Marokkó legnagyobb zöldséghajtató körzetében, a Souss-Massa régióban látványosan átalakult a munkaerőpiac az utóbbi években: egyre nagyobb számban dolgoznak a kertészetekben a szubszaharai országokból érkező munkavállalók. A Chtouka-síkságon fekvő térségben 24 ezer hektárnyi hajtató létesítmény üzemel, amely az ország teljes frisspiaci zöldség exportjának több mint négyötödét adja.

A munkaerőhelyzet jelentős átalakulása annak köszönhető, hogy számos olyan migráns, aki eredetileg Európába készült, végül a marokkói mezőgazdaságban vállal munkát, miközben a vidéki marokkói munkavállalók egyre nagyobb arányban költöznek városokba, ahol az építőipar és a szolgáltatások kínálnak számukra stabilabb megélhetést. Ez a folyamat korábban jelentős munkaerőhiányt idézett elő az agráriumban: a hivatalos adatok szerint az ágazat 2000 óta 1,7 millió munkahelyet veszített, és míg két évtizeddel ezelőtt a lakosság fele dolgozott a mezőgazdaságban, ma már csupán minden negyedik marokkói foglalkoztatott kötődik a szektorhoz.

A megmaradt munkaerő egy része magasabb béreket vagy teljesítményalapú foglalkoztatást keres, így a napi keresetek elérhetik az 55 USD-t (20,3 ezer forint), ami jóval meghaladja a migráns munkások bérszintjét. A termelők az olcsó munkaerő miatt elkezdtek a nagy élőmunka-igényű kultúrák - például a szamóca, a málna és az áfonya - termesztése felé fordulni, amelyek számára stabil exportpiacok biztosíthatók. A Chtouka-síkság termelői szövetségének vezetője, Abdelaziz El Maanaoui szerint a szubszaharai munkaerő nélkül több gazdaság már bezárt volna, vagy jelentősen visszafogta volna a termelést.

A migránsok jelentős része továbbra is feketén, bejelentés nélkül dolgozik, noha 2013 óta több mint 50 ezer fő kapott hivatalos tartózkodási engedélyt. A gazdálkodók egyszerűbb adminisztrációt sürgetnek, mivel a munkaerőhiány várhatóan tartós marad. A COMADER országos termelői szövetség elnöke, Rachid Benali arra figyelmeztet, hogy aki egyszer megszokja a városi életet, azt nehéz visszacsábítani a vidéki mezőgazdasági munkára, ami hosszabb távon rontja Marokkó versenyképességét. Mint mondta: az ország már nem élvezheti a korábbi, olcsó hazai munkaerőre épülő előnyét.

A hajtató kertészetek központjának számító Ait Amira térségében a népességnövekedés jól tükrözi a migráns munkaerő jelenlétének erősödését. Egyes munkavállalók hosszabb távra terveznek Marokkóban, míg mások továbbra is Európát tekintik végső célállomásnak.