Az agrárszoftverek olyan informatikai rendszerek és alkalmazások, amelyek a mezőgazdasági termelés tervezését, nyomon követését, elemzését és optimalizálását támogatják. Ide tartoznak a gazdaságirányítási rendszerek, a precíziós gazdálkodási megoldások, valamint a szenzorokból, drónokból és műholdfelvételekből származó adatok feldolgozására szolgáló szoftverek. Az agrárszoftverek gyakran alkalmaznak adatbányászati, statisztikai, gépi tanulási és optimalizációs algoritmusokat például terméshozam-előrejelzésre, öntözés- és tápanyag-kijuttatás optimalizálására, növénybetegségek felismerésére vagy erőforrás-tervezésre. Céljuk a termelékenység növelése, a költségek csökkentése és a fenntarthatóbb mezőgazdasági működés támogatása. Az agrárszoftvereknél megfigyelhető trendekkel, a magyar gazdatársadalom ezekre való nyitottságával kapcsolatban Börzsönyi Balázs, az Arasz Informatikai Kft. ügyvezetője, Salga Péter, a Dyntell Magyarország Kft. ügyvezetője és Mesterházi Péter Ákos, az AXIÁL Kft. agrárinnovációs üzletágának szolgáltatási vezetője osztották meg a gondolataikat.
Salga Péter: a generációváltás segíti a digitalizációt, de egyre erősebb igény van az átláthatóságra és üzembiztonságra is
Az agrárszoftverek fejlesztésénél kulcsfontosságú az integráció, vagyis amikor a vertikális agrár-élelmiszerláncban egyetlen rendszerben kezelhető a gabonatermeléstől a késztermék-előállításig minden folyamat, míg a horizontális integráció a folyamatokat, például termelést, raktározást, logisztikát, pénzügyet és könyvelést egyesíti - mondta el kérdésünkre Salga Péter. A szakember beszélt arról is, hogy a széttagolt szakrendszerek összeintegrálása gyakran csődöt mond a közös törzsadatok és folyamatmodellek hiánya miatt, ilyenkor általában sokkal hatékonyabb egy kész, integrált megoldást bevezetni. A Dyntell Magyarország Kft. ügyvezetője szerint a másik fontos trend az adatvezérelt működés kialakítása, ami egyrészt kontrolling rendszer kiépítését jelenti, másrészt automatizációt, ami csökkentheti az adminisztrációt. Például Magyarországon nagyon gyakori, hogy több különböző földhasználó közösen termel egy területen, és a cégcsoport egyik cégében vannak a termelő eszközök, más cégek a szolgáltatnak. Ilyenkor az egyes anyagokat, műveleteket, szolgáltatásokat el kell számolniuk egymás felé a vállalkozásoknak és ennek automatikus adminisztrálása az elvárás. Salga Péter kiemelte, hogy az AI is nagyon fontos trend, de jelenleg csak azok a zászlóvivők használnak mesterséges intelligenciát a folyamataikba ágyazva, akik az integrációs és adatvezérlési házi feladatot már elvégezték.
A szakember beszélt arról is, hogy a generációváltás segíti a digitalizációt, de kortól függetlenül a költségnyomás és munkaerőhiány miatt egyre erősebb az igény az átlátható működésre és üzembiztonságra, amit már csak megfelelő ERP rendszerrel lehet kezelni egy bizonyos méret felett. Mint mondta,
gyakran az anyavállalat követeli meg a konszolidált adatokat, havi zárást, valós idejű önköltségszámítást. A döntésekhez fontos, hogy a vezetők össze tudják hasonlítani a különböző táblákon, a különböző technológiákkal termelt növények költségeit és hozamait, hasonlóan istálló szinten a gyarapodást, több mértékegységben az állattenyésztésnél.
Salga Péter rámutatott, az élelmiszeriparban nélkülözhetetlen a szoftveres támogatás a minőségbiztosítási, illetve nyomonkövetési kötelezettség miatt, de nehéz lenne megfelelő rendszer nélkül az ömlesztett termékek adminisztrálása, minősítése, hídmérleg kezelése is. A szakember emellett kitért arra is, hogy a középvállalati szegmensben olyan ERP rendszert keresnek, ami egyenszilárdságú működést ad a cégben, illetve a teljes cégcsoportban. A szakrendszerek sokszor már a helyes raktárkezelési és logisztikai feladatoknál is elbuknak, ezért olyan rendszert keresnek az agrár cégek, amik a teljes vállalati folyamatot átfogják egyetlen rendszerben. Ezeknél a vállalatoknál elvárás a cégcsoportszintű kontrolling, belső átadási árak kezelése, központi könyvelés, csoportos ÁFA kezelés, cashflow pool biztosítása. Mivel kevés olyan szállító van rajtuk kívül, aki ezekre az igényekre - magyarországi referenciákkal - megfizethető áron megoldást tud adni az agrárium minden területén, a Dyntell ERP rendszere egyre keresettebb.
Robotok lepik el a magyar földeket: elképesztő változás jön itthon
Kamerákkal figyelik a dolgozókat az élelmiszeripari cégek Magyarországon
Mesterházi Péter Ákos: az agrárszoftvereknél kulcskérdés az egyszerű felhasználhatóság, ám ez nem mehet a szakmaiság rovására
A szántóföldi növénytermesztésben jelenleg az egyik legaktuálisabb hívószó a digitalizáció. A mezőgazdasági szoftverek kapcsán is ezek a törekvések jelennek meg - emelte ki Mesterházi Péter Ákos. A szakember szerint egyik fő irány az adatok felhő alapú gyűjtése és azok átvitele, kompatibilissé tétele különböző gyártók gépei, eszközei között. A mindennapi munkavégzést leginkább érintő táblahatárok, navigációs egyenesek kapcsán vannak még kihívások, de már láthatóak ígéretes megoldásokat. Az igazán fejlett megoldások egyre inkább képesek a tervezés-megvalósítás-visszaellenőrzés folyamatát digitálisan megvalósítani - árulta el az AXIÁL Kft. agrárinnovációs üzletágának szolgáltatási vezetője, hozzátéve, hogy fontos terület a helyspecifikus gazdálkodás. Az input anyagok terv szerinti kijuttatása - az adatgyűjtéstől a tényleges kijuttatásig - lényegesen összetettebb folyamat, mint azt a legtöbben gondolnák. Mint mondta,
a szolgáltatók egy része helyesen ismerte fel, hogy e technológia terjedésében kulcskérdés az egyszerű, kevés időráfordítást igénylő működés, ám fontos kritérium, és a szolgáltatók felelőssége, hogy az egyszerűség ne járjon a szakmaiság mellőzésével. De a felhasználó feladata is, hogy ne tévessze meg egy színes térkép, hanem járjon utána a mögöttes szakmai tartalomnak. E szoftveres megoldások másik fő feladata a döntéstámogatás.
Az élen járó megoldások igyekeznek nem nagy adatállományokkal, hanem az azokból nyert információkkal, kimutatásokkal segíteni a döntési folyamatot. Ebben - a gépi adatok mellett - nagy szerepük van az időjárásról, talajról és növényállományról gyűjtött adatoknak, nagyon erősen megjelenik (elsősorban a műholdas) a távérzékelés. A legfejlettebb megoldások képesek a hozam pontos becslésére hetekkel a betakarítás előtt, az önköltség és terményár ismeretében pedig akár a jövedelmezőség előrejelzésére. Elterjedtek a telematikai funkciók is: a gépek üzemeltetési adatainak gyűjtése és kimutatások, problémák esetén riasztások biztosítása mellett akár távoli diagnosztikát, az esetek egy részében szoftver frissítést is biztosítanak. Mesterházi Péter Ákos szerint meg kell említeni továbbá a mezőgazdasági vállalatirányítási rendszerek szerepét is, melyek elsődleges célja a vállalatok működésének digitalizálása. Képesek lehetnek akár arra is, hogy bizonyos mutatók összehasonlításával megmutassák, hogy egy adott gazdaság milyen színvonalon működik másokhoz képest, segítve ezzel a problémás működési területet feltárását. Fontos továbbá az is, hogy az AXIÁL-nál felkészült kollégák állnak rendelkezésre az adatok, szoftverek közötti eligazodásban.
Hiába a kemény munka a földeken: aki ezt nem lépi meg, annak befellegzett
Komoly pofonokat kapott a magyar agrárium: mikor lesz már vége ennek?
Börzsönyi Balázs: egyre nyitottabb az agrárszoftverekre a magyar gazdatársadalom
Az agrárszoftvereknél azt kell mindig szem előtt tartani, hogy a jogszabályváltozások és a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) által diktált változások miatt ezekkel foglalkozni és haladni kell. Igaz, ez leginkább formai dolgokat jelent, amelyeket Börzsönyi Balázs, az Arasz Agro Adminisztrációs Szoftvert fejlesztő cég ügyvezetője nem is nevezne fejlesztésnek, mert csak bele kell nyúlni a kódba és meg kell változtatni a szoftvert, de ez leginkább az új követelményeknek való megfelelés. Mivel egyre inkább a digitalizáció irányába megy a mezőgazdaság, ezért a szoftverbe próbálják az új, modernebb megoldásokat is belevinni. Most raktak bele olyan különböző ellenőrző pontokat, amelyek kicsit a mesterséges intelligencián alapulnak, illetve olyan szolgáltatásokat, olyan lekérdezéseket építettek bele, amellyel a felvitt adatokat még széleskörűbben tudja használni az ügyfél. Börzsönyi Balázs ugyanakkor leszögezte, hogy a legfontosabb szempont mindig az, ami az elmúlt 7-8 évben is volt, hogy a szoftver használata a lehető legegyszerűbb, legkönnyebben átlátható legyen.
A szakember beszélt arról is, hogy 3 évvel ezelőtt, amikor bejött az elektronikus gazdálkodási napló, akkor volt egy nagyobb megugrás a felhasználók számában. Mostanra gyakorlatilag kötelező lett a számítógép használata a mezőgazdaságban, és már nem csak a szaktanácsadóknál - akik rétebben is használták -, hanem a gazdák részéről is kötelező lett a digitális adatszolgáltatás. Ez korábban is megvolt, csak akkor az még alkalomszerűen, de most ez is a feladatok állandó részévé vált.
Én azt látom, hogy elkezdett fiatalodni a gazdatársadalom, és mindenki egyre nyitottabb. Folyamatosan jönnek az új ügyfelek, mivel mindenki szeretné megkönnyíteni a munkát és kihasználni az ezekben a szoftverekben rejlő lehetőségeket. A miénkre például 40-60%-kal könnyíti meg az életét, a munkáját, az idejét annak, aki ezzel készíti el a gazdálkodási naplóját, vagy ezzel vezeti a gazdálkodását
- tette hozzá Börzsönyi Balázs.
Az Arasz Informatikai Kft. ügyvezetője beszélt arról is, hogy ebben a szegmensben piacvezetőnek számítanak, és évről évre tudnak növekedni. A szaktanácsadóknak már több mint 70%-a választja az ő szoftverüket, de annak egyszerűsége miatt a gazdák körében is folyamatosan nő a népszerűség. Börzsönyi Balázs ezért a jövőt illetően is egy folyamatos növekedési tendenciát lát a szoftverhasználat tekintetében.
