Az Agrárszektor körképében Losó József, a MIRELITE MIRSA Holding Zrt. elnöke, valamint Németh István, a Rábcakapi Biokertészet vezetője (aki a Fenntartható mezőgazdaságért díjat is elnyerte az Agrárszektor 2025 Konferencián) osztották meg a gondolataikat arról, hogy miért fontos ma az élelmiszeriparban a digitalizáció és az automatizáció. Ugyanakkor felhívták a figyelmet arra is, hogy bár valóban nagyon fontos technológiáról van szó, az emberi munkaerő továbbra is elengedhetetlen az ágazatban.
Losó József (a MIRELITE MIRSA Holding Zrt.): a digitalizáció egyre nagyobb szerepet játszik a hazai zöldségfeldolgozó iparban
Losó József lapunknak kifejtette, hogy a digitalizáció egyre nagyobb szerepet játszik a hazai zöldségfeldolgozó iparban, különösen a termékbiztonság és a nyomon követhetőség területén, amelyek ma már digitalizált rendszerek nélkül nehezen képzelhetők el. A fejlesztések ugyanakkor elsősorban az új, zöldmezős beruházások esetében valósíthatók meg hatékonyan, hiszen ezeknél már a tervezés során figyelembe lehet venni a megfelelő érzékelők, jeladók és egyéb digitális megoldások elhelyezését, valamint az élelmiszeripari higiéniai követelményeket.
A régebbi üzemekben ezzel szemben sokszor korlátozottak a lehetőségek: a meglévő technológia és épületstruktúra kevés helyet hagy az új rendszerek beépítésére, ráadásul az élelmiszeriparban a vezetékek és berendezések elhelyezésénél is szigorú higiéniai szempontokat kell figyelembe venni. Ezért a digitalizáció terjedése jelentős részben a rendelkezésre álló tőkétől és az üzem műszaki adottságaitól is függ.
Az automatizáció a munkaerőhiány kezelésében szintén fontos szerepet tölthet be, de a zöldség- és gyümölcsfeldolgozásban ennek vannak természetes korlátai. A közvetlenül mezőgazdasági alapanyagokat feldolgozó üzemek jobban ki vannak szolgáltatva az alapanyagok természetes változatosságának, hiszen nem egyforma méretű, formájú és állagú zöldségekkel kell dolgozni, ezért bizonyos munkafolyamatokban továbbra is szükség van emberi beavatkozásra
- emelte ki Losó József.
Az automatizáció ezért elsősorban azokon a területeken tud jelentős élőmunka-megtakarítást eredményezni, ahol a folyamatok jól standardizálhatók. Ilyen például a csomagolástechnika, ahol robotkarokkal végezhető a kartonokba történő berakás, az egységrakatok képzése vagy a raklapozás. Ezeket a megoldásokat az új beruházásoknál már jellemzően eleve betervezik, a régebbi üzemeknél azonban sokszor maga a helyhiány akadályozza a robotizációt.
Az ágazat korszerűsítése ezért továbbra is fontos feladat, hiszen számos hazai élelmiszeripari üzem műszaki színvonala még nem teszi lehetővé a korszerű automatizáció teljes körű alkalmazását.
Az energiahatékonyság javítására ugyanakkor a régebbi üzemekben is számos lehetőség kínálkozik. A hőtermelő rendszerek, például a kazánok és gázégők korszerűsítésével, valamint az égéshez szükséges levegő mennyiségének pontos szabályozásával jelentős energiamegtakarítás érhető el. Hasonlóan fontos szerepe van a nagy teljesítményű villanymotoroknál alkalmazott frekvenciaváltóknak, amelyek a terheléshez igazítják az energiafelhasználást.
A világítás LED-es korszerűsítése, illetve az üzemek hőmérsékletének megtartását segítő, megfelelően kialakított ajtók és egyéb műszaki megoldások szintén csökkenthetik a fogyasztást. Emellett egyre nagyobb figyelmet kap a megújuló energia, elsősorban a napenergia hasznosítása, amely energiatárolással kiegészítve még hatékonyabbá tehető. A szélenergia szintén lehetőséget jelenthet, elsősorban a megfelelő adottságokkal rendelkező nagyobb vállalatok számára.
A következő években ezért várhatóan nemcsak az energiafelhasználás csökkentése, hanem a saját, lehetőleg megújuló forrásból történő energiatermelés is egyre fontosabb versenyképességi és fenntarthatósági szempont lesz a zöldségfeldolgozó iparban.
Németh István (Rábcakapi Biokertészet): a digitalizáció nem minden területen tudja kiváltani az emberi munkaerőt
A hazai zöldségtermelésben a digitalizáció egyelőre elsősorban a papírmunkát, az adminisztrációt és az adatok visszakeresését könnyíti meg, míg a nagyobb változást inkább a robotizáció és az automatizáció hozhatja. Ez azonban nem minden területen tudja kiváltani az emberi munkaerőt. A feldolgozóipar számára termelt zöldségek esetében egyre több olyan fajta és technológia áll rendelkezésre, amely lehetővé teszi a gépi betakarítást, a friss piacra termelő gazdaságokban viszont továbbra is elengedhetetlen a kézi munka
- fejtette ki lapunknak Németh István.
Az energiahatékonyság egyre fontosabb, ugyanakkor a korszerűsítés komoly beruházásokat igényel. A modern, energiahatékonyabb gépek és hűtőberendezések jelentősen csökkenthetik a fogyasztást, de egy új hűtőrendszer akár 12-15 millió forintba is kerülhet, így nem minden esetben egyértelmű, hogy a beruházás rövid vagy középtávon megtérül. A fejlesztések mellett ezért az energiafelhasználás tudatosabb szervezése is fontos szerepet kap.
A megújuló energiaforrások közül a napelemek jelenthetnek érdemi segítséget a termelők és feldolgozók számára. A szakember szerint különösen akkor lehetnek hasznosak, ha a megtermelt energiát helyben, a termelés időszakában használják fel. Ennek érdekében az egyes gépek működése is összehangolható a napelemes rendszer termelésével, így csökkenthető a hálózatból vásárolt energia mennyisége.
















