A mezőgazdaság biztosítja az élelmiszert Svájc lakossága számára, emellett jelentős szerepet játszik a turizmusban is azáltal, hogy hozzájárul a táj vonzerejének megőrzéséhez. Gazdasági súlya ugyanakkor viszonylag alacsony: az elsődleges szektor a svájci GDP kevesebb mint 1 százalékát adja, ami európai összehasonlításban is alacsony aránynak számít. A mezőgazdaság a primer szektor legfontosabb ágazata, amely 2022-ben mintegy 12 milliárd svájci frank bevételt termelt.

Vaskos fizetéssel csábítják ide a gazdákat: ennyi pénzt vihetnek haza

Bruttó 356 720 és 821 912 forint közötti havi fizetése lehet annak, aki a szlovák mezőgazdaságban dolgozik.

Ezek pörgetik leginkább az ágazatot

A mezőgazdasági bevételek közel fele az állattenyésztésből, elsősorban a tej- és marhahústermelésből származik, míg valamivel több mint egyharmadát a növénytermesztés adja. Ide tartozik többek között a szántóföldi gazdálkodás, a takarmánytermesztés, a gyümölcstermesztés, a szőlészet és a kertészet. Az aboutswitzerland szerint a mezőgazdasági termékek döntő többsége a hazai piacra kerül, ugyanakkor a svájci élelmiszeripar feldolgozott formában - például sajtok, pékáruk vagy italok révén - jelentős exporttevékenységet is folytat.

A svájci mezőgazdaság szerkezete az elmúlt évtizedekben jelentősen átalakult. Körülbelül mintegy 160 ezer ember dolgozik az ágazatban, és körülbelül 48 ezer gazdaság működik az országban, amelyek átlagosan 22 hektáros területen gazdálkodnak. Ez jelentős csökkenés az 1996-os adatokhoz képest, amikor még több mint 200 ezer fő dolgozott a szektorban és mintegy 80 ezer gazdaság működött. Bár a kisebb gazdaságok száma folyamatosan csökken, a 30 hektárnál nagyobb agrárvállalkozások aránya nő.

Az új kormányzati narratíva nem ígéretlicit, hanem a felelősség vállalása

Bóna Szabolcs, az új agrár- és élelmiszergazdaságért felelős miniszter cikke az Agrárszektor Metszet rovatában.

A gazdaságok közel kétharmada állattenyésztésre szakosodott, miközben Svájc mezőgazdasági területeinek több mint fele természetes rét és legelő. A szántóföldeken főként gabonaféléket, kukoricát és repcét termesztenek. Az elmúlt húsz évben a földhasználat módja is változott: az állami támogatási rendszerek egyre inkább az extenzív és fenntartható gazdálkodást ösztönzik.

Az ökológiai gazdálkodás különösen látványos növekedést mutatott az utóbbi években. 2022-ben már csaknem minden hatodik svájci gazdaság bio minősítéssel működött, az ökológiai művelésű területek aránya pedig közel kétszerese volt az európai átlagnak. A Bio Suisse adatai szerint a biotermékek ma már a teljes svájci élelmiszerpiac több mint 10 százalékát adják.

Csendben átírták a szabályokat: sok magyar kaphat most a milliókból

Módosult a működő minőségrendszerhez történő csatlakozás című pályázati felhívás.

A svájci mezőgazdaság szerepe azonban nem csupán gazdasági jelentőségében mérhető. Az ágazat az ország területének közel felét használja, így fontos szerepet tölt be a természeti erőforrások és a vidéki tájak megőrzésében. Emellett hozzájárul a vidéki térségek életben tartásához, az állatjóléti szempontok érvényesítéséhez és az ország élelmiszer-biztonságának fenntartásához is. A svájci gazdák az országban elfogyasztott élelmiszerek több mint felét állítják elő, miközben a gondozott alpesi táj a turizmus egyik legfontosabb alapját is jelenti.

Hihetetlenek a bérek a mezőgazdaságban

Svájcban továbbra is igen magas bérek jellemzik a mezőgazdasági és élelmiszeripari ágazatot: a legfrissebb adatok szerint az agráriumban és az élelmiszeriparban dolgozók bruttó fizetése jellemzően havi 3298 és 7706 svájci frank között mozog, ami átszámítva hozzávetőleg 1,29 millió és 3 millió forint közötti összeget jelent. 

A legjobban fizetett munkakörök közé tartoznak az agrártechnológusok, az élelmiszeripari mérnökök és az agrármérnökök. Egy agrártechnológus havi fizetése például 4121 és 9233 svájci frank között alakulhat, ami mintegy 1,6-3,6 millió forintos havi keresetnek felel meg. Az élelmiszeripari mérnökök bére szintén magas, havi 3772-8773 frankot, vagyis körülbelül 1,47-3,42 millió forintot kereshetnek. Az agrármérnökök és agronómusok fizetése is meghaladhatja a havi 3 millió forintot, különösen a nagyobb gazdaságoknál vagy fejlett technológiát alkalmazó vállalatoknál - derült ki a paylab.com adataiból. Magyarországon a KSH adatai szerint 2025 decemberében a teljes munkaidőben dolgozók bruttó átlagkeresete 789 200 forintot, a nettó átlagkereset pedig 548 900 forintot tett ki.

A közepes bérkategóriába tartoznak például az élelmiszeripari technológusok, mezőgazdasági technikusok, hentesek vagy pékek. Egy mezőgazdasági technikus bére 3299-8311 frank között mozog, ami nagyjából 1,29-3,24 millió forintnak felel meg. A pékek havi fizetése 3147-6588 frank, vagyis körülbelül 1,22-2,57 millió forint lehet, míg a hentesek 3449-7132 frankot kereshetnek, ami 1,34-2,78 millió forintos jövedelmet jelent.

Robban a bomba? Egyre feszültebb a helyzet a mezőgazdasági bérek miatt

Az idénymunkások számára biztosított alacsonyabb bérszint alkotmányos és uniós jogi szempontból is megengedhetetlen megkülönböztetést jelentene a németek szerint.

Az alacsonyabb fizetésű, ugyanakkor komoly fizikai munkát igénylő pozíciók közé sorolhatók az állatgondozók, fejők vagy mezőgazdasági gépkezelők. Az állatgondozók havi bére 2853-5143 frank között alakul, ami körülbelül 1,11-2 millió forintnak felel meg. A mezőgazdasági gépkezelők, traktorosok vagy betakarítást végző munkavállalók bérezése ugyanakkor gyakran függ a szezontól, a túlóráktól és a gazdaság méretétől is.

A svájci agráriumban egyre nagyobb szerepet kapnak a modern technológiák és a magasan képzett szakemberek, ami a bérekben is jól látható. Azok a munkakörök, amelyek speciális műszaki, technológiai vagy mérnöki tudást igényelnek, jelentősen magasabb keresetet biztosítanak, mint a klasszikus fizikai mezőgazdasági munkák. Ugyanakkor még az alacsonyabb fizetési kategóriákban dolgozók bére is jóval meghaladja sok európai ország, köztük Magyarország agrárbéreit.

Mi lesz veled, európai agrárium?

Nagy István leköszönő agrárminiszter véleménycikke a Közös Agrárpolitikáról, az eddigi agrártámogatási rendszer várható átalakításáról.

Ebben is elől vannak a svájciak

Korábban lapunk is beszámolt arról, hogy Svájc fokozatosan teljesen megújuló energiára állítaná át az üvegházi termesztést: 2030 végére az energiaellátás 80 százalékát, 2040-től pedig már teljes egészét megújuló forrásokból kell biztosítani. Az átállás során az üvegházak energiaigényét alap- és csúcsfogyasztásra bontják, így 2030-ig elsősorban az állandó energiaigényt kell kiváltani nem fosszilis energiaforrásokkal.

Svájc meglépte: durva, ami az üvegházakkal történik hamarosan az országban

Fontos döntést hozott Svájc az üvegházakkal kapcsolatban, nagy változás jön 2040-től.

A rendszer lehetőséget ad arra, hogy a csúcsfogyasztást fedező fosszilis energiarendszerek 2040-ig működésben maradjanak, emellett tartalékfűtésként is használhatók meghibásodás esetén. Az átállást állami támogatási program segíti: a vállalatok évente átlagosan 30 ezer svájci frankhoz, vagyis mintegy 11,7 millió forinthoz juthatnak. A program célja, hogy évente 28 500 tonnával csökkentse a szén-dioxid-kibocsátást.