Különleges méz segíthet az egyik legagresszívabb, legveszélyesebb tüdőfertőzés kezelésében.
A kutatók szerint a hangyáknak a jövőben nagy szerep juthat a növényvédelem területén
Egy friss tanulmány szerint az alkoholizáló növények jobban bírják a szárazságot.
A természetes bolygatást utánzó erdőgazdálkodást javasolnak az ÖK kutatóinak közreműködésével készült nemzetközi tanulmány szerzői.
Komoly hatással lehetnek az álmatlan éjszakák a madarakra, a párzási képességeik is romolhatnak.
A kevésbé dokumentált fajok több mint fele van óriási bajban.
Az "örök vegyszerek" szintje a csapadékban meghaladja a biztonságos szintet.
A jelenség nem független az emberi tevékenységtől.
A MATE-ra felvett gólyák több mint fele az agráriumot választotta.
Ez rengeteg tudományos kutatást megváltoztathat.
Mit érdemes tudni az úgynevezett tenyésztett húsokról?
Véget ér a jó világ a gyümölcsösök madárkártevői számára?
Van, ahol már a rovarok felét elpusztította az ember.
Az emberi tevékenység növelheti a szélsőséges csapadékesemények számát.
Jobb minőségű gabonát ígér egy nemzetközi kutatás.
Mennyire fontos a szén-dioxid-trágyázás?
2050-re alapjaiban változhat meg a növénytermesztés Hollandiában.
A természetvédelmi területek zöme nem jelent védelmet az élővilág számára.
A madarakat sem kíméli a klímaváltozás.
Számos madárfaj csaknem egy hónappal korábban fészkel, mint száz éve.
A precíziós technológiák alkalmazása és a rezisztenciakezelés ma már nemcsak lehetőség, hanem szükségszerűség a fenntartható és versenyképes kukoricatermesztés érdekében.
A kiskertek művelése az öngondoskodáson túl állandó elfoglaltságot és új célt is adhat a hátrányos helyzetű családoknak.
A szakértő szerint a 2025-ös év még az előzőnél is gyengébb lehet, hacsak nem jönnek ki hamar az új pályázati kiírások.
Volumenében továbbra is takaréklángon van a termékpálya, értékben pedig még csökken is.
2023-ban olyan megállapodás született a WWF és a K&H között, amelynek célja a biodiverzitás fontosságára való figyelemfelhívás.
Az elmúlt évek időjárási anomáliái – különösen a csapadékszegény, aszályos tavaszok – folyamatosan növelik a posztemergens gyomirtási technológiák jelentőségét a kukoricatermesztésben.