Kapitány István, a Tisza-kormány leendő gazdasági és energetikai miniszter a közelmúltban bejelentette, hogy az új kormány alig egy hónappal hivatalba lépése után felfüggeszti az unión kívüli vendégmunkások behozatalát. A harmadik országokból származó munkaerő kulcsfontosságú a magyar gazdaság, azon belül pedig a magyar agrárium működése szempontjából, így nem meglepő, hogy az ágazati szereplők is felteszik maguknak a kérdést: milyen hatással lesz mindezez a mezőgazdaságra?

Ez egy égető probléma lesz. Sem a jelenlegi termelés, sem a pályázatok révén épülő üvegházakban tervezett jövőbeli munka nem oldható meg belső munkaerővel 

- mondta el az Agrárszektornak Nagypéter Sándor, a DélKerTÉSZ elnök-ügyvezetője. Hozzátette: vannak olyan munkaengedélyek, amelyek le fognak járni akár az ősz folyamán, hiszen ezek két évre szólnak. A lejáró engedélyekkel rendelkező munkaerő helyett a szereplők természetesen új munkavállalókat szeretnének behozni.

Ráadásul jelenleg is vannak az új üvegházépítések, amelyekhez az új, majdani munka már nem oldható meg a jelenleg rendelkezésre álló belső munkaerővel.

Nagypéter Sándor úgy vélte, ebben nem jelent megoldást a hazai, egyelőre inaktív réteg sem, őket a cégvezető inkább szociális ellátás keretében segítené, mivel úgy véli, hogy a munkaerőpiacra történő bevonásuk nem oldható meg.

Az olyan üvegházakban, fóliaházakban, ahol nagyértékű növényekkel kell dolgozni, nem alkalmazhatók. Nem tudnának hatékonyan dolgozni, nem tudják megfelelő hatékonysággal megoldani azt, hogy négyzetméterenként annyit szedjenek le, mint például egy nyugat-európai országban, ahol a vendégmunkások jelenléte megoldható.

A cégvezető emlékeztetett: már az Orbán-kormány idején bevezették a vendégmunkás kvóta csökkentését, ez a lépés is nehéz helyzetbe hozta a termelőket. Ezt akkor levitték alig több mint harmincezer főre, amely már problémákat okozott.

Most, ha ezt nullára visszük, akkor teljes káosz lesz. Rendkívüli gondokat okoz majd az üvegházi termesztésnél, de a mezőgazdaság több más területén és a ráépülő feldolgozóiparban is.

Nagypéter Sándor most úgy véli, az ágazati szereplőknek le kell ülniük a leendő agrárminiszterrel és a gazdasági tárca vezetőjével, és azt kell javasolniuk, hogy a mezőgazdaság kivételes helyzetet kapjon a szabályozásban, mert külső munkaerő nélkül nem lehet megoldani a termelést. Addig szerinte nem szabad elhamarkodottan lezárni a munkaerő-beáramlást, mivel az idán lejáró engedélyek megújítása így ellehetetlenül, amely már veszélybe sodorja a 2027-es termelést is. A cégvezető hozzátette: jelenleg filippínók dolgoznak nagy számban a hazai kertészetekben, de korábban myanmari és más országokból származó dolgozók is végezték ezt a munkát. 

A termelés érdekei miatt úgy véli, nem szűkíteni, hanem inkább szélesíteni kellene a lehetőségeket a harmadik országokból származó munkavállalók behozatalára.

Gyomros a zöldségtermesztőknek

A külföldi munkaerő-beáramlás a zöldség-gyümölcs ágazaton belül legsúlyosabban a hajtatókertészeteket érinti, mert ők azok, akik a termelés jellegénél fogva 10-12 hónapon keresztül munkalehetőséget tudnak biztosítani, ők már nagyjából átálltak a külföldi, ezen belül is a távol-keleti munkaerőre

- mondta el az Agrárszektornak Apáti Ferenc, a FruitVeB elnöke is. Hozzátette: a hajtatókertészet pont a legversenyképesebb kertészeti szegmens, ezzel az intézkedéssel pont a legversenyképesebb ágazat kerül nehéz helyzetbe. Most már ugyanakkor szabadföldi zöldségtermesztő és gyümölcstermesztő gazdaságok is egyre inkább állnak át az időszaki foglalkoztatásra külföldi munkaerővel.

Apáti Ferenc hangsúlyozta: az új kormánnyal terveznek egyeztetést erről a kérdésről.

Az elnök szerint nem azért vesznek igénybe külföldi munkaerőt a szereplők, mert le akarják verni a béreket vagy nem szeretik a magyar munkást, hanem azért, mert Magyarországon egyszerűen nem találnak megfelelő munkaerőt ezeknek a munkáknak az elvégzésére.

A filipinó és az indiai munkások ezzel szemben tisztességesen, hatékonyan dolgoznak. Velük lehet hatékonyan, versenyképesen termelni.

Külföldi vagy semmi

A mezőgazdaság másik, kifejezetten munkaerő-igényes területe az állattenyésztés, ahol nagyon hasonló munkaerő-problémákkal szembesültek az elmúlt években, a megoldást pedig ott is gyakran a harmadik országokból származó munkavállalók jelentették.

Magyarországon állattartással kapcsolatos feladatok esetében nincs munkaerő. Nem drága, hanem nincs

- fogalmazott az Agrárszektornak Csorbai Attila. A Baromfi Terméktanács elnöke kifejtette: a jobban automatizálható területeken, így például a broilercsirke-termelésben, vagy a tojótyúk-tartásban igyekeznek olyan technológiai fejlesztéseket végrehajtani, amely az automatizáláson keresztül minél jobban kiváltja ezt a munkaerőt. Hozzátette:

De itt is a telepméretek növekedése és a fajlagos munkaerő fog csökkenni. Tehát nem kevesebb embert alkalmaznak majd, hanem nagyobb telephez ugyanannyit.

Csorbai Attila megerősítette, hogy az új kormánnyal ők is szeretnének egyeztetni a kérdésről, mert a harmadik országokból származó munkaerő nélkül nagy bajba kerülne a baromfiágazat is. Az elnök példákat is említett: a tenyészállat-gondozásban, az állattartó telepek fizikai munkái esetén, a szexálás során, valamint a feldolgozásban is nagy jelentősége van az ázsiai munkavállalóknak, nélkülük ezeket a feladatokat nem lehetne elvégezni.

A robot az új vendégmunkás? Filippínók és robotok dolgoznak a magyarok helyett

Sci-fibe illő humanoid robot is éles bevetésre készül a baktalórántházai baromfitelepen.

Csorbai Attila úgy vélte, mielőtt a külföldi munkavállalók előtt bezárják a kaput, érdemes volna először felmérni a munkaerő-állományt az érintett mezőgazdasági ágazatokban, valamint a munkaerő-igényt is, amely a folyamatban lévő fejlesztésekhez szükséges.

Megfelelő munkaerő-ellátottság nélkül ugyanis a fejlesztések sorsa is kérdéses lenne az ágazatban.