Egy új nemzetközi tanulmány szerint az ultrafeldolgozott élelmiszerek fogyasztása jelentősen növeli a korai halálozás kockázatát.
Az ELTE etológusainak új agyi képalkotó vizsgálata alapján elkészült a kutyaagy szaglási kapcsolathálózatának térképe.
Ha a hőmérsékletek nem térnek vissza a normális szintekre, azt jelentheti, hogy alábecsülték az éghajlat érzékenységét.
A kacsák és libák rokona lehetett az őslény, amelynek koponyáját az Antarktiszon fedezték fel.
Az elmúlt évtizedben drámai mértékben nőtt meg a patkányok száma egyes városokban.
Új kutatások rávilágítottak arra, hogy bizony egészségügyi kockázatokkal járhat a húsfeldolgozó üzemekben dolgozni.
A cukros italok fogyasztása évente több millió új cukorbetegséget és szívbetegséget okoz világszerte.
Nem csak a fenyő örökzöld, hanem a vita is, hogy a műfenyő vagy az igazi fa a jobb választás.
Az erdei szalonka táplálkozási helyeit vizsgálták a Magyar Agár- és Élettudományi Egyetem (MATE) kutatói.
Egy ENSZ által készített tanulmány szerint az Antarktisz kivételével a Föld szárazföldi területeinek 40%-a már most száraznak minősül.
A Duna-Tisza Közi Homokhátsági Térségi Fejlesztési Tanács megbízásából az idén elkészült a Duna-Tisza közi Homokhátság Területfejlesztési Koncepciója és Programja.
Spanyolországban meghaladja a világjárvány előtti szintet a friss gyümölcsök fogyasztása.
Az éghajlatváltozás már a világ legnagyobb jéggel borított kontinensére is hatással van.
Egyre sósabb a Balaton vize, ez pedig a jövőben hatással lehet a magyar tenger élővilágára is.
A klímaváltozás megduplázza a közép-európaihoz hasonló áradások esélyét egy új jelentés szerint.
Hazánkban nyolc felsőoktatási intézményben lehet agrártanulmányokat folytatni, nagy az érdeklődés irántuk.
A 100 évesnél idősebb fák a korábban gondoltnál sokkal jobban segítenek a felmelegedés elleni küzdelemben.
A tanulmány szerint a kígyógombák genomja rekordernek számít a gombák között mind a mérete, mind a kódolt gének száma alapján.
A mikroműanyagok az utóbbi évek egyik felkapott témájává váltak, mivel bár ott vannak a környezetünkben, a hatásuk egyelőre nem nagyon ismert.
Egy friss tanulmány szerint az utóbbi években drámaian megnőtt az erdőtüzek száma és intenzitása.
A precíziós technológiák alkalmazása és a rezisztenciakezelés ma már nemcsak lehetőség, hanem szükségszerűség a fenntartható és versenyképes kukoricatermesztés érdekében.
A kiskertek művelése az öngondoskodáson túl állandó elfoglaltságot és új célt is adhat a hátrányos helyzetű családoknak.
A szakértő szerint a 2025-ös év még az előzőnél is gyengébb lehet, hacsak nem jönnek ki hamar az új pályázati kiírások.
Volumenében továbbra is takaréklángon van a termékpálya, értékben pedig még csökken is.
2023-ban olyan megállapodás született a WWF és a K&H között, amelynek célja a biodiverzitás fontosságára való figyelemfelhívás.
Az elmúlt évek időjárási anomáliái – különösen a csapadékszegény, aszályos tavaszok – folyamatosan növelik a posztemergens gyomirtási technológiák jelentőségét a kukoricatermesztésben.