Mint írták, az ártalmatlanságuk miatt a Magyarországon élő féltucatnyi faj irtása felesleges, ráadásul az óriás tőrösdarázs védett, természetvédelmi értéke 50 000 Ft, elpusztításuk éppen ezért törvénytelen is. A tudatlanság sajnos évről évre számos ilyen állat pusztulását okozza, amikor a felesleges pánikkeltés hatására a munkájukat nem kellő szakmai felkészültséggel végző rovarirtók tömegesen mérgezik le a tőrösdarazsakat. A rovarcsalád hazai képviselői túlnyomórészt termetesek és látványos megjelenésűek, az óriás tőrösdarázs, melynek nősténye közel öt centiméteres, egyben kontinensünk legnagyobb hártyásszárnyúja is.

Durva károsító támadhatja meg a rózsát: ezt tedd, ha nálad is megjelent

A rózsa az egyik legfontosabb és a legnagyobb volumenben értékesített vágott virág.

Ezek a rovarok nem tévesztendőek össze a családi közösségekben élő, a ház körül gyakori és agresszív, jellegzetes fekete-sárga mintázatukkal jól elkülöníthető társas darazsakkal, köztük a lódarázzsal. A tőrösdarazsak is rendelkeznek fullánkkal, ezt azonban (hacsak nem fogjuk meg őket) nem ellenünk használják, mérgük pedig nem fájdalomkeltésre, hanem lárvák megbénítására szolgál. A tőrösdarazsak ugyanis parazitoidok, szaporodásukhoz, a peterakáshoz nagyobb rovarok, elsősorban lemezescsápú bogarak lárváira van szükségük.

Megjelenésükre ott számíthatunk, ahol a talajban, a pusztuló fában, a komposztban nagy, gyakran jelentős mennyiségben találnak cserebogár-, szarvasbogár-, orrszarvúbogár-, rózsabogárlárvát. Ezeket a faanyagon keresztül vagy magukat a talajba ásva a szúrásukkal bénítják meg, majd belepetézzenek, a kikelő lárvájuk pedig belülről fogyasztja el a még élő pajort. Az MME közleményében kiemelte: a tőrösdarazsak éppen ezért nélkülözhetetlen elemei a kiskert, a park, az ültetvény vegyszermentes, biológiai alapú rovarok elleni védelmének!

Veszélyben van a magyar méhészek megélhetése: nagy lehet a baj itthon

Az időjárás kiszámíthatatlansága és a méhcsaládokat érintő betegségek mind nehezítik a termelők életét.

Ne féljünk tehát a májustól a nyár végéig tömegesen feltűnő, a talajhoz közel jellegzetesen, lassan repülő tőrösdarazsaktól. Ha idegenkedünk a rovaroktól, nyugodtan menjünk tovább, de ha természetbúvárként olyan szerencsében van részünk, hogy láthatunk egy ilyen "rajzást", érdemes leülni a közelben, és megfigyelni ezeknek a fogyatkozó és érdekes óriásoknak az életét.