Hazánkban nyolc felsőoktatási intézményben lehet agrártanulmányokat folytatni, nagy az érdeklődés irántuk.
A 100 évesnél idősebb fák a korábban gondoltnál sokkal jobban segítenek a felmelegedés elleni küzdelemben.
A tanulmány szerint a kígyógombák genomja rekordernek számít a gombák között mind a mérete, mind a kódolt gének száma alapján.
A mikroműanyagok az utóbbi évek egyik felkapott témájává váltak, mivel bár ott vannak a környezetünkben, a hatásuk egyelőre nem nagyon ismert.
Egy friss tanulmány szerint az utóbbi években drámaian megnőtt az erdőtüzek száma és intenzitása.
Az eddigi legpontosabb madárcsaládfa szerint a madarak agymérete megnőtt az evolúció során.
Folyamatosan nő a madárinfluenzával fertőződött szarvasmarha-állományok száma az Egyesült Államokban.
Egy friss tanulmány szerint az ökológiai gazdálkodás növelheti a növényvédőszer-használatot a közeli földeken.
A magyarok döntő többsége szerint a klímaváltozás valós probléma, ám kevesen lennének hajlandóak érdemben is tenni ellene.
Egy sor alágazatot hátrányosan érint a klímaváltozás miatt egyre extrémebbé váló időjárás.
Az emberre veszélyes dolgot találtak a kutyák ürülékében, és a rossz hír az, hogy még a gyógyszereknek is ellenáll.
Az egykori bombatölcsérekben kialakult kistavak kiemelten fontosak a biodiverzitás megőrzése szempontjából.
Új kutatási eredmények segíthetik a globális tengerszint-emelkedés előrejelzését.
Súlyos következményei lehetnek annak, hogy egyre gyorsabban fogynak a Föld felszín alatti vízkészletei.
Egy új kutatás kimutatta, hogy kétszer annyi madár halhatott ki az ember miatt a Földön, mint korábban gondoltuk.
Egy friss tanulmány szerint a palackozott víz műanyag részecskék százezreit tartalmazza.
Egy friss tanulmány szerint a városi vízimadarak fontos terjesztői az őshonos és az inváziós növényeknek.
A Föld ismert virágos növényeinek 45 százalékát kihalás fenyegetheti egy új tanulmány szerint.
Fekete Zsóka alátámasztotta, hogy sztereotípiák ide vagy oda, fiatal nőként is helyt lehet állni az állattenyésztésben.
Javuló képet mutat az európai erdők állapota az EU Közös Kutatóközpontja szerint.
Bár a télből még egészen jól jöttek ki a magyar méhészek, a mostani aszályos időszak számukra is egyre nagyobb problémát jelent.
A kiskerti növénytermesztés egyik legkritikusabb szakasza a vetés és az azt követő gondozás.
A szakértő szerint több régi cég is eltűnhet a magyar gabonapiacról, a helyüket pedig új szereplők tölthetik be.
Bevethető háziszer, ha ledarálunk néhány chilit és fokhagymát, majd permetszert készítünk belőlük.
A gyümölcs teljes sárgulását utóéréssel, gyakran etilén gáz alkalmazásával érik el.
A szántóföldi növénytermesztés kihívásaira keresi az ország a választ. Egyértelmű a szakmában, hogy a minőség fokozására ma már nem a piaci előny megszerzése miatt szükséges, hanem létkérés.
A kritikus fenológiai időszakokban végzett, jól megválasztott kezelések a termés mennyiségét és minőségét is alapvetően befolyásolják.
A peronoszpóra a szőlő egyik meghatározó gombabetegsége. A fertőzésnek kedvező helyzetben és megfelelő védelem nélkül károsítása nyomán akár 80–100%-os lomb- és fürtkár is kialakulhat.
Újraindulhatnak az elhalasztott agrárberuházások: a pályázati források és a napelemes acélépítés kombinációja hozhat fordulatot.
