A szárítás műszaki és gazdasági dilemmái:

A szárítás nem a növénytermesztés kiegészítő művelete, hanem annak a legkritikusabb szabályozási pontja – hangsúlyozta előadásában Kardos László a HETECH fejlesztési vezetője, az Agrárium 2026 konferencián.

A túl- és alulszárítás következményeit tekintve, a szárítás mértéke a gabonaszárítás kritikus szabályozási paramétere. Döntően befolyásolja, hogy a növénytermesztés szántóföldi műveletein elért jövedelem- és minőségi többlet elvész, megmarad vagy éppen, növekszik.

Az optimális szárítási folyamat feltételei és fontos paraméterei:

1.ábra: A szárítási folyamat feltételei és legfontosabb paraméterei

Amint az az 1. ábrán szemléltetésre kerül, a szárított terményen belüli egyenletes vízelvonás két legfontosabb feltétele, hogy a szárítóközeggel minden gabonaszem:

• egyformán tökéletesen és
• optimális időtartamig érintkezzen

A szárítóközeggel egyformán történő tökéletes érintkezés megvalósítási lehetőségei:

A 2. ábrán bemutatott elméleti kialakítású terményoszlopokkal és nem konkrét gyártmányokkal és típusokkal  vizsgáljuk a termény szárítóközeggel való érintkezését.

2.ábra: A gabonaszemek érintkezési lehetőségei a szárítóközeggel

A 2.B. szerinti kialakítás esetén az egytérben lévő magok száma lényegesen kevesebb, így lényegesen előnyösebb a minden magnak a szárító közeggel egyformán történő érintkezése szempontjából.

A gabonaszemek optimális ideig történő érintkezése a szárítóközeggel:

A szárító közegben történő optimális tartózkodási időt akkor tudjuk biztosítani, ha a nedvesebb szemeket tovább tartjuk a szárítóban, a szárazabb szemeket pedig hamarabb kiengedjük a 3. ábra szerint.

3. ábra: A magok nedvességük sorrendjében történő kiengedése a szárítóból

Terményoszlop konstrukciók értékelése a tartózkodási idő szabályozhatósága szerint:

A termény nedvességétől függő tartózkodási idejének megvalósításához olyan konstrukció szükséges, amely differenciált terményáramlással lehetővé teszi az eltérő nedvességű terménynek a szárítón belüli tartózkodási idejének eltérő szabályozását. 

A termény szárítóban való eltérő tartózkodási idejének szabályozásának elengedhetetlen feltételei:

• minták származási helyének azonosíthatósága
• minták áramlási útjának szabályozhatósága
• szárítón belüli differenciált terményáramlás megvalósíthatósága

4. ábra: A termény szárítóban való tartózkodási idejének szabályozhatósága

A 4.A. és 4.B. ábrákon látható elvi kialakítású konstrukciókkal a termény szárítóban való differenciált tartózkodási ideje nem valósítható meg.

A 4.C. ábrán látható elvi kialakítású konstrukcióval a termény szárítóban való differenciált tartózkodási ideje megvalósítható.

A 4. ábra szerinti elvi konstrukciók működése megfigyelhető az 5. ábrán látható animáción. 

5.ábra: A minták azonosítási lehetőségei és a tartózkodási idő szabályozhatósága

6.ábra: A minták azonosítási lehetőségei és a tartózkodási idő szabályozhatósága

Az 5. ábra szerinti animációban lévő konstrukciók közül a 6. A. és 6. B. ábrák szerinti megoldásokkal nem valósítható meg a terménynek a szárítóban, a nedvesség tartalom szerinti eltérő tartózkodási ideje.

A 6. C. ábra szerinti konstrukcióval megvalósítható a terménynek a szárítóban, a nedvesség tartalomtól függő, eltérő tartózkodási ideje.

Nedvességmérés lehetőségei:

A termény szárítóban való tartózkodási idejét szabályozni és a differenciált terményáramlást megvalósításani a termény nedvessége alapján lehetséges.

A nedvesség mérési lehetőségek egyterű terményoszlop esetén a 7. ábrán láthatók.

7.ábra: Nedvességmérési lehetőségek osztatlan terményoszlop esetében

Mérőcellákkal a szárítón áthaladó termény csupán töredékének mérhető meg a nedvessége.

Mintavétel esetén a minták összekeverednek, ezért a származási helyük nem azonosítható.

A fentiek szerint mért nedvességi adatok nem alkalmasak a szárítandó termény minden eleméhez alkalmas kitárolási sebesség, ezzel a szárítóban való tartózkodási idő megválasztására.

A HETECH szárítófejlesztésének alapja:

A 4 – 6. ábrákon bemutatott terményoszlopok összehasonlítása a 8. ábrán látható.

8.ábra: A HETECH által a szárító fejlesztés során választható terményoszlop megoldások

A HETECH saját, a 8. ábra szerinti elvi konstrukció alapján fejlesztett mintavételi eljárása és a nedvességmérési technológiája a 9. ábra szerinti animáción követhető.

9. ábra: A HETECH saját fejlesztésű mintavételi és nedvességmérési eljárása 

Amint az animációban látható, a szárítón áthaladó teljes terménymennyiségnek 7 percen belül megtörténik a mintavételezése, majd a minták nedvességi adatai alapján szabályozzák az egyes terményoszlopok ürítési sebességét. A célnedvességhez viszonyítva az adott oszlop ürítése gyorsítható vagy lassítható, miközben a teljes rendszer szárítási kapacitása változatlan marad.

A HETECH Finomszabályzású Adat – és Folyamatvezérelt szárító alkalmassága Precíziós Gazdálkodásban

A HETECH szárítónak a termény eltérő nedvességtartalma szerinti, szárítón belüli differenciált terményáramlása, ezzel a szárítóban a termény eltérő tartózkodási idejű működése nagyon hasonló a szántóföldi műveletek során, a táblán belüli különbség alapú gazdálkodáshoz.

Az alkalmasság megítélése ennek a nagyon fontos szempontnak és a Precíziós Gazdálkodás szempontjait kielégítő szárítás 10. ábra szerinti definíciójának való megfelelés alapján lehetséges.

10.ábra: A Precíziós Gazdálkodás szempontjait kielégítő szárítás definíciója

A 10. ábra szerinti definíció kielégíthető a 11. C jelű megoldás alapján fejlesztett HETECH szárítóval, így az alkalmas Precíziós szántóföldi műveletekhez.

A kilépő termény nedvességtartalma nem átlagos értéket mutat, az a szárítóból kilépő teljes termény mennyiségére érvényes, és a célnedvesség +/- 0,3% - on belül tartható.

A 10. ábra szerinti definíció nem elégíthető ki a 11. A és B. ábrákon látható konstrukciókkal, így azok nem alkalmasak a Precíziós szántóföldi műveletekhez.

11.ábra: Precíziós szántóföldi műveletekhez alkalmas szárítás

A HETECH Finomszabályzású Adat – és Folyamatvezérelt gabonaszárító alkalmassága Konvencionális Gazdálkodásban:

A szántóföldi műveletek esetében a Precíziós vagy Konvencionális gazdálkodás a profit mértékét nagyban befolyásolja.

A Konvencionális gazdálkodást választók is elérnek valamilyen mértékű profit a táblán belüli átlagalapú gazdálkodással.

Az átlagalapú szárítás választása esetén az eredményesség nem úgy adódik, mint az átlagalapú táblán belüli gazdálkodás esetén. Ezért az átlagalapú szárítás alkalmasságát körültekintően kell megítélni.

A 7. ábra alapján a 12.A és B ábrák szerinti konstrukciók esetében, a szárítóból kilépő termény nedveségtartalma nem igaz a szárítóból kilépő teljes termény mennyiségre.

A mért nedvesség alapján csupán, a szárítóból kilépő termény átlagos nedvességtartalma állapítható meg, így e konstrukciók a Konvencionális gazdálkodás esetén sem nyújtják a biztonságos és a kedvező eredményt. 

12.ábra: Konvencionális szántóföldi műveletekhez alkalmas szárítás

A szárítás mértéke, a gabonaszárítás kritikus szabályozási pontja, a túl - és alulszárítás következményei:

13.ábra: A szárítás mértéke és következményei 

A kilépő termény átlagos nedvességtartalma kapcsán figyelembe kell venni, hogy kedvező átlagos nedvességtartalom esetén is gyakran előfordul, súlyos következményekkel járó, megtévesztő eredmény, amint az a 13. ábrán látható.

14.ábra: Kedvező mértékű átlagos nedvesség esetén is bekövetkezhet károsodás

A 13 és 14. ábrák szerinti károsodások elkerülhetők a Konvencionális gazdálkodás esetén is a 12.C ábra szerinti konstrukcióval, amely a HETECH szárító fejlesztésnek az alapja.  

A profit alakulása a szárítás után:

A gabonatermesztés komplex technológia elemei és a profit alakulása a 14. ábrán látható.

15.ábra: A növénytermesztés teljes folyamata során a profit alakulása

16.ábra: A szárítást követően megmaradó végső profit alakulása

A 15. és 16. ábrák alapján látható:

• A szántóföldön keletkező profit ott marad meg, ahol a szárítást jól szabályozzák.
• A szárítás az a kritikus pont, ahol a befektetett munka és költség sorsa, a végső profit ténylegesen eldől, a gazdasági eredmény itt válik véglegessé.

A szárító nem pusztán kiszolgáló egység, sokkal inkább  profitrealizáló technológiai pont.

(x)