Az ökoszisztéma szolgáltatások fogalma a 2000-es évektől vált szélesebb körben ismertté a tudományos életben, és azóta több stratégiai dokumentum foglalkozik azok fenntartható kezelésével. A túlhasználat vagy az élőhelyek degradációja ugyanis közvetlenül befolyásolja az ember életminőségét, hiszen az ökoszisztémák elvesztése a rajtuk alapuló javak eltűnését is eredményezi.
Az ökoszisztéma szolgáltatások négy fő típusba sorolhatók. Az ellátó szolgáltatások a természet által biztosított, közvetlenül hasznosítható javakat jelentik, mint például az élelmiszerek, ivóvíz, tűzifa vagy gyógynövények. A szabályozó szolgáltatások az ökoszisztémák működésével összefüggő folyamatokat irányítják, például a vízháztartás, a klíma és a talajerózió szabályozását. A kulturális szolgáltatások az emberi életminőségre és lelki jólétre hatnak, ide tartozik a rekreáció, a kirándulás, a természetfotózás, a hagyományőrzés és a helyi identitás ápolása. Végül a támogató szolgáltatások a biológiai és fizikai folyamatok fenntartását szolgálják, mint a talajképződés, a tápanyagok körforgása és az élőhelyek fenntartása.
Minden területnek megvan a maga ökoszisztéma-szolgáltatási lehetősége
Az erdők ellátó szolgáltatásai közé tartozik a vadhús, erdei gyümölcsök, ehető gombák, gyógynövények, továbbá az erdei méz előállítása. A faanyagot tűzifaként, építő- és bútoranyagként, papíripari alapanyagként is felhasználják. A források biztosítják az ivó- és öntözővizet, míg az erdők gyepszintje a tápanyagkörforgásban és a talajvédő folyamatokban is jelentős szerepet játszik. Kulturális szempontból az erdők kirándulás, kerékpározás, sziklamászás és zarándoklat helyszínei, míg szabályozó funkciójuk a levegőtisztítás, CO2-megkötés, mikroklíma-szabályozás, zajcsillapítás, talajerózió elleni védelem, beporzás és magterjesztés. Támogató szolgáltatásaik közé tartozik a talajképződés és a tápanyagkörforgás fenntartása.
A gyepek szolgáltatásai szintén sokrétűek. Ellátó funkciójuk a gyógynövények, ehető gombák és állati takarmány biztosítása. Kulturális jelentőségük a madármegfigyelés, kirándulás, rekreáció, ismeretterjesztés, régészeti lelőhelyek és művészeti ábrázolások helyszínei. Szabályozó szolgáltatásaik a szennyezőanyagok megkötése, vízáramlás-szabályozás, talajvízutánpótlás, párologtatás, beporzás és mikroklíma-szabályozás. Támogató funkciójuk a talajképződés és a tápanyagkörforgás fenntartása.
A mezőgazdasági területek az ellátó szolgáltatásokban kiemelt szerepet játszanak: gabonafélék, zöldségek, gyümölcsök, gyógynövények és méz biztosításával. Kulturális szempontból a hagyományőrzés, természetfotózás és művészeti ábrázolások kapcsolódnak hozzájuk. Szabályozó szolgáltatásaik a fasorok és cserjesávok révén az állati populációk támogatását, vízgazdálkodást, beporzást és magterjesztést biztosítanak. Támogató szerepük a talaj tápanyag-ellátásában és szerkezetének fenntartásában nyilvánul meg.
A vizes élőhelyek ellátó szolgáltatásai közé tartozik az ivóvíz és öntözővíz biztosítása, valamint a vadon termő gyümölcsök és gyógynövények elérhetősége. Szabályozó szolgáltatásaik a szennyezőanyagok hígítása, párologtatás, mikroklíma-szabályozás, élőhelyek és ökológiai folyosók fenntartása, míg támogató szerepük a tápanyag-körforgásban nyilvánul meg. Kulturális szolgáltatásaik korlátozottak a nehezen megközelíthető helyzetük miatt. Szabadidős tevékenység támogatásában azonban gyakran szerepet játszhatnak.
A lakó- vagy kiskertek ellátó funkciói a zöldség-, gyümölcs- és gyógynövénytermelés, háziállatok tartása és a helyi faanyag hasznosítása. Kulturális jelentőségük a rekreáció, környezeti nevelés és természetfotózás, szabályozó szerepük a zaj-, szaghatások mérséklése, vízmegtartás és mikroklíma-szabályozás. Támogató funkciójuk a talajképződés és a tápanyagkörforgás fenntartása.
A fasorok és zöldterületek elsősorban szabályozó és kulturális szolgáltatásokkal járulnak hozzá a környezeti egyensúlyhoz, például a CO2-megkötéssel, a mikroklíma szabályozásával, a zaj- és szagcsillapítással, valamint a rekreáció és környezeti nevelés lehetőségeivel.
Számszerű értékekkel jellemezve minden elem hozzájárulásának összegzésével meghatározhatóvá váltak a megőrzésre érdemes, jó állapotban lévő területek, valamint a fejlesztést igénylő foltok. Az ökoszisztéma szolgáltatások tudatos felhasználása és védelme nemcsak a természeti értékek megőrzését szolgálja, hanem az emberi életminőség, a közösségi jólét és a fenntartható fejlődés alapját is jelenti. A természet védelme már gyermekkorban a környezeti nevelés révén kezdődik, felnőttként pedig a tudatos, fenntartható gazdálkodásban és életvitelben folytatódik. A fenti leírás jól példázza, hogy az ökoszisztéma szolgáltatások szisztematikus értékelése és térképezése alapot adhat a környezeti tervezéshez, a helyi fejlesztési stratégiák kialakításához, valamint a zöldinfrastruktúra elemek fenntartható használatához.
