A digitalizációs fejlesztések nemcsak jelentős költségmegtakarítást eredményezhetnek, hanem hosszú távon a munkaerőhiány kezelésében és a fenntartható termelésben is kulcsszerepet játszanak. Hogy pontosan hogyan, arról legújabb szektorkörképünkben Bokros Gábor, a Gyermelyi Zrt. marketing igazgatója és Horváth Szabolcs, a Mecsek Baromfi Zrt. ügyvezetője beszélt.

Csak úgy áramlik ki a magyar tészta külföldre: rengeteg országban keresik

A hazai száraztészta-piac stabil, az egy főre jutó éves fogyasztás 6,5 kilogramm, miközben az exportértékesítés aránya már eléri a 45 százalékot.

Bokros Gábor: az automatizáció mára versenyképességi alapfeltétellé vált

Az élelmiszeripari digitalizáció és energiahatékonyság kapcsán elmondta: az elmúlt években a szektorban egyre hangsúlyosabbá vált az energiafelhasználás optimalizálása, ami mára alapvető fejlesztési szempont az új beruházásoknál. A vállalatnál minden új gép és technológia kiválasztásánál fontos feltétel, hogy jobb energiahatékonyságot biztosítson a korábbi rendszereknél, ami jellemzően 20-25 százalékos megtakarítást is eredményezhet. Ide tartoznak a hővisszanyerő rendszerek, a kazánfejlesztések, a LED-es világításra való átállás, valamint a gyártási folyamatok modernizálása is. A munkaerőhiány kezelésében Bokros Gábor szerint az automatizáció és a digitalizáció kulcsszerepet játszik mind az élelmiszeriparban, mind a mezőgazdaságban:

Az élelmiszeriparban különösen a csomagolási folyamatok váltak erősen automatizálttá, míg a korábban munkaerőigényes feladatokat ma már gépek és intelligens rendszerek váltják ki. A mezőgazdaságban a nagyobb teljesítményű gépek, a precíziós gazdálkodás és a célzott inputfelhasználás csökkenti az élőmunka-igényt, miközben növeli a hatékonyságot és mérsékli a környezeti terhelést.

A szakember szerint az ágazat szereplői alapvetően nyitottak az új technológiákra, ugyanakkor még vannak, akik szkeptikusan viszonyulnak a gyors digitális átalakuláshoz, pedig a mesterséges intelligencia és az automatizáció mára versenyképességi alapfeltétellé vált.

Hihetetlen, de igaz: itt milliókat kapnak havonta a gazdálkodók

Svájcban az alacsonyabb fizetési kategóriákban dolgozók bére is jóval meghaladja sok európai ország, köztük Magyarország agrárbéreit.

Horváth Szabolcs: kellenek a gépek, de az emberek is

A Mecsek Baromfi Zrt. ügyvezetője kifejtette, hogy az élelmiszeriparban ma már nemcsak a termelési hatékonyság, hanem az energiafelhasználás optimalizálása és a munkaerőhiány kezelése is egyre inkább technológiai kérdéssé válik. A vállalat az elmúlt években több olyan fejlesztést is végrehajtott, amelyek egyszerre szolgálják a fenntarthatóságot és a költségcsökkentést. Az ügyvezető szerint a munkaerőhiány kezelésében az automatizáció és a digitalizáció kulcsszerepet játszik, különösen a feldolgozóüzemekben, ahol továbbra is a legnagyobb az élőmunka-igény: 

A modern technológiák, például az automata filézőgépek, adagoló- és osztályozórendszerek, már számos munkafolyamatot képesek kiváltani, ugyanakkor teljes embermentes működésről még nem lehet beszélni. A gépek mellett továbbra is szükség van operátorokra, műszakvezetőkre, szervezőkre és szakemberekre, miközben a mesterséges intelligencia jelenleg főként adminisztratív és tervezési feladatok támogatására alkalmas.

Így csináltak csúcsterméket egy gyümölcsből: komoly pénzeket hoz

Az eper Dél-Korea egyik vezető friss agrárexport-termékévé vált, ami jól mutatja az ágazat gazdasági jelentőségét.

Horváth Szabolcs úgy látja, a nagyobb vállalatok egyre nyitottabbak a technológiai beruházásokra, mivel pontosan látják azok megtérülését és hosszú távú versenyelőnyét.

A kisebb üzemek esetében azonban gyakran a forráshiány és a szemléletbeli ellenállás is lassítja a digitalizáció terjedését az agrár- és élelmiszeriparban.