti a növénytermesztők versenyképességét.
A műtrágya és egyéb inputanyagok drasztikus drágulása tovább nehezíti a növénytermesztők versenyképességét.
Az állattenyésztésben egyre súlyosabb kihívásokat okoz a munkaerőhiány Magyarországon.
Visszafogott húsvétra számítanak a szakemberek, és arra, hogy az eladott mennyiségek stagnálnak vagy enyhén csökkennek az édességek esetében.
Visszafejlődő digitalizáció és gyenge hatékonyság jellemzi a magyar kkv-szektort.
Az elmúlt években jelentősen átalakultak a kertészeti és erdészeti munkákhoz használt eszközökkel kapcsolatos felhasználói elvárások.
Árválság árnyékolja be a sertéstartók és a termelők fejlesztési terveit.
A magyar baromfiágazat 2025-ben mérsékelt, de stabil növekedést mutatott, azonban az egyes termékpályák teljesítménye jelentősen eltérően alakult.
Bár javul a helyzet, továbbra sem tartozik a legjobban fizetett ágazatok közé a mezőgazdaság.
Az Alapvetés podcast újévi adásában összefoglaltuk, mik voltak 2025-ben a magyar gazdák legkeményebb kihívásai.
Görögországban az egyre inkább súlyosbodó munkaerőhiány veszélyezteti a mezőgazdaságot.
Bár az idei év nem kedvezett a magyar mezőgazdaság szereplőinek, a jövőt illetően van ok a bizakodásra - véli Papp Zsolt.
Fontos fejlesztések valósulhatnak meg, de a nagyobb hozzáadott értéket jelentő növények termelése lehetne az igazi kitörési pont.
Az idei évben is számos nehézséggel kellett szembenéznie a állattenyésztőknek Magyarországon.
A hatékonyabb költségkezelés erősebb profitot hozhat az élelmiszeriparnak itthon is.
A GDP alakulására jó hatással volt a szolgáltatási szektor bővülő teljesítménye, a pozitív tényezőket viszont ellensúlyozta a mezőgazdasági termelés visszaesése.
A húshasznú szarvasmarha-tartás stabil alapot adhat a magyar mezőgazdaságban, de a kihívások itt sem kerülik el a gazdákat.
A szokatlan időjárás jelentősen késleltette idén a zöldségtermesztést Ukrajnában.
A munkaerőhiány és a klímaváltozás hatásai egyre sürgetőbbé teszik a magyar szőlőtermesztésben az önjáró szőlőkombájnok terjedését.
A magyar gazdák egyre gyakrabban tekintenek külföldi példákra, ahol már bevett gyakorlat a harmadik országból érkező idénymunkások alkalmazása.
Új típusú lézerszkennert fejlesztettek ki német kutatók a mezőgazdasági robotok számára.

A szakértő szerint több régi cég is eltűnhet a magyar gabonapiacról, a helyüket pedig új szereplők tölthetik be.
A kiskerti növénytermesztés egyik legkritikusabb szakasza a vetés és az azt követő gondozás.
A gyümölcs teljes sárgulását utóéréssel, gyakran etilén gáz alkalmazásával érik el.
A megunt hobbiállatokat sokan szélnek eresztik, de bele se gondolnak, mit okoznak ezzel.
Átadták a 20. Borászok Borásza gálán a szakma legfontosabb elismeréseit.
A szántóföldi növénytermesztés kihívásaira keresi az ország a választ. Egyértelmű a szakmában, hogy a minőség fokozására ma már nem a piaci előny megszerzése miatt szükséges, hanem létkérés.
A kritikus fenológiai időszakokban végzett, jól megválasztott kezelések a termés mennyiségét és minőségét is alapvetően befolyásolják.
A peronoszpóra a szőlő egyik meghatározó gombabetegsége. A fertőzésnek kedvező helyzetben és megfelelő védelem nélkül károsítása nyomán akár 80–100%-os lomb- és fürtkár is kialakulhat.
Újraindulhatnak az elhalasztott agrárberuházások: a pályázati források és a napelemes acélépítés kombinációja hozhat fordulatot.