Veréblakótelep, birkalegelő, denevérodú, bagolyköpet: környezetvédelmi akciókkal zöldíti telephelyeit a nagy vállalat.
Évről évre mintegy kétmillió fecske hiányzik Magyarországról, emiatt kétezer tonna rovarral több marad a környezetünkben.
Hamarosan kezdődik a madárfiókák tömeges fészekelhagyási szezonja, ilyenkor találkozhatunk magányosnak tűnő fiatalokkal a településeken is.
Strucctojáshéjat találtak régészek Izraelben egy több ezer éve gyújtott tábortűz-maradványainál.
Az 1980-as évek óta drámaian lecsökkent Európában az itt élő madárfajok állománya.
Indul az idei Tavaszi természetles, a velünk élő madarak, kétéltűek, hüllők, lepkék és emlősök lakossági megfigyelési akciója.
Bár a 19. században a túlzott vadászat miatt teljesen kipusztultak, ma már több mint tízezer hód él Magyarországon.
Negyven újabb vándorló, vadon élő fajt helyeztek védelem alá.
A Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság csaknem egymilliárd forint uniós támogatásból új tájegységi központot hoz létre Dinnyésen.
Idén rengeteg kérész menekülhet meg, mivel végre fénysorompó került a Megyeri hídra is.
Folyamatosan növekszik a bölényállomány Európában, mostanra már több ezer ilyen állat kóborol a kontinensen.
Az erdőgazdálkodás hosszú távú, tudatos folyamat, ahol minden döntés évtizedekre meghatározza az erdő állapotát és sokszínűségét.
A tokfélék a legveszélyeztetettebb halak közé tartoznak, a globálisan előforduló 26 fajuk veszélyeztetett.
A 2029. decemberéig megvalósuló projekt megvalósítására az NBGK 1500 millió forint vissza nem térítendő támogatást nyert el.
Jól telepített villanypásztorokkal és őrkutyákkal hatékonyan megvédhetik az állataikat a gazdák.
A magyar nemzeti parkok területén folyamatosan zajlanak a természetvédelmi fejlesztések.
Megkezdődött a halastavakon a természetiérték-fenntartó gazdálkodásra irányuló projekt az Aranyponty Zrt.-nél.
Az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság hat kiemelt projektet valósít meg 3,3 milliárd forint értékben a jelenlegi uniós ciklusban.
Magyarországon az egy főre jutó halfogyasztás továbbra is elmarad az európai uniós átlagtól.
A klímaváltozás, az aszályos időszakok gyakoribbá válása és a talajaink állapotának romlása új megoldásokat követel a mezőgazdaságtól.
A szakértő szerint több régi cég is eltűnhet a magyar gabonapiacról, a helyüket pedig új szereplők tölthetik be.
A kiskerti növénytermesztés egyik legkritikusabb szakasza a vetés és az azt követő gondozás.
A gyümölcs teljes sárgulását utóéréssel, gyakran etilén gáz alkalmazásával érik el.
A megunt hobbiállatokat sokan szélnek eresztik, de bele se gondolnak, mit okoznak ezzel.
Átadták a 20. Borászok Borásza gálán a szakma legfontosabb elismeréseit.
A szántóföldi növénytermesztés kihívásaira keresi az ország a választ. Egyértelmű a szakmában, hogy a minőség fokozására ma már nem a piaci előny megszerzése miatt szükséges, hanem létkérés.
A kritikus fenológiai időszakokban végzett, jól megválasztott kezelések a termés mennyiségét és minőségét is alapvetően befolyásolják.
A peronoszpóra a szőlő egyik meghatározó gombabetegsége. A fertőzésnek kedvező helyzetben és megfelelő védelem nélkül károsítása nyomán akár 80–100%-os lomb- és fürtkár is kialakulhat.
Újraindulhatnak az elhalasztott agrárberuházások: a pályázati források és a napelemes acélépítés kombinációja hozhat fordulatot.
