Beütött az apokalipszis: szinte teljesen eltűntek ezek az állatok a magyar földekről

Beütött az apokalipszis: szinte teljesen eltűntek ezek az állatok a magyar földekről

agrarszektor.hu
Az ELKH-hoz tartozó Agrártudományi Kutatóközpont (ATK) és Ökológiai Kutatóközpont (ÖK) kutatói a mezőgazdaságban hasznos szerepet betöltő pókok állományainak hosszú távú változását tanulmányozták egy 23 évvel ezelőtti kétéves vizsgálat megismétlésével. A vizsgálatok eredményeinek összevetése azt mutatta, hogy a pókállomány jelentősen, mintegy 50 százalékkal csökkent a hazai mezőgazdasági területeken a közel negyed évszázados időtávban. Bár az összfajszám csak minimálisan változott, számos korábban gyakori mezőgazdasági faj létszáma drasztikusan lecsökkent. A pókok esetében világviszonylatban is egyedülálló átfogó kutatást bemutató publikáció a rangos Scientific Reports tudományos folyóiratban jelent meg. 

MÁR CSAK 2 HÉT! AZ AGRÁRSZAKMA VEZETŐI SIÓFOKON TALÁLKOZNAK!

December 2–3-án ismét megrendezik a Portfolio Agrárszektor Konferenciát, a hazai agrárium egyik legnagyobb és legrangosabb szakmai csúcstalálkozóját, ahol a mezőgazdaság és az élelmiszeripar legfontosabb kihívásai, támogatási lehetőségei és jövőbeli kilátásai kerülnek fókuszba.

A rendezvény előadói között lesz Elli Tsiforou, a Copa-Cogeca főtitkára, Gert-Jan Oplaat, az AVEC elnöke, Nemes Imre, a Nébih elnöke, Harsányi Zsolt, az AXIÁL tulajdonos-ügyvezetője és Ádám János, a Bonafarm Mezőgazdaság vezérigazgatója.

Ne maradjon le az év egyik legfontosabb agrárszakmai eseményéről! 

Hat éve sokkolták a közvéleményt azok a német kutatások, amelyek kimutatták, nem véletlen, hogy ritkábban kell autóablakot mosni egy hosszú úton, ugyanis a repülő rovarok egyedszáma 27 év alatt 75%-kal csökkent a németországi védett területeken. A „rovarapokalipszisnek” is nevezett jelenség valódiságát sajnos több további vizsgálat is megerősítette. A rovarok és más ízeltlábúak éppen óriási biomasszájuk és fajgazdagságuk miatt kulcsszerepet ​játszanak​ a földi bioszféra működésében, és különféle ökoszisztéma-szolgáltatások révén az emberiség létének biztosításában is, elég csak a beporzásra vagy a lebontásban, talajképződésben játszott szerepükre gondolni. A kutatók ismeretei azonban a téma fontossága ellenére is hézagosak maradtak. A korábbi kutatások ugyanis néhány gyakori, látványosabb rovarcsoportra koncentráltak, és az okokat illetően is sokszor ellentmondó eredményre jutottak, például azzal kapcsolatban, hogy mennyiben magyarázat erre a globális klíma- és tájhasználat-változás, vagy inkább helyi tényezők, így az intenzív peszticidhasználat és élőhely-átalakítás lehet a jelenség oka.  

Az ATK Növényvédelmi Intézetének (NÖVI) Samu Ferenc vezette kutatócsoportja az ÖK Lendület Táj és Természetvédelmi Ökológiai Kutatócsoportja munkatársainak bevonásával pókok állományainak hosszú távú változását tanulmányozták. A pókok különféle mezőgazdasági kultúrákban számos rovarkártevő fontos természetes ellenségei. Ugyanakkor az ízeltlábúak e csoportjának populációváltozásai más rovarokhoz képest világviszonylatban is alulkutatottak, és ebben az esetben sem egyértelmű, hogy a változások a globális klímaváltozásra vagy a helyi tényezők megváltozására vezethetők-e vissza. E kérdés megválaszolásához a kutatók egy 23 évvel ezelőtti, két évig tartó vizsgálatot ismételtek meg egy peszticidekkel nem kezelt lucernaföldön és füves szegélyében, a helyi változások hatásainak kiküszöbölésére törekedve. A gyűjtési időszak, a módszerek és a mintavételi erőfeszítés tekintetében az akkor alkalmazott protokollt reprodukálták.  

A vizsgálatok eredményeinek összevetése a pókállomány drasztikus fogyatkozását mutatta: a lucernában 45%-kal, míg a földet övező természetközeli füves szegélyben 59%-kal kevesebb pókegyedet találtak. Ugyanakkor a fajgazdagságot illetően csak minimális csökkenést, inkább egyes fajok kicserélődését és sok gyakori faj állományának megtizedelődését tapasztalták. E folyamat eredményeként a természetközeli és az agrárélőhelyek korábban markánsan elkülönült pókközösségei mára hasonlóbbá váltak, ami a változatosság csökkenését jelzi, különösen a hálóépítő mezőgazdasági pókfajok esetében. A vizsgálat nemcsak a hasznos pókok visszaszorulásának veszélyére hívja fel a figyelmet, hanem egyúttal arra is rámutat, hogy a jelenség nem vezethető vissza esetleges lokális változásokra, hanem nagyobb léptékű folyamatok leképeződésével állunk szemben. A klímaváltozás, az intenzív tájhasználat és a természet visszaszorulásának problémaköre jól ismert, a mostani kutatás azonban újabb érvekkel támasztja alá, hogy e kedvezőtlen folyamatok megállításához sürgős cselekvésre van szükség. 

Címlapkép forrása: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
Támogatott tartalom

CLAAS AXION-ok új generációja (x)

Új szintre emeli a hatékonyságot az új CLAAS AXION 8 és 9: 240–450 lóerő, prémium kényelem és intelligens technológiák a még eredményesebb munkáért.

Támogatott tartalom

KWS innováció és megoldások – Fókuszban a kockázatkezelés (x)

A mezőgazdaság előtt álló kihívások változnak, de célunk változatlan: partnereink sikeres és biztonságos gazdálkodásának támogatása. Innovációinkkal, széles portfóliónkkal és szakmai támogatásunkkal együtt keressük a helyi adottságokhoz legjobban illeszkedő megoldásokat.

FIZETETT TARTALOM