Rendkívüli mértékben felgyorsult a mesterséges intelligencia alapú megoldások fejlődése, amiből a teljes magyar mezőgazdaság is profitálhat.
Ma már nem lehet úgy termelni, mint évtizedekkel ezelőtt, és ez sok termelőnek okozhat gondot.
A fejlődéséhez nemcsak támogatásokra, hanem hosszú távú stratégiára, együttműködésre és erősebb országimázsra is szükség van az élelmiszeriparban.
Óriási előny lenne az élelmiszer-ellátási lánc különböző szereplőinek releváns és megbízható adatokkal történő összekapcsolása.
A modern gépek és technológiák elengedhetetlenné váltak a mezőgazdaságban, de az emberekre is ugyanakkora szükség van.
Izraelben a mezőgazdaság vízigényének már több mint felét megtisztított, visszaforgatott szennyvízből fedezik.
Május 19-én rendezi meg a Portfolio Csoport az Agrofood Konferenciát Kecskeméten.
Dr. Nemes Imre, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal elnöke részletesen kifejtette, mi áll a termékvisszahívások mögött.
A technológiai fejlődés ugyan gyorsul, a digitalizáció és az automatizáció egyre nagyobb teret nyer, ám ezek bevezetése nem problémamentes.
Az ukrán dróntámadások miatt elrendelt mobilinternet-korlátozások komoly gondot okoznak az orosz gazdálkodóknak a vetési szezonban.
Visszafejlődő digitalizáció és gyenge hatékonyság jellemzi a magyar kkv-szektort.
A termelők egyre inkább a könnyebb, forgatás nélküli művelést lehetővé tevő gépekben látják a jövőt.
Digitális kapu nyílik a magyar gazdálkodók számára a növénybiztosításokhoz itthon.
Az elmúlt években jelentősen átalakultak a kertészeti és erdészeti munkákhoz használt eszközökkel kapcsolatos felhasználói elvárások.
Átláthatóbbá teheti az élelmiszerek útját a termelőktől a fogyasztókig a SeaCon Europe technológiai fejlesztése, a Digitális Termékútlevél Platform (DTP).
A magyar élelmiszeripar előtt komoly lehetőségek állnak, ugyanakkor számos kihívással is szembe kell néznie.
A gabonafeldolgozás szépen csendben egy jelentősen digitalizált iparággá vált Magyarországon, de a folyamat csak akkor működik, ha a hálózat is bírja az iramot.
A 2026-os szezon elején a hazai mezőgazdaság jelentős gazdasági nyomás alatt áll.
Az életmód átalakulása, a gazdasági bizonytalanság és a tudatosság erősödése megváltoztatta a fogyasztói kosarakat.
A digitális mezőgazdaság ma még a hazai termelők mindössze 5-10 százalékát érinti, ám a következő évtizedben jelentős előrelépés várható.
Az egyre szélsőségesebb időjárás a repcetermesztőket is komoly kihívások elé állítja, ezért a sikeres állomány megalapozása már jóval a vetés előtt elkezdődik.
Gyorsan jutnak el a magyarok a "bogarat akarnak etetni velünk" mondatig.
Valóban kellenek a Dunára vízlépcsők? Kiderül az Alapvetés podcast eheti adásából.
Megerősítette az afrikai sertéspestis (ASP) vírus jelenlétét két, Baranya vármegyei házisertés-állományban a Nébih laboratóriuma.
Nemcsak a termés mennyisége, hanem egy egész gazdálkodás jövedelmezősége múlhat azon, hogy mennyi víz marad a földeken.
Az Agronómiai Központ és a Téradatkezelő segítségével a PGR még hatékonyabban támogatja az adatvezérelt gazdálkodást.
