Dr. Nemes Imre, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal elnöke részletesen kifejtette, mi áll a termékvisszahívások mögött.
A technológiai fejlődés ugyan gyorsul, a digitalizáció és az automatizáció egyre nagyobb teret nyer, ám ezek bevezetése nem problémamentes.
Az ukrán dróntámadások miatt elrendelt mobilinternet-korlátozások komoly gondot okoznak az orosz gazdálkodóknak a vetési szezonban.
Visszafejlődő digitalizáció és gyenge hatékonyság jellemzi a magyar kkv-szektort.
A termelők egyre inkább a könnyebb, forgatás nélküli művelést lehetővé tevő gépekben látják a jövőt.
Digitális kapu nyílik a magyar gazdálkodók számára a növénybiztosításokhoz itthon.
Az elmúlt években jelentősen átalakultak a kertészeti és erdészeti munkákhoz használt eszközökkel kapcsolatos felhasználói elvárások.
Átláthatóbbá teheti az élelmiszerek útját a termelőktől a fogyasztókig a SeaCon Europe technológiai fejlesztése, a Digitális Termékútlevél Platform (DTP).
A magyar élelmiszeripar előtt komoly lehetőségek állnak, ugyanakkor számos kihívással is szembe kell néznie.
A gabonafeldolgozás szépen csendben egy jelentősen digitalizált iparággá vált Magyarországon, de a folyamat csak akkor működik, ha a hálózat is bírja az iramot.
A 2026-os szezon elején a hazai mezőgazdaság jelentős gazdasági nyomás alatt áll.
Az életmód átalakulása, a gazdasági bizonytalanság és a tudatosság erősödése megváltoztatta a fogyasztói kosarakat.
A digitális mezőgazdaság ma még a hazai termelők mindössze 5-10 százalékát érinti, ám a következő évtizedben jelentős előrelépés várható.
Sáros, elavult szakmaként tekintenek az agráriumra, így az utánpótlás egyre komolyabb probléma.
Fenntarthatóság és agrárdigitalizáció: új szakokat indít a Széchenyi István Egyetem.
A beruházások várható élénkülése, a stabilizálódó makrogazdasági háttér együttesen kedvező feltételeket teremthetnek a vállalatok számára.
Az Alapvetés podcast eheti különkiadásában az ágazat fontos szereplői értékelték a 2025-ös év kihívásait.
Az állat- és növénybetegségek okozta nyomás mellett óriási kihívás Magyarországon a dolgozni tudó és akaró munkaerő hiánya is.
Mostanra mindenki számára bebizonyosodott, hogy már nem működnek azok a módszerek, amiket 10-20 éve alkalmaztak a gazdák.
Az agrárium jövője azon múlik, mennyire tudjuk hatékonyan és takarékosan felhasználni a rendelkezésre álló erőforrásokat.
A szakértő szerint több régi cég is eltűnhet a magyar gabonapiacról, a helyüket pedig új szereplők tölthetik be.
A kiskerti növénytermesztés egyik legkritikusabb szakasza a vetés és az azt követő gondozás.
A gyümölcs teljes sárgulását utóéréssel, gyakran etilén gáz alkalmazásával érik el.
A megunt hobbiállatokat sokan szélnek eresztik, de bele se gondolnak, mit okoznak ezzel.
Átadták a 20. Borászok Borásza gálán a szakma legfontosabb elismeréseit.
A szántóföldi növénytermesztés kihívásaira keresi az ország a választ. Egyértelmű a szakmában, hogy a minőség fokozására ma már nem a piaci előny megszerzése miatt szükséges, hanem létkérés.
A kritikus fenológiai időszakokban végzett, jól megválasztott kezelések a termés mennyiségét és minőségét is alapvetően befolyásolják.
A peronoszpóra a szőlő egyik meghatározó gombabetegsége. A fertőzésnek kedvező helyzetben és megfelelő védelem nélkül károsítása nyomán akár 80–100%-os lomb- és fürtkár is kialakulhat.
Újraindulhatnak az elhalasztott agrárberuházások: a pályázati források és a napelemes acélépítés kombinációja hozhat fordulatot.
