A 2026-os nyár szélsőséges időjárása egyértelművé tette, hogy a klímaváltozás elleni védekezésben szintet kell lépni, mert a beavatkozások késlekedése csak drágább és kevésbé hatékony megoldásokhoz vezet. Ennek felismeréseként a Fővárosi Önkormányzat Környezet- és Klíma Főosztálya, valamint a Várostervezési Főosztály Tájépítészeti Osztálya közös szakmai csomagot dolgozott ki. Ez a kezdeményezés nem csupán budapesti ügy, hanem minden olyan magyar települést érint, amely az elavult szabályozási környezet miatt nehezen tud megküzdeni a klímaválság hatásaival.

A cél az, hogy a zöld- és kékinfrastruktúra – a közművekhez és az utakhoz hasonlóan – végre egyenrangú elemként jelenjen meg a jogrendben, a jelenlegi törvényi keretek pedig ne gátolják, hanem segítsék a kibocsátáscsökkentést.

A képviselők által 19 igen szavazattal és 9 tartózkodás mellett elfogadott felterjesztés kilenc területen sürget országos hatókörű beavatkozást. Ezek közé tartozik a csapadékvíz-gazdálkodás és a vizek helyben tartásának elősegítése, a víztakarékosság és az ivóvízbázisok védelme, valamint a környezeti hatásvizsgálatok és a kiemelt beruházások szabályainak szigorítása. Kérik továbbá az önkormányzati jogkörök bővítését, egy átfogó települési zöld- és kékinfrastruktúra-törvény megalkotását, a vizes élőhelyek és erdők ökológiai védelmét, valamint az energetikai átállás és a megújuló energiaközösségek támogatását. Szerepel még a pontok között a körforgásos hulladékgazdálkodás előmozdítása, továbbá a levegőminőség védelméhez szükséges hatékonyabb szankciók és a szmogriadó gyorsabb elrendelésének bevezetése. Az előterjesztés sorsa mostantól az Országgyűlésen és az illetékes minisztériumokon múlik.

A klímavédelmi intézkedések mellett a közgyűlés 28 igen szavazattal, egyhangúlag döntött a kiemelt közcélú zöldfelületekről szóló fővárosi rendelet módosításáról. Ennek értelmében a VIII. kerületi önkormányzat kérésére a Rókus Kórház előtti zöldfelület kikerül a FŐKERT kezeléséből, és a jövőben a kerület saját hatáskörben gondoskodik a terület fenntartásáról. Nem kapott ugyanakkor többséget az az előterjesztés, amely a Margitsziget közigazgatási helyzetét rendezte volna. A javaslat célja az volt, hogy a terület – az állami, fővárosi és egyházi tulajdonviszonyok megváltoztatása nélkül – adminisztratív szempontból ismét a XIII. kerülethez tartozzon. Ezzel megszűnt volna az az anomália, hogy Budapest közepén egyetlen kerülethez sem tartozó, közvetlenül a főváros által igazgatott övezet funkcionál. A közgyűlés 8 igen, 4 nem és 16 tartózkodó szavazattal elutasította az indítványt, így a Margitsziget jelenlegi, kivételes közigazgatási státusza továbbra is változatlan marad.