Friss adatok szerint 1991 óta több mint felére csökkent a kontinens gyepeken élő lepkéinek állománya.
Február végéig érdemes elkészíteni és kihelyezni a méhecskehoteleket, melyekkel a lakosság is sokat tehet a beporzó rovarok védelméért
Több fronton kellett helytállnia az élelmiszeripari szereplőknek 2025-ben, és a fogyasztóknak sem volt egyszerű éve.
Az online és papíralapú szavazás eredményeként a 2026-os Év Rovara a párducfoltos hangyaleső.
A virágos sorköztakarókkal és élőhelyfoltokkal felvehetik a termelők a versenyt a szőlőkabóca ellen.
Divam®* Pro – Precíz védelem a rovarok ellen akár ősszel is
Egy korábban ártalmatlan őshonos rovar, a déli fényes bodobács okoz egyre nagyobb károkat a hazai mezőgazdaságban.
Az elmúlt napokban Füle egyes részein jelentős rovarkárosítás történt a rovarok miatt.
Továbbra is nagyon valószínűtlen, hogy a rovarok fő táplálékforrássá válnak, az emberek ugyanis erősen elutasítóan reagálnak a rovarfogyasztásra.
Izraeli kutatók rájöttek, hogy a molylepkék képesek érzékelni a növények által kibocsátott ultrahangos vészjelzéseket.
A Magyarországon nem őshonos Gamma bagolylepke nyár elején tömegesen érkezett hazánkba.
Három évtizede nem látott mértékű árvaszúnyog-rajzás kezdődött a Balatonon, amely a szakértők szerint még hetekig eltarthat.
Az ázsiai lódarázs agresszív fészekvédő viselkedése az emberre is veszélyes lehet.
Ne féljünk tőlük és ne üldözzük az ártalmatlan tőrösdarazsakat, hiszen nagyon hasznos rovarok!
Új kutatások célja, hogy a hiányzó információk révén jobban megértsük az ökoszisztémák változásainak globális hatásait.
A cserebogarak jelentős mezőgazdasági és erdészeti károkat is okozhatnak akár itthon.
Az integrált védekezés az Agrár-környezetgazdálkodási program (AKG) vállalásai között is megtalálható.
Február végéig érdemes elkészíteni és kihelyezni a méhecskehoteleket, melyekkel a lakosság is sokat tehet a beporzó rovarok védelméért!
A döntés újabb mérföldkő az ehető rovarok európai élelmiszerpiacon való megjelenésében.
A városi élet és a természet találkozásáról szóló konferenciát tartottak Debrecenben.
Ezek a jelenségek legtöbbször nem betegségek következményei, hanem a növényeket érő stressz, tápanyaghiány vagy helytelen termesztési technológia eredményei.
A kaprot általában nem termesztjük, az csak bejön a kertbe és akkor ott is hagyjuk.
Megszüntette az agrárminisztériumot és a sertéstenyésztést is jelentősen átalakítaná a dán kormány.
A Magyar Közlönyben jelent meg a vonatkozó rendelet részletes szabályairól szóló módosítás.
2026 májusában a magyar gazdák 68,2 százalékkal több traktort vettek, mint egy évvel korábban.
