Hazánkban 2023-ban az import volumene (1832100 USD) meghaladta az export volumenét (880570 USD). A rózsa termesztése szabadföldön és termesztőberendezésben is jellemző. Hosszú élettartamú, a vágásra termesztett növényházi állományt átlagosan 5-7 évig tartják fennt. Mivel fény-és hőigényes, ezért klímánkon a téli virágoztatása nem gazdaságos. Emellett a parkok, közterek és hobbykertek népszerű dísznövénye is - írja a NAK. A legtöbb problémát okozó kártevő a nagy rózsa-levéltetű (Macrosyphum rosae), mely a fiatal növényi részeket és a hajtáscsúcsot preferálja. Az intenzív hajtásnövekedés időszakában kell számítanunk a kártételre. A szívogatás hatására a károsított hajtás növekedése lelassul, emellett a levél sárgulása, kanalasodása is tapasztalható. Emellett mézharmat is megjelenik, amibe gyakran megtelepszik a korompenész.

Nincsenek könnyű helyzetben a magyar gazdák: mi lesz a tavaszi vetéssel?

Van, ahol már javában zajlanak a tavaszi vetési munkák, máshol még a melegebb időre várnak még a termelők.

Nem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy a kártevőcsoport fontos szerepet játszik a vírusok terjesztésében is, ami tovább növeli a közvetett kártételt. Kémiai védekezésre számos hatóanyag (acetamiprid, azadirachtin, cipermetrin, deltametrin, eszfenvalerát, flonikamid, flupiradifuron, piretrin, piretrin és piperonil butoxid, spirotetramat, 3-(polioxietilén)propilheptametil-trisziloxán) engedélyezett, emellett a káliszappan és az olajtartalmú készítmények (pl.: parafinolaj, narancsolaj, napraforgó olaj) is gyérítő hatásúak. A levéltetvek tojás alakban a fás részek repedéseiben telelnek át, ezért a lemosó kezeléssel csökkenthető az áttelelő egyedek száma. A vegetációban sok nemzedékük fejlődik ki, így többszöri kezelés lehet indokolt. Termesztőberendezésben makroszervezetek (Aphelinus abdominalis fürkészdarázs, Aphidoletes aphidimyza ragadozó szúnyog, AgroBio poloska) is alkalmazhatóak a védekezésben. 

Főként hajtatásban, de időnként szabadföldön a közönséges takácsatka (Tetranychus urticae) elszaporodása is problémát okozhat. Főként a nyári hónapokban, meleg és száraz körülmények között tapasztalható a kártétel. Jellegzetes kárképe a levelek klorofilelhalása, majd sárgulása. Emellett szövedék is megfigyelhető a károsított növényi részeken. Már a kártevő kezdeti észlelésekor meg kell kezdeni a védekezést, hiszen gyors és tömeges felszaporodásával a növény kondícióját jelentősen csökkenti. Atkaölőszerekkel (acekinocil, bifenazát, hexitiazox, maltodextrin (hajtatás), milbemektin) tudunk ellenük védekezni, de a kén, mely a rózsalisztharmat ellen is alkalmazható, gyértő hatással van az atkákra. A kén mellett káliszappannal és olajos készítményekkel is csökkenthető az atkapopuláció. A kártevő gazdanövényköréhez számos gyomnövény sorolható, ezért a megfelelő gyomszabályozás is kiemelten fontos. Hajtatásban a takácsatkák természetes ellenségei is használhatók a védekezésben (Amblyseius montdorensis ragadozó atka, Orius laevigatus ragadozó poloska). 

Csúnya pofonokat osztogatnak a vírusok a takarmányágazatnak is

A madárinfluenza és a száj- és körömfájás is komoly hatással van a termelők takarmányvásárlásaira.

A polifág takácsatka mellett a nyugati virágtripsz (Frankliniella occidentalis) megjelenésére főként hajtatásban számíthatunk. A kártétele révén a sziromlevelek barnulása, torzulása, elhalása is bekövetkezhet. A védekezés nehéz, mivel több alakja is rejtőzve él. Kémiai védekezésre néhány hatóanyag használható (acetamiprid, azadirachtin, cipermetrin, spinozád), aminek időpontjait többnyire kék ragacslap segítségével határozzák meg. Emellett makroszervezetekkel (Amblyseius swirskii, A. montdorensis és Phytoseiulus persimilis ragadozó atka, Orius laevigatus ragadozó poloska, AgroBio poloska) is védekezhetünk.

A rózsa hajtásán, törzsén gyakran megfigyelhetők a pajzstetvek is. A leggyakoribb faj a rózsapajzstetű (Aulacaspis rosae), ami szívogatásával rontja a növény kondícióját. Az imágók a károsított növényi részeken telelnek át. A védekezés alapját az imágók elleni olajos lemosó permetezés jelenti. A rajzó lárvák elleni kémiai védekezés (acetamiprid, cipermetrin flupiradifuron, piretrin és piperonil butoxid, piriproxifen (hajtatás), spinozad, (hajtatás)) is kulcsfontosságú, mivel letelepedésük után a fehér színű pajzsuk a növényvédő szerek ellen is védelmet jelent. Ritkán a szabóméh -Megachile spp- kárképe is megjelenik, ami a levélből szabályos, félkör alakú részeket vág ki. Ezekből a levéldarabokból építi fészkét. Kárt többnyire nem okoz, nem jellemző az ellene való célzott védekezés.

Így védd a kukoricát a földeken: ezekre megéri odafigyelni

A precíziós technológiák alkalmazása és a rezisztenciakezelés ma már nemcsak lehetőség, hanem szükségszerűség a fenntartható és versenyképes kukoricatermesztés érdekében.

A szabóméhez hasonlóan a rózsagubacs-darázs (Diplolepis rosae) kárképe is feltűnő. A tünetek elsősorban vadrózsákon figyelhetők meg piros-barnás színű, néhány centiméter nagyságú gubacsok formájában. A gubacsok fölötti hajtásrész növekedése lelassul, akár el is halhat. A védekezés során elegendő a fertőzött hajtások eltávolítása. Néhány kártevő estenként okozhat gazdasági kárt, de többnyire csak ritkán figyelhető meg a károsításuk. Virágzáskor kárt okozhat a bundásbogár (Epicometis hirta) és az aranyos rózsabogár (Cetonia aurata) is, melyek a porzókat és a termőket is elfogyaszthatják. A leveleket károsíthatja a levélsodró rózsadarázs (Blennocampa pusilla), a varródarazsak (Arge sp), a rózsa kabóca (Edwardsiana rosae), és a fehéröves rózsadarázs (Allantus cinctus) is. Emellett a hajtásfúró rózsadarázs (Cladaris elongulata) a hajtás hervadást, elhalást okozhatja. Nem hagyhatjuk figyelmen kívül a talajlakó kártevőket sem.

A kémiai védekezések során figyelembe kell venni, hogy a rózsa érzékeny lehet egyes növényvédő szerekre. Ezért a kezelés előtt érdemes próbapermetezést végezni. Továbbá egyes készítmények szennyezhetik a növény levelét, virágát, amivel esztétikai kárt okozhatnak. Védekezés előtt érdemes ellenőrizzük a hatóság honlapján, hogy az adott készítmény rendelkezik-e érvényes engedélyokirattal.