Nagy pofont kaphat a magyar agrárium: csak így lehet megelőzni a bajt

Nagy pofont kaphat a magyar agrárium: csak így lehet megelőzni a bajt

agrarszektor.hu
Az agrárium azon iparágak közé tartozik, amelyek a leginkább ki vanak téve a klímaváltozás miatt egyre sűrűbben előforduló szélsőséges időjárásnak. Ezért lenne fontos, hogy az emberiség addig fogja vissza a károsanyag-kibocsátását, ameddig még lehetséges, ám ehhez nem csak az energiaiparban, de a mezőgazdaságban is változásokra lesz szükség.

Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!

Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...

Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!

Noha a mezőgazdaság a károsanyag-kibocsátás szempontjából nem a legszennyezőbb iparág, mégis, a globális népességnövekedés miatt félő, hogy egyre nagyobb arányt fog képviselni az üvegházhatású gázok (ÜHG) kibocsátásában. A Föld népességének alakulását nehezen lehetne befolyásolni, főleg a fejlődő országokban, így eredményesebb lehet az egyéni fogyasztási szokások változtatásában, illetve néhány esetben a technológiai újításokban keresni a javulási lehetőségeket - írta meg a Portfolio. De vajon hogy ér össze az agrárjövő és a klímaváltozás? Egyáltalán csökkenthető a mezőgazdaság környezetterhelése? Vannak olyan mezőgazdasági ágazatok, amelyek veszélybe kerülhetnek Magyarországon a klímaváltozás miatt?

A mezőgazdaság a károsanyag-kibocsátás szempontjából egy igen problémás szektor. Amíg az energiaiparban a megújulók energiaforrásokra való átállás látványos javulást tud eredményezni a kibocsátási számokban, a mezőgazdaságban egészen addig, amíg az emberiség húst fogyaszt, illetve amíg a tenyészállatok is takarmányt esznek, nem várható nagyobb léptékű csökkenés. Az Országos Meteorológiai Szolgálat legfrissebb adatai szerint 2019-ben Magyarország teljes ÜHG-kibocsátásának 11%-áért a mezőgazdaság volt felelős. Ha azonban ehhez hozzáveszi az ember az élelmiszer-előállításhoz, valamint az ellátási láncokhoz kapcsolódó kibocsátási értékeket is, akkor viszont már 25%-ra tehető az ágazat részesedése a teljes kibocsátásból. Ez a szám így már egyáltalán nem tűnik alacsonynak, fennáll azonban az a korábban is említett probléma, hogy ez az ágazat tipikusan nem az, ahol drasztikusan meg lehetne vágni a kibocsátást.

2019-ben a teljes kibocsátás legnagyobb része, 72%-a az energiaszektor számlájára írható volt írható. Az ipari folyamatok 12%-kal, a mezőgazdaság 11%-kal járult hozzá az üvegházhatású gázok kibocsátásához, míg a hulladék szektor 5%-ot képviselt. Ebből a szempontból az erdők és a földhasználat változásai nyelőként viselkednek, vagyis összességében általában kivonják a szén-dioxidot a levegőből. Az ÜHG kibocsátásának indikátora hét üvegházhatású gáz (CO2- szén-dioxid, CH4- metán, N2O - dinitrogén-oxid, HFC - fluorozott szénhidrogén, PFC - perfluor-karbon, SF6- kén-hexafluorid, NF3- nitrogén-trifluorid) kibocsátását mutatja, CO2-egyenértékre átszámolva. A különböző légszennyező anyagoknak eltérő a környezetre és a klímára gyakorolt hatásuk. Azért, hogy ezeket össze lehessen hasonlítani, egyenértékben van kifejezve a kibocsátásuk.

Megoldás lehet a fogyasztás visszafogása?

Vannak persze lehetőségek, technológiai fejlesztések, amelyek a klímabarát mezőgazdaság irányába hatnak. A precíziós gazdálkodás, vagy az állati eredetű ételek helyett az egyre bővülő növényi alapú termékkínálat mind ezt támogatja. A Mathias Corvinus Collegium (MCC) Klímapolitikai Intézetének kerekasztal-beszélgetésén is a lehetséges megoldásokról, illetve fenntartható agrárium feltételeiről, problémaköréről beszélgettek a szakértők.

Az ellátandó emberiség száma drasztikusan nő, miközben a termőterületek, a vízkészletek nagysága csökken. Kínában a húsalapú táplálkozás népszerűsége 2,5-szeres fogyasztásbeli növekedést okozott

- hívta fel a figyelmet a vészjósló folyamatokra Ondré Péter, az Agrármarketing Centrum (AMC) ügyvezető igazgatója.

A szakértő úgy fogalmazott, két iskola van: az egyik azt mondja, hogy vissza kell venni a fogyasztásból, és ezt az EU-nak kell elkezdenie. A másik iskola szerint, ha az EU visszafogná a fogyasztást, leállítaná az élelmiszertermelés nagy részét, akkor azzal - tekintve, hogy az egyik legnagyobb kitermelő - súlyos folyamatokat indítana el, aminek egyik következménye egy drasztikus áremelkedés lenne a világ minden pontján. Ondré Péter szerint helyes út az lehet, hogy az emberiség a klímabarát technológiákat keresi, és fejleszti az agráriumot.

Pesti Csaba, az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) igazgatója kifejtette, hogy ha az uniós országok radikálisan leállnának az élelmiszertermeléssel, akkor - ameddig globális piac van, addig - az előállítandó húst, vagy tejterméket megtermelnék máshol, csak sokkal magasabb károsanyag-kibocsátási szint mellett, mint ahogy azt az EU-ban tudják jelenleg. Példaként hozta a brazil állattartást, amely sokkal magasabb kibocsátással jár, mint Európában.

A fogyasztásban való változások jelenthetik az egyik megoldást. Hetényi Csaba, a Plantcraft társalapítója, egy növényi alapú élelmiszereket gyártó startup vezetőjeként éppen azt a kérdést feszegette, hogy kell-e egyáltalán ennyi tenyészállatnak lennie. A mezőgazdasági területek egy jelentős része ugyanis azért van megművelve, hogy az állatoknak legyen eledele. Ha a húsfogyasztást sikerül visszafogni, akkor közvetlenül a haszonállatok miatti, valamint az etetésükre szolgáló területek is közvetetten hozzájárulhatnak a kibocsátás csökkenéséhez.

A fogyasztás visszafogása lehet tehát az egyik út, ami már el is indult. Hónapról hónapra érezhető, hogy főleg a nagyvárosokban tudatos fogyasztói kör kezd kialakulni, leginkább a fiataloknál. Ezen túl, az államnak is van eszköze arra - támogatások, adózási kedvezmények - hogy a fogyasztási szokásokat úgy befolyásolja, hogy azok a klímapolitikát támogatva alakuljanak át

- mondta Hetényi Csaba.

A technológiai javulás és az ellátási láncok rövidítése is segíthet

A földterületek egyre fogynak, a fejlődő világban a gazdálkodók viszont folyamatosan újabb és újabb termesztésre alkalmas területeket vonnak művelés alá. Erre megoldás a fenntartható intenzifikáció, melynek célja, hogy a meglévő mezőgazdasági területekből nyerjenek ki többet, azonban ezt olyan technikák alkalmazásával téve, mint az integrált növénytermesztés, vagy a kártevők elleni modern védekezés. Ondré Péter az intenzifikáció kapcsán elmondta, hogy egyértelműen látszik a hatékonyságnövekedés, a precíziós gazdálkodás során például vannak olyan eszközök, amelyek szkennelik, hogy az adott növénynek mennyi vegyszerre van szüksége, csökkentve ezzel a felesleges vegyszerezést. A technológia fejlődése mellett azonban az ellátási láncok rövidülése is komoly ökológiailábnyom-csökkenést eredményezhetne. Hiányoznak ugyanis a regionális élelmiszerellátó központok, ami extra szállítmányozást generál.

Főként az állattartás esetében a területhasználat vitatottabb, a ketreces tartásnak az ökológiai lábnyoma kisebb, mint a szabadtartásnak, így az állatvédelmi szempontok szembekerülnek a klímavédelmi aspektusokkal. Nem mindenhol lehet azonban intenzív gazdálkodást folytatni, van, ahol az extenzív fog elterjedni - hívta fel rá a figyelmet Pesti Csaba. A hőmérsékletemelkedés és az aszályok miatt alkalmazkodnia kell a gazdáknak, ebből a szempontból pedig sokszor az extenzív megoldás jobb lehet, hisz több fajra alapozva, és kevés inputtal, kevesebb műtrágyával, kevesebb növényvédővel dolgoznak ilyenkor. A diverzifikációval, ha szélsőséges környezeti hatások lépnek fel, elkerülhető, hogy a profit egészét elveszítsék.

Pesti Csaba beszélt arról is, hogy a vertikális gazdálkodás támogatja a kibocsátás-csökkentést, ennek jelenleg azonban nem igazán van piaca itthon. Egy másik lehetőség a kialakulóban lévő és önkéntes alapon működő karbonkredit rendszer. A szakember szerint a szénelnyelés növelhető a talajokban, így az ÜHG leltárakban negatív tételként jelenne meg, például ha a nitrogénműtrágya felhasználása csökkenne, vagy az időzítése javulna. Pesti Csaba ismertette, vannak már olyan cégek is, amelyek azzal foglalkoznak, hogy bármely más iparági szereplőnek megvásárolhatóvá teszik a mezőgazdaságban megjelenő karbonkrediteket. Ilyenkor az eladó egy olyan agrárcég, ami extra költséget vállalva változtat a termelési gyakorlatán, és ezzel negatív kibocsátást hoz létre.

Ezt lehet kredit formájában eladni, aminek jelenleg 10-15 euró az ára egy tonnányi üvegházhatásúgáz-kibocsátásra számítva. Az ár még jóval alacsonyabb az energiaiparban ismert karbonkvóta áránál, így lehet, hogy összességében még nem éri meg a termelőknek. Ugyanakkor ez a megtérülés a jövőben még változhat

- mondta Pesti Csaba.

Az alkalmazkodás is egy megoldás lehet

Ritkábban esik szó róla, mégis kritikusan fontos az alkalmazkodás, főleg az agráriumban. A klímaváltozást már most érezni lehet, a szélsőséges időjárás, a természeti katasztrófák hatalmas kockázatot és bizonytalanságot hordoznak magukkal. Pesti Csaba szerint nem minden fajnál azonos a kockázat, ha például szántóföldi növénytermesztésről beszél az ember, akkor a tavaszi vetésű növények (napraforgó, kukorica) jobban kitettek a klímaváltozásnak, ezeknél jobban nő a hozamingadozás. Ezzel szemben az őszi vetésűeknél (pl. őszi búza, rozs) bizarr módon jobb lehet. A növénytani klímamodellek a búzának növekvő termelésátlagot és nem csökkenő, esetleg növekvő hozamátlagot jeleznek előre. A szakember szerint a szarvasmarha-tenyésztő ágazat ugyanakkor bajban lehet a század második felére: az állatok etetése ugyanis a kukoricán alapszik, aminek ha csökken a termelése, akkor például a tejipar kénytelen lesz északabbra húzódni, ami Magyarország számára egy kedvezőtlen alkalmazkodási folyamat lehet. A mezőgazdasági termelők sok mindent megtesznek a kockázatkezelés érdekében, de van, amit maguktól nem tudnak kialakítani, ilyen például az öntözés-fejlesztés - ami az állam feladata. Az alkalmazkodásban is nagy szerepe van az államnak, lényegében mindenben, amit az üzem határai mellett kell megtenni.

Címlapkép forrása: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
KONFERENCIA
Agrárszektor Konferencia 2024
Decemberben ismét jön az egyik legnagyobb és legmeghatározóbb agrárszakmai esemény!
Budapest Economic Forum 2024
Egész napos makrogazdasági konferencia
Fókuszban a KKV versenyképesség - Pécs
Ingyenes gazdasági fórum
EZT OLVASTAD MÁR?
Agrárszektor  |  2024. november 9. 14:01