Idén még szenved a géppiac, de jövőre jöhet az emelkedés
Az ágazat szereplői csak a következő év második felében várják a fellendülést a gépforgalmazásban.
A vöröshagyma Közép-Ázsiából származik, Kolumbusznál hagyma volt Amerika partjainak meghódításakor, de az indiánok is fogyasztották egyes fajtáit. Kiskertekben is termeszthető.
A vöröshagyma a magyar konyha elengedhetetlen alapanyaga, minden üzletben, piacon megtalálható, de otthon a kertekben is könnyen lehet termeszteni akár kezdő kertészeknek is. Azt, hogy mennyire fontos zöldségünk, jól mutatja, hogy Magyarország vöröshagymatermése az utóbbi öt évben 39-62 ezer tonna között mozgott. Jellegzetes, aromás illata és íze, a benne található kénvegyületeknek köszönhető, utóbbin kívül még tartalmaz flavonoidokat, számottevő mennyiségben B1, B2, és C-vitamint, vasat, kalciumot, káliumot, jódot, cinket és szelént. A népi gyógyászatban különféle betegségeknél is alkalmazták a vöröshagymát, például magas vérnyomás, légúti és hurutos betegségek, valamint emésztőrendszeri betegségek ellen.
A vöröshagyma termesztése és ápolása
Mivel a vöröshagyma nem melegigényes növény, ezért tenyészidőben 17-19 fokos hőmérséklet mellett fejlődik legszebben. Vízigényesnek sem mondható, a fejlődése elején igényel nedvességet, később viszont inkább meleg, száraz környezetet. A humuszban gazdag, laza szerkezetű, jól művelt talajt kedveli a leginkább, arra azonban figyelni kell, hogy a frissen trágyázott talaj nem ideális számára, ezért érdemes olyan helyen termeszteni ahol 2-3 éve trágyáztak. Termesztés során arra is ügyelni kell, hogy világos helyre kell tenni, mivel árnyékos helyen nem várható bőséges termés. A vöröshagymát magvetéssel és dughagyma ültetésével lehet termeszteni. Makón például az első évben termelik meg a dughagymákat, amiket aztán a következő évben ültetnek el, és ebből fejlődnek ki augusztus végére a betakarítható hagymák.
Ha valakinek van saját kertje, az a legegyszerűbb, ha dughagymákat vásárol, amiket márciusban már el is lehet ültetni, vagy akár ősszel is, de a tavaszi időpont ideálisabb. A magvetés ideje szintén márciusra tehető. A dugványozáshoz és a magvetéshez 20 cm-es sorokat kell kialakítani, a dughagymákat 15 cm-es tőtávolságra kell kiültetni egymástól, a hagyma csúcsa pedig 2,5 cm-rel kerüljön a felszín alá. Magvetés esetén nagyjából 2-3 hetes csírázási időre kell számítani, ha túl sűrű a vetés, akkor viszont ritkítani kell úgy, hogy 5 cm legyen a növények között. Az átültetés is szóba jöhet, hiszen a kiszedett palánták jól bírják az átültetést. A magvetés száraz időjárás esetén rendszeres öntözést igényel, a július közepétől viszont csökkenteni kell. Nem számít, hogy ki, melyik módszer mellett dönt, mind a kettő esetében elmondható, hogy a talajfelszínt porhanyósan kell tartani és természetesen a rendszer gyomirtás sem maradhat ki. A növények magszárát le kell vágni vagy kitörni. A dughagymáról nevelt vöröshagyma augusztus elején, a magról nevelt pedig augusztus végén takarítható be. Arra figyelni kell, hogy a betakarítás lehetőleg napos, száraz időben történjen. A kiásott hagymákat néhány napig napon lehet szárítani, majd megtisztítani a leváló külső héjától. Tárolni hűvös és száraz helyen kell, de csak a teljesen egészséges fejeket érdemes kiválogatni. A legfontosabb és egyben állandó feladat az a kapálás lesz a hagyma esetében. Mivel nem fejleszt lombozatot, a napfénynek köszönhetően a gyomok is megjelenhetnek, ezért is elengedhetetlen a folyamatos gyomlálás.
A vöröshagyma betegségei
Hagymaperonoszpóra: a legtöbb kárt okozó betegségről van szó, az első tünetek a leveleken jelennek meg, mégpedig sárgára fakuló kisebb elszíneződések alakjában. Ha fertőzött a levél, akkor lankadnak, lefele csüggednek és el is halnak. Erős fertőzés esetén a levelek gyakran összecsavarodnak, a maghozó szárak sárgulnak, megtörnek és/vagy egyáltalán nem hoznak magokat. Legjobban úgy lehet védekezni ellene, ha 4 éven belül nem kerül ugyanarra a helyre hagyma, az egyes hagymatáblákat egymástól térben izolálni kell. Ültetéskor törekedni kell a levegős, szellősállományra.
Alternáriás levélfoltosság: jó ötletnek tűnhet a talajba forgatott levél, ám nem az, hiszen az említett betegséget is okozhatja, ugyanis gyakran a beteg, talajon maradt, vagy talajba forgatott levél a forrása. Rendszerint csak az idősebb növényeket támadja meg, és a leveleken apró, kerek foltokat eredményez, amik az idő előre haladtával sárgásbarnára színeződnek.
Szürkepenészes rothadás: ez a betegség nyár végén, esős időben támadhatja meg a hagymákat, melynek következtében a növények nyaki része felpuhul, a húsos levelek rothadnak. Túlnyomórészt a gyengébb, rosszabb állapotban lévőek támadja meg. Védelem szempontjából fontos a megfelelő izolációs távolság betartása és az arányos tápanyagutánpótlás.
Az ágazat szereplői csak a következő év második felében várják a fellendülést a gépforgalmazásban.
A mezőgazdasági gépalkatrészek utánpótlásáról Bedekovits Csabát, a Kramp Hungary kereskedelmi igazgatóját kérdeztük.
A nyári strandszezon után sokan másfajta kikapcsolódást keresnek, és Magyarország borvidékei kiváló őszi programlehetőségeket is kínálnak.
Mintegy 1,1 millió tonna rizst semmisítettek meg az elmúlt időszak áradásai Bangladesben.
Ez az amerikai robot óriási segítséget nyújthat a termelőknek a vegyszerhasználat csökkentésében.
Kiemelt támogatásokra számíthatnak a környezettudatos termelők.