A magyar mezőgazdaság túlgépesített, de még nem használjuk ki kellőképpen a gépek adottságait.
A pénz, a szándék és a kényszer is megvan a magyar élelmiszeripar digitalizációjára.
A munkaerőhiány mára általános jelenséggé vált a hazai agráriumban, egyre nehezebb idénymunkást találni.
Gulyás Gergely úgy véli, hogy növelni kell a magyar bor nemzetközi elismertségét.
A magyar zöldség- és gyümölcstermesztés élen jár a legmodernebb technológiák használatában.
A mezőgazdaságban is zajlik a pénzügyi digitalizáció, egyre több új szolgáltatás áll a gazdák rendelkezésére.
A Hungrana Kft-nél végrehajtott SAP modulbevezetések egy rangos versenyen két díjat is értek.
A jövő mezőgazdaságának kevesebb lóerőre, és több intelligenciára lesz szüksége.
Magyarországon a Soproni Egyetem a faipari és erdészeti képzések és kutatások központja
A gazdaságok digitális átállását is segíti az AEDIH projekt, amelyben az Agrárkamara is részt vesz.
Együttműködési megállapodást kötött a Széchenyi István Egyetem és a szekszárdi Déli Agrárszakképzési Centrum.
Egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek a precíziós gazdálkodást lehetővé tevő technológiák.
A digitalizációt nem lehet elkerülni, ugyanakkor óriási hasznot lehet húzni belőle.
A jövő agráriumában kiemelt szerepe lesz a modern, adatalapú technológiáknak, a drónoknak és a felkészült szakembereknek.
Az elmúlt évtizedekben óriási ugrás következett be, a mezőgazdaságban sok esetben mégis ugyanazt teszik, mint 30 évvel ezelőtt.
A magyar gazdák szerint a digitális technológiák alapvető fontosságúak a termelékenység és a fenntarthatóság szempontjából.
Európában tízből nyolcan már hozzászoktak a QR-kódok beolvasásához élelmiszer- és italvásárláskor.
Novemberben jön a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) agrárinnovációkkal foglalkozó konferenciája.
Óriási potenciállal bír az üvegházak robotizációja, illetve a mesterséges intelligencia alkalmazása.
Az együttműködés célja az agrárdigitalizáció fejlesztése és elterjesztése, valamint a mezőgazdasági vállalkozók edukálása.
A szakértő szerint több régi cég is eltűnhet a magyar gabonapiacról, a helyüket pedig új szereplők tölthetik be.
A kiskerti növénytermesztés egyik legkritikusabb szakasza a vetés és az azt követő gondozás.
A gyümölcs teljes sárgulását utóéréssel, gyakran etilén gáz alkalmazásával érik el.
A megunt hobbiállatokat sokan szélnek eresztik, de bele se gondolnak, mit okoznak ezzel.
Átadták a 20. Borászok Borásza gálán a szakma legfontosabb elismeréseit.
A szántóföldi növénytermesztés kihívásaira keresi az ország a választ. Egyértelmű a szakmában, hogy a minőség fokozására ma már nem a piaci előny megszerzése miatt szükséges, hanem létkérés.
A kritikus fenológiai időszakokban végzett, jól megválasztott kezelések a termés mennyiségét és minőségét is alapvetően befolyásolják.
A peronoszpóra a szőlő egyik meghatározó gombabetegsége. A fertőzésnek kedvező helyzetben és megfelelő védelem nélkül károsítása nyomán akár 80–100%-os lomb- és fürtkár is kialakulhat.
Újraindulhatnak az elhalasztott agrárberuházások: a pályázati források és a napelemes acélépítés kombinációja hozhat fordulatot.
