Miután az Alkotmánybíróság idén június 30-i hatállyal megsemmisítette a korábbi, 2020-as klímatörvény hiányos célkitűzéseit, a kormánynak őszre új tervezetet kell kidolgoznia. Dr. Sulyok Katalin nemzetközi jogász rámutatott, hogy a készülő törvény tartalma nem csupán politikai döntés kérdése, hanem szigorú jogi kötelezettségek is kötik a döntéshozókat. A legfontosabb elvárás, hogy a kibocsátáscsökkentési vállalásokat ne csupán bármikor módosítható stratégiákban, hanem kötelező erejű törvényben rögzítsék. Bár Magyarország globális kibocsátása alacsony, a nemzetközi bírói gyakorlat szerint ez nem mentesít a cselekvés alól, hiszen a klímaválság csak a kisebb országok együttes fellépésével kezelhető.

A pusztán 2050-re kitűzött klímasemlegesség önmagában kevés. A tudományos kutatásokra és a nemzetközi joggyakorlatra építve elengedhetetlen a gyors, korai csökkentés és a konkrét köztes - például 2040-es - célok meghatározása. Ezzel akadályozható meg, hogy a jelenlegi halogatás aránytalan terhet rójon a jövő nemzedékekre. Szintén nélkülözhetetlen egy úgynevezett karbonköltségvetés bevezetése, amely pontosan megmutatja, mennyi üvegházhatású gázt bocsáthat még ki az ország a klímasemlegesség eléréséig. A folyamat hitelességét és a legfrissebb kutatási adatok beépítését egy független, tudósokból álló tanácsadó testület garantálhatná a leghatékonyabban.

Az állami vállalások mellett a hazánkban működő nagyvállalatok kibocsátását is szigorúbban kell szabályozni. A pusztán kvótavásárláson alapuló rendszer helyett elvárás, hogy a cégek tényleges lépéseket tegyenek a szennyezés csökkentése érdekében, az éghajlatra veszélyes tevékenységek engedélyezését pedig szigorú hatásvizsgálathoz kössék. Emellett a törvénynek egyenrangúan kell kezelnie a kibocsátáscsökkentést a már elkerülhetetlen klímahatásokhoz való alkalmazkodással és a természeti tőke védelmével. Magyarország zöldterületei, erdői és vizes élőhelyei létfontosságúak az ellenálló képesség fenntartásában, ezért biológiailag aktív területeink csökkenését meg kell akadályozni, a természeti állapotot pedig nemzeti vagyonleltárban kell nyomon követni - mutatott rá Dr. Sulyok Katalin.

A jogszabály megalkotásakor kötelező figyelembe venni a jövő nemzedékek érdekeit, amit egy generációs hatásvizsgálat bevezetése tehetne kézzelfoghatóvá. Mindezek mellett a törvény csak akkor működhet a gyakorlatban, ha biztosítja az átláthatóságot és a társadalom érdemi, nem csupán formális bevonását a döntéshozatalba. Végül, de nem utolsósorban az új klímatörvénynek számonkérhetőnek kell lennie. Bár a jogalkotónak van mozgástere a részletek kidolgozásában, a végrehajtást kikényszerítő jogi eszközök - például mulasztási perek vagy kártérítési felelősség - hiányában a törvény a magyar sajátosságokra hivatkozva sem állja ki a nemzetközi és alkotmányjogi próbát.