Kistermelők, ökotermelők és fiatal gazdák, FIGYELEM!
Ön is kistermelő? Vagy csak nem rég kezdett el gazdálkodni? Vagy Ön az ökológiai termelés* nyilvántartott szereplője? Most 69.900 Ft + áfa összegért vehet részt az év egyik legnagyobb és legrangosabb agráreseményén, a Portfolio Agrárszektor 2026 konferencián Siófokon, december 2-3 között.
Kérjük, töltse ki az alábbi űrlapot, a Portfolio szakmai csapata pedig elbírálja igényét a kedvezményes jegy beváltása érdekében.Ha kitöltötte az adatlapot, mentse le és emailben küldje el a gazdalkodoikedvezmeny@portfolio.hu címre.
A Magyar Tudományos Akadémia JÉGER-ről szóló állásfoglalása alapvetően az eddigi adatok összegyűjtésén és elemzésén, valamint a rendelkezésre álló szakirodalom feldolgozásán alapult, miközben sokan új méréseket is vártak volna. Milyen vizsgálatokra lett volna ehhez szükség, és mit igényelt volna egy ilyen kutatás?
Szét kell választanunk az aszállyal való kapcsolat vizsgálatát, illetve a rendszer környezeti hatása vagy hatékonysága kapcsán felmerülő vizsgálatokat, mert ez mind más kérdés. Az első kettő egyértelműen eldönthető. Elég egyértelműen meg is fogalmaztuk ebben a jelentésben, hogy a JÉGER-nek az aszályra semmiféle hatása nincs. A NAK által 2020-ban végeztetett mérések pedig azt is igazolták, hogy olyan alacsony a felhalmozódó ezüst koncentrációja, hogy az nem okoz sem ökológiai, sem egészségügyi károkat. Fontos kérdés ugyanakkor, hogy milyen magának a rendszernek a hatékonysága, azaz mennyire tekinthetjük azt megbízhatónak a jégeső elhárításában vagy a jégkárok mérséklésében.
Ez a legnehezebb kérdés, hiszen teljességgében verifikálni, tehát ellenőrizni egy ilyen hatékonyságot akkor lehetne, ha természeti értelemben egymás mellett működne két párhuzamos Magyarország, amelyekben ugyanazok az időjárási feltételek, majd az egyik helyen beavatkoznánk, a másik helyen nem. Nyilvánvalóan ilyen helyzet nem áll fenn.
A tanulmányban azonban elég részletesen írtunk arról, hogy részben itthon, de nagyobb részben külföldi országokban milyen típusú elméleti, illetve gyakorlati vizsgálatokat végeztek ennek a hatékonyságnak a becslésére, meghatározására. Egyrészt léteznek úgynevezett randomizált kísérletek, amikor időnként véletlenszerűen beavatkoznak ezüst-jodid kristályokkal a jégképződésbe, időnként pedig nem, és hosszabb időtávon próbálják figyelni azt, hogy a beavatkozás okozott-e bármiféle változást a jégesők előfordulásában, gyakoriságában, tér- és időbeli eloszlásában. Ugye sajnos maga a jégeső az egy elég ritka jelenség, bár az tény, hogy bizonyos esetekben jelentős pusztítást tud okozni. A mintaszám tehát eléggé kicsi, de azt azért meg lehetett állapítani ezekből a kísérletekből, hogy főként azoknál a nagyobb energiájú zivatarrendszereknél, ahol a potenciális károkozás jóval jelentősebb lehet, ott gyakorlatilag elenyésző, elhanyagolható ennek az ezüst-jodidos talajgenerátoros rendszernek az időjárásmódosító vagy a jégképződésre gyakorolt hatásának a mértéke.
Igen, erről beszélgettünk már az Alapvetés podcast egy korábbi adásában is, hogy egy bizonyos jégméret felett már nem igazán tud segíteni ez a módszer a jégkár csökkentésében. Sőt, akkor az is szóba került, hogy egy bizonyos méret alatti jég pedig nagyon ritka, illetve ha ez utóbbi elő is fordul, akkor az egyébként sem okoz nagy kárt. Így viszont mintha nem is nagyon lenne olyat eset, amikor érdemes bekapcsolni a JÉGER-t.
Azt hiszem, ezt nagyjából meg lehet röviden így fogalmazni. De annyit azért még hozzátennék, hogy Magyarország egy viszonylag kis területű ország, tehát sok olyan időjárási rendszer vagy zivatarrendszer van, amelyik már úgy lép be az ország határain, főként a délnyugati határon, hogy már egészen kifejlett jégképződési intenzitásról beszélhetünk benne, ilyenkor pedig már teljesen értelmetlen a JÉGER-rel való beavatkozás. A kísérletekből ugyanis azt is tudjuk, hogy az ezüst-jodid bejuttatásának lehetőség szerint órákkal meg kell előznie az ilyen jégesőt is tartalmazó felhőnek a képződését.
A JÉGER használata melletti egyik érv korábban az volt, hogy a beüzemelését követően kevesebb jégkárról született bejelentés, ami látszólag a hatékonyságát igazolta. Akkor valójában ez sem a JÉGER működésének volt köszönhető, hanem annak, hogy kevesebb jégesővel járó zivatarfelhő érte el hazánk területét?
Így van. A JÉGER 2018-as országos szintű beindítása eléggé egybeesett azzal az időszakkal, amikortól egyre gyakrabban fordultak elő aszályos események Magyarországon. Az éghajlatváltozás aszályosságra gyakorolt hatása erősödött a Kárpát-medencében, ez egyértelmű. És ha kevesebb a csapadék, akkor a jégesőt tartalmazó felhők valószínűsége is kisebb. Sőt ezen a rendkívül aszályos nyáron már olyan típusú felhő- és csapadékképződés volt jellemző, amely csak nagyon elvétve tartalmazta azt a potenciált vagy azt az eshetőséget, hogy jelentős jégkárok alakulhassanak ki.
A dél-magyarországi jégkármérséklő rendszer viszont már az 1990-as évek óta működik. Ott is meg lehet állapítani ilyen összefüggést?
A verifikációval, tehát a hatékonyság vizsgálatával vagy az ellenőrzéssel kapcsolatban ezek a gondok ott is felmerültek. De akkor még egy másik klímában voltunk, tehát a mostanihoz képest nagyobb eshetőséggel, nagyobb gyakorisággal előforduló jégkárok voltak prognosztizálhatók. Egy ilyen lokálisan vagy regionálisan alkalmazott rendszernek azért van egy olyan előnye, hogy sokkal jobban lehet arra a régióra fókuszálni, tehát sokkal alaposabban lehet figyelni helyben a felhőképződést, a csapadékképződést. Lehet erre fókuszálni a megfigyeléseket, lehet erre ott egy külön meteorológust alkalmazni, szemben mondjuk egy teljes országos rendszerrel, ahol az ország minden szegletére kellene egy időben figyelni. De a NEFELA-rendszernek, tehát ennek a baranyai rendszernek a hatékonyságvizsgálatát ezzel együtt sem lehetett igazából elvégezni.
Az MTA jelentése arról is ír, hogy számtalan időjárásmódosításra alkalmas berendezés működhet itthon gyárak, magánszemélyek tulajdonában, mindenféle engedélyezési és bejelentési kötelezettség nélkül. Ez tényleg ekkora divat lett? Hol lehet ezekhez egyáltalán hozzájutni és mennyibe kerül?
Az árakról nem tudok, de ezek piacon beszerezhető dolgok, tehát maga az ezüst-jodid, maga az aceton, amiben oldják, maga ez a berendezés nem egy különösebben bonyolult szerkezet. De én is igazából csak, hogy mondjam, pletykákból vagy folyosói hírekből tudom, hogy például az autógyárak alkalmaznak ilyen jégeső-elhárító rendszert, hogy a szabadban tárolt, már legyártott autókat megvédjék az esetleges jégkároktól. De ha nézünk egy konkrét példát, egy európai cégnek a mexikói gyárában szintén próbálkoztak ilyen ezüst-jodidos talajgenerátoros jégkárvédelemmel, de arra jutottak, hogy nem hatékony, tehát onnantól kezdve inkább sűrűbb hálóval védték a szabad téren tárolt autókat.
Még akkor is, hogyha mondjuk folyamatos a befecskendezés, vagy folyamatos a talajgenerátorok működtetése, akkor sem tudunk arra vonatkozóan biztos vagy közel biztos előrejelzést adni, hogy ezáltal az adott területen el lehet kerülni a jégkárokat.
A közösségi médiában gyakran előkerült idén nyáron, hogy biztosan működik ilyen például a kecskeméti autógyárnál is. És amikor az ember ilyen szemmel nézte a radarképet, valóban gyanúra adhatott okot, hogy tényleg éppen a város határában oszlott fel egy-egy cella, miközben kicsivel előtte még piros színű volt.
Ezen a nyáron nagyon sokszor előfordult, hogy a főként nyugatról, részben délnyugatról érkező felhőzet – átkelve az Alpokon vagy részben a Dinári-hegységen – itt Magyarországon feloszlott. Annyira száraz volt a talaj, hogy még azt a minimális nedvességet is, amit ezek a felhők tartalmaztak, gyakorlatilag szétoszlatta. Ez tehát nem a jégeső-elhárításnak vagy az ezüst-jodidnak a hatása, hanem kifejezetten annak, amit a meteorológiában úgy hívunk, hogy talaj-légkör visszacsatolás, amelyben a forró talaj rendkívüli módon kiszárítja a fölötte lévő légkört, és eltünteti onnan a vízgőzt.
Valóban: attól még, hogy két esemény egymás után történik, még nem biztos, hogy összefüggenek. Ha visszatérünk a magánkézben lévő berendezésekre, a jelentés ezek esetében engedélyezési és bejelentési kötelezettség bevezetését javasolja, és jelzi, hogy a használat előtt egy hatástanulmányra lenne szükség. Ez a hatástanulmány pontosan mire vonatkozna? Ezt nem ugyanannyira nehéz vagy lehetetlen elvégezni, mint amennyire a most sokak által várt teljes körű terepi összehasonlító vizsgálat is lett volna, amiről az elején beszéltünk?
A pontos protokollt nem gondoltuk végig, de itt arra gondoltunk, hogy nem csak az ezüst-jodidos eljárás létezik, vannak a piacon más jellegű technológiák is, amelyeket a jégkár mérséklésére árusítanak. Tudjuk például, hogy sokan árulnak hanggenerátorokat, amelyeknél egy magas frekvenciájú, erős hangtól vélik azt a hatást elérni, hogy azok szétrobbantják a felhőkben a már képződött jégkristályokat. Ez nyilván teljesen tudománytalan. Ezek esetében tehát először tudományos szempontból is meg kell nézni, hogy lehet-e egyáltalán hatásuk. Van, amiről könnyű eldönteni, ezekről a hanggenerátorokról könnyű.
De ha valaki mondjuk szeretne telepíteni ezüst-jodidos talajgenerátort, arról is nyilván meg tudjuk mondani, hogy egyetlen darab önmagában egészen biztos, hogy hatástalan lesz. Még ha ez a technológia a laboratóriumi kísérletek szerint egyébként valid, akkor is meg kell nézni, hogy van-e a telepítendő rendszernek olyan megfelelő sűrűsége vagy darabszáma, amivel a jelentésben szereplő 10 százalék alatti hatékonyságot egyáltalán esély legyen elérni.
Létezik rakétás, repülőgépes beavatkozás is, és ezeket is meg lehet ilyen szemmel vizsgálni. A rakétás elhárítás a legköltségesebb, azt nem is nagyon alkalmazzák már Európában, de annál vannak olyan feltételek is, hogy nem lehet vele bármikor bármilyen irányban lövöldözni, hiszen valahol le fog esni az a rakéta, esetleg már a határokon túl, amiből komoly konfliktushelyzetek is lehetnek. A repülőgépes módszert Ausztriában és Szlovéniában alkalmazzák. Ebben az esetben nem helyhez kötött maga a beavatkozás, hanem a repülőgép felszáll, berepül az alá a felhő alá, amiből potenciálisan jégesőt várnak, és ott bocsátja ki a repülőgépen hordozott tartályból a szükséges reagenseket. Egyébként a zivatarfelhők alá berepülni eléggé veszélyes üzem, de ilyen még létezik. Tehát sokféle eljárás van, úgyhogy úgy gondoljuk, hogy ha valaki leírja a tervezett eljárást, a tervezett üzemrendet, üzemmódot és a telepítési sűrűséget, akkor arra előzetesen tudunk valamit mondani.
Az MTA tanulmányában arról is szó esik, hogy korábban a NAK megbízásából 0-90 cm mélységben vett mintában nézték a talaj kémiai összetételét és az eredmények szerint nem volt kimutatható olyan ezüstkoncentráció, amely a vizsgált mintákban mérhető felhalmozódásra utalt volna. Szerepel ennek kapcsán a tanulmányban egy javaslat, amely szerint az ezüst talajbeli akkumulációjának nyomon követése a talaj felső, 5-10 cm-es rétegében végzett mintavételezéssel és méréssel történjen, mert a nagyobb mélységű, vagy vastagabb talajrétegekből származó minták adatai alulbecsülhetik a felszínközeli ezüstkoncentrációt. Ezek szerint a korábbi mérések nem voltak megfelelők módszertani szempontból?
Nem, azért ennyire nem szélsőséges a helyzet. Ennél a vizsgálatnál a mérési módszer úgy nézett ki, hogy 0 és 90 cm között vizsgálódtak, ami nagyjából a talaj gyökérzónájának a teljességét jelenti. Három szintből vettek átlag-talajmintákat, tehát 0-tól 30 cm-ig, 30-tól 60 cm-ig és 60-tól 90 cm-ig. Mindegyiket megnézték, mindegyikben kimutatási határ alatti koncentráció volt. Mi mindössze annyit mondunk, hogy ha valaha foglalkozik még valaki ilyen típusú mérésekkel, akkor elegendő a felső 30 cm-es rétegre koncentrálni.
De mivel a korábbi mérések ebben a felső 30 cm-es rétegben nemhogy határérték alatti, de kimutatási határ alatti értékeket mutattak, nagyon nagy biztonsággal kijelenthető, hogy még a felszín közeli részben sincs olyan felhalmozódás, ami veszélyes lehetne.
Mi lehet a JÉGER kapcsán a következő lépés? Kapott a szakértői bizottság az agrártárca részéről visszajelzést arról, hogy bevezetésre kerülnek-e a javasolt környezeti mérések, független hatékonysági vizsgálatok, illetve új szabályok?
Egész biztos, hogy lesz valami előrelépés. Mielőtt elkezdtük a tanulmányt készíteni, de már kapcsolatban voltunk a minisztériummal, már akkor szóba került, hogy valamit muszáj tenni, mert nem jó így, hogy az anyagok kikerülnek a környezetbe teljesen kontrollálatlanul, ellenőrizetlen mennyiségben és minőségben. Ha már egy kazánnak a telepítése is hatásvizsgálatot, bejelentést követel meg, akkor ezt is szabályok közé kellene szorítani. Tehát ebben szerintem abszolút partner lesz a minisztérium is. Azt azonban nem kérdezték tőlünk, hogy mi hogyan terveznénk meg a szolgáltatás jövőjét.














