Az Eurostat új jelentése szerint az utóbbi tíz évben az Európai Unió agrárkereskedelme stabilan növekedett, azonban az exporthoz képest kicsit jobban bővült az import. Tavaly az EU összesen 234,1 milliárd euró (Kb. 93,6 ezer milliárd, azaz 93,6 billió forint) értékben exportált mezőgazdasági termékeket. Ugyanakkor 194,9 milliárd euró (77,9 billió forint) volt az értéke az importnak, így az EU-s mezőgazdasági exportmérleg 39,2 milliárd euró (15,7 billió forint) volt. A 2023-as évhez képest 6,7 százalékkal nőtt az import, és 2,8 százalékkal nőtt az export.
Az unió kereskedelme növekvő tendenciát mutat
Az Európai Unió importja összességében 3,4 százalékkal csökkent 2024-ben, míg az összes európai export növekedett, méghozzá 1,1 százalékkal. Az Eurostat adatai alapján, az unió teljes kereskedelmét tekintve, 2024-et az EU 147 milliárd euró (58,8 billió forint) többlettel zárta. Ez hatalmas növekedés a 2023-as 34 milliárd eurós (13,6 billió forint) értékhez képest, főleg annak a fényében, hogy két évvel korábban, 2022-ben az unió 436 milliárd eurós (174 billió forint) külkereskedelmi mínuszban zárta az évet. A 2022-es mélypont főleg az elszabaduló energiaáraknak volt köszönhető. Ma az EU a világ árukereskedelmének 14 százalékát adja.
Tavaly az EU fő mezőgazdasági partnere az Egyesült Királyság volt. A volt EU-taggal az Unió 54 milliárd euró (21,6 billió forint) értékben kereskedett, ami az összes export 23 százaléka. Az Egyesült Államok volt a második legfontosabb partner, ide az EU 30,1 milliárd euró (12 billió forint) értékben adott el, ami az összes export 12,8 százaléka volt. A harmadik és negyedik helyen Svájc és Kína voltak, 12,6 milliárd euró (5 billió forint, az export 5,4 százaléka), illetve 12,3 milliárd euró (4,9 billió forint, 5,3 százalék) értékekkel. Ezen kívül az európai agrártermékek fő vásárlói Japán, Norvégia és Oroszország voltak, az export kevesebb, mint fele (44,5 százalék) ment a világ minden más részébe.
Európai tendenciák
Az Eurostat agrárkereskedelmi adatai alapján, az Unió 2024-ben 132 millió tonna mezőgazdasági terméket exportált összesen, ám 158 millió tonnát importált. Az exportban a legnagyobb csoportot az élelmiszer, ital és dohányáru adták (56,9 százalék), ezt követték az állati eredetű termékek (19,8 százalék), majd a növényi eredetű termékek (18,4 százalék) és a zsírok és olajok (5 százalék).
Az importban a növényi eredetű termékek voltak a legnagyobb kategória (38,3 százalék), ezt követték az élelmiszer, ital és dohányáru termékcsoport (35,9 százalék), majd állati eredetű termékek (17,8 százalék) és zsírok és olajok (8 százalék).
Állati termékek piacán az európai agrárexportban értékben a harmadik legnagyobb kategória 17 milliárd euróval (6,8 billió forint) a hús és húskészítmények voltak. A tejtermékek, tojás, méz, máshol fel nem tüntetett, állati eredetű ehető termékek termékkategória 19 milliárd eurót (7,6 billió forint) tett ki. Importban a halak és rákfélék, puhatestű és más gerinctelen víziállatok voltak a legnagyobb kategória 24 milliárd euróval (9,6 billió forint).
A növényi termékekben az unió főleg gabonát exportált, a gabonafélék mint legnagyobb növényi termékcsoport 10 milliárd eurót (4 billió forint) tett ki. Ezzel ellentétben a legnagyobb import termékcsoport az élelmezési célra alkalmas gyümölcs- és diófélék, citrusfélék vagy dinnyefélék héja volt, 224 milliárd euró (9,6 millió forint) értékben.
Élelmiszerek piacán tavaly az EU az ital, szesz, ecet termékcsoportból exportált a legtöbbet, 38 milliárd euró (5,2 billió forint) értékű volt a kivitel. Az importban meglátszik, hogy Európa édesszájú, a kakaó és kakaótartalmú egyéb édesipari készítmények volt a legnagyobb értékű behozott termékcsoport, 16 milliárd euró (6,4 billió forint) értékben.
Változások tíz év alatt
Tíz év alatt, 2014 és 2024 között, az EU mezőgazdasági termékekkel folytatott kereskedelmének értéke sokat bővült, kereken 58 százalékot, az import viszont 60,2 százalékkal nőtt összesen. Ez éves szintre lefordítva 4,7 százalékos export- és 4,8 százalékos importnövekedés. A kereskedelmi forgalom mennyiségében az import jobban bővült, éves 2,2 százalékkal, míg az export mennyisége 1,5 százalékkal nőtt minden évben.
Az állati termékek piacán az EU exportja egy kicsivel gyorsabban nőtt, mint az import, az előbbi éves 3,5 százalékkal, az utóbbi 3,3 százalékkal. Ez igaz volt a növényi termékekre is. Míg 2023 és 2024 között az EU exportja 4,5 százalékkal esett, a tíz éves idősoros adatok azt mutatják, hogy egy évtized alatt évente 5,5 százalékkal nőtt az export, és 3,1 százalékkal az import. A zsírok és olajok kivitele is gyorsabban bővült, 7,8 százalékkal, míg a behozatal 6,1 százalékkal nőtt átlagban, ám 2024-ben 4 milliárd eurós (1,6 billió forint) deficit volt a termékcsoportban. Az élelmiszerek, italok és dohánytermékek exportja 5,5 százalékkal nőtt, az import pedig 4,7 százalékkal.
A magyar agrárexport mérlege is javult
Az AKI statisztikái szerint javultak a magyar külkereskedelmi adatok is. 2024-ben a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek exportja összesen 13,7 milliárd euró (5,5 billió) volt, az import 9,7 milliárd eurót (3,8 billió forint) tett ki. Az agrár-külkereskedelem aktívuma 4015 millió euró (1,6 billió forint) volt, 464 millió euróval (0,18 billió forint) több, mint 2023-ban. A mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek exportértéke összesen 2,5 százalékkal nőtt. Az import értéke 1,4 százalékkal csökkent.
Az export volumen-indexe 11,6 százalékkal nőtt, míg csökkent az importé, összesen 5,4 százalékkal. A cserearány romlott azonban az agrár-külkereskedelemben. Az exportárindex 8,2 százalékkal csökkent, az importárindex 4,3 százalékkal nőtt.Az agráregyenleg döntő hányadát (38 százalék) a gabonafélék tették ki. Az állati takarmány szintén fontos csoport volt (12-17 százalék), valamint az ital, szesz, ecet (17 százalék) és állati és növényi zsír és olaj árucsoportok (13 százalék), valamint a húsfélék (12 százalék). A fő export partnerek Németország, Olaszország, Románia, Ausztria és Lengyelország voltak. Az import Németországból, Lengyelországból, Hollandiából, Szlovákiából, Ausztriából érkezett legnagyobb arányban.