Döbbenetes dolog derült ki a rovarokról: ezt sokan nem gondolták volna

Döbbenetes dolog derült ki a rovarokról: ezt sokan nem gondolták volna

agrarszektor.hu
A tudósok régóta próbálnak rájönni arra, hogy a rovarok éreznek-e fájdalmat, és ha igen, akkor hogyan, milyen módon. A korábbi kutatások arra engedtek következtetni, hogy az ízeltlábúak valószínűleg érzékelik a fájdalmat, ám egy friss kutatás most ennél is tovább jutott. Az eredményen pedig nemcsak a tudósok lepődtek meg.

Agrárium 2024 konferencia | március 19., Kecskemét Four Points by Sheraton

Március 19-én rendezi meg a Portfolio Csoport kecskeméti Agrárium 2024 Konferenciáját, amely az egyik legnagyobb szakma eseménynek számít a tavaszi agrárrendezvények sorában.

Előad többek között Andréka Tamás, Bene Zoltán, Éder Tamás, Győrffy Balázs és Herczegh András is!

Kistermelőknek, őstermekőknek és fiatal gazdáknak 50% kedvezményt biztosítunk!

A tudomány régóta próbálja kideríteni, hogy a rovarok vajon éreznek-e fájdalmat, és ha igen, hogyan. Korábbi kutatások már kimutatták, hogy valószínűleg igen, érzékelik a fájdalmat, egy friss kutatás pedig most arra a következtetésre jutott, hogy valószínűleg hasonló módon, mint a gerincesek - írta meg a 24.hu az IFL Science értesülései alapján. Egy újonnan megjelent tanulmány viselkedési, idegtudományi és molekuláris bizonyítékokat kombinál annak alátámasztására, hogy a rovarok a gerincesekhez hasonló módon éreznek fájdalmat. Ez érdekes következményekkel járhat a biológiai kísérletekkel kapcsolatban: a gerincesekre, sőt, most már például a polipokra is vonatkoznak szigorú etikai szabályok, egyelőre azonban a gyümölcsmuslica-kutatóknak nem kell tekintettel lenniük a kísérleti alanyaik fájdalomküszöbére. Ez hamarosan akár meg is változhat, ugyanis a Proceedings of the Royal Society B szaklapban megjelent tanulmány szerint a rovarok fájdalomérzetét azért nem kutatják olyan intenzíven, mert a tudósok is félnek attól, mit találnak. Számos fontos kísérlet kerülhet veszélybe akkor, ha rovarokon sem etikus kísérletezni.

Az idegtudósok nyelvén a nocicepció, azaz idegi fájdalomérzékelés az idegrendszer kódolási módszere olyan káros vagy kellemetlen ingerekre, mint a szélsőséges hőmérséklet, nyomás vagy intenzív vegyi behatás. Az állatok (beleértve a rovarokat is) azért reagálnak ezekre a jelekre, hogy korlátozzák testük károsodását, ami akadályozhatja túlélésüket. Vita tárgya az, hogy a rovarok a központi idegrendszeren keresztül éreznek-e fájdalmat, mint mi, vagy a válasz lokalizált, például egy sérült végtagban jelenik csak meg. A rovarok központi idegrendszere sokkal kevésbé kifinomult, mint az emlősöké, mivel az agysejteknek csak egy elenyésző töredéke foglalkozik az ilyen inputok feldolgozásával. Különösen hiányoznak belőlük azok az opioid receptorok, amelyek elengedhetetlenek a fájdalomcsillapításhoz - legalábbis a saját agyunkban. A friss kutatás azonban azt állítja, hogy ez nem jelenti azt, hogy hiányoznak egy hasonló agyi kapacitás egyszerűbb változatai a rovarokban is.

A nocicepció szorosan összefügg a fájdalommal, de nem jelenti egészen ugyanazt. Testünk olykor a nociceptív reflexek alkalmazása nélkül is képes szabályozni a fájdalmat, különösen vészhelyzetekben, amikor a túl sok fájdalom elvonhatja a figyelmünket a szükséges tevékenységektől. A fájdalom ilyenkor később jelentkezik. Érdekes módon ennek a fordítottját is megfigyelték, amikor a nocicepció jelentkezik fokozódott fájdalomszint nélkül. Viszont nem ismerjük, hogy a nocicepció és a fájdalom miként kapcsolódnak egymáshoz a rovarokban, ezért a szerzők a rovarok nocicepció szabályozására való képességét vizsgálták.

A viselkedési vizsgálatok azt mutatják, hogy a rovarok módosíthatják a nocifenzív reakciókat. Az ilyen modulációt legalábbis részben a központi idegrendszer irányítja, mivel az ilyen fontossági sorrendet közvetítő információkat az agy dolgozza fel - mutatott rá a tanulmány. A szerzők azonosították a traumatikus események során rovarokban termelődő specifikus neuropeptideket, amelyek fájdalomcsillapítóként működhetnek, hasonlóan az opiátok emberi szervezetben betöltött szerepéhez.

További bizonyítékok is vannak arra, hogy a rovarok - más állatokhoz hasonlóan - hogyan válhatnak érzékennyé bizonyos fenyegetésekre. Ha gyümölcslegyeket többször magas hőmérsékletnek tesznek ki, a hő hatására egy idő után gyorsabban reagálnak. Az érzékenyítésben részt vevő egyes molekulák ugyanazok, mint az emberekben. Azonosították azokat a módokat is, ahogy a rovarok agyába eljutnak a nociceptív üzenetek. Ez a kutatás még mindig nem tudja megmondani, hogy a rovarok pontosan hogyan érzékelik a fájdalmat, de az eredmények arra utalnak, hogy vannak fájdalomreakcióik, méghozzá hasonlóak, mint a mieink - ez pedig akár hosszú távú következményekkel is járhat a rovarokat kísérleti alanyként használó kutatásokra.

Címlapkép: Getty Images
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
Támogatott tartalom

Egyensúly a szakértelem és a megfizethető árak között (x)

2024-től elérhető a piacon a BASF által kifejlesztett, kizárólag a KITE által forgalmazott költséghatékony gombaölőszer-kombináció, mely megbízható védelmet nyújt a legtöbb levélbetegség ellen a kalászos szegmensben.

FIZETETT TARTALOM
KONFERENCIA
AgroFuture 2024
Még a legjobb áron!
AgroFood 2024
Még a legjobb áron!
Agrárium 2024
Még early bird kedvezménnyel!
EZT OLVASTAD MÁR?