2023 második felétől 2025 második feléig mélyrepülésben volt a magyar mezőgazdasági géppiac. Tavaly ősszel kezdődött egy kis fellendülés a kertészeti és az ÁTK pályázatok kapcsán. Hogyan látja most, sikerült-e újraindulnia a magyar mezőgéppiacnak?
A magyar mezőgazdasági géppiac jellemzően mindig attól függ, milyen a termés, milyenek a környezeti hatások, van-e támogatás, illetve hogy a gazdálkodók hajlandók-e beruházniuk abból a pénzből, amit megtermeltek. Jelenleg azt lehet mondani, hogy a szántóföldi növénytermesztés jövedelemtermelő képessége az viszonylag szerény. Kedvező viszont a hitelkörnyezet, vannak állami támogatások, mint például az állattartó telepek korszerűsítése (ÁTK), a fiatal gazdákat támogató pályázat, a kertészeti pályázat, és ezek mind a gépbeszerzések élénkülése irányába hatnak. Igaz, a legjobb az lenne, ha a gazdaságok jövedelemtermelő képessége erősödne, mert az most elég gyenge.
Ami a gépforgalmat illeti, az első jelentős gépeladási hullám most sokkal hosszabb idő alatt fog végbemenni, mint korábban, köszönhetően annak, hogy a kis és a nagy ÁTK-s kiírásban 2-3 éves megvalósítási határidő szerepelt.
A piac egyébként nem egyszerűen újraindult, hanem inkább kettévált: a tőkeerős, jó finanszírozható gazdaságok ismét beruházásokat eszközölnek, míg a gyengébb jövedelmezőségű gazdaságok gépállománya továbbra is öregszik. A magyar gazdatársadalom pályázatfüggő, ezt tudjuk jól. Ugyanakkor egy kicsi élénkülés azért érezhető, ami az elhalasztott gépcserékből származik: sok gazdaság már nem azért vásárol, mert optimálisnak tartja az időpontot, hanem azért, mert a régi gépe már működési kockázatot jelent és javítási költségek is magasak. A nagy szántóföldi gépekre továbbra is óvatos a kereslet, inkább a kisebb értékű, gyorsabban megtérülő beruházásokban gondolkodnak a termelők.
Általánosságban elmondható, hogy az első félévben a traktorforgalom - a kisebb traktorok tekintetében - a duplája a tavalyi évinek. Ez egyértelműen az ÁTK-nak, de főleg a kertészeti pályázati kiírásnak köszönhető, mivel ez a 70-100 lóerős traktorok beszerzését támogatja. De bízom benne, hogy az állattartók gépbeszerzési kedve is vissza fog térni, és ők is vásárolnak majd gépeket.
Leáldozóban a szántás: ilyen gépeket vesznek már az élelmes gazdák
Milyen most a gazdák gépvásárlási hajlandósága? Mely géptípusokat/megoldásokat keresik inkább?
Azt látjuk, hogy a cél a költségcsökkentés, a munkaerő-kiváltás, a működőképesség és üzembiztonság garantálása, valamint a termésbiztonságra való törekvés. Fontos szempont a gyorsaság is, mivel az egyes munkálatok elvégzésére rendelkezésre álló időablakok egyre rövidebbek. A precíziós gazdálkodásban egyre inkább mennek előre a dolgok: az ágazat szereplőiben megvan a nyitottság ezen megoldások átvételére, de mivel a gazdálkodásuk nagyon sokszor veszteséges, emiatt lassabban döntenek és alaposabban meggondolják, milyen gépet szeretnének venni, és hogy ezzel milyen költségeket tudnak megtakarítani. Ha egy mezőgazdasági gép beszerzése költségmegtakarítással is jár, akkor sokkal szívesebben adják ki rá a pénzt a gazdák. Érdekes az is, hogy egyre kevésbé a tényleges teljesítmény a fő érv egy gép megvásárlása mellett, sokkal inkább az üzembiztosság, a rendelkezésre állás és a gyorsaság dominálnak már ezeknél a döntéseknél. A gazdák nem feltétlenül több gépet akarnak, hanem kevesebbet, de úgy, hogy azok kevesebb menetben, kevesebb emberrel el tudják végezni ugyanazt a munkát. És arra is szükségük van, hogy a gépforgalmazó partner - mint például az AXIÁL - szükség esetén ki tudjon menni hozzá és ki tudja javítani az elromlott gépeket.
Az biztos, hogy a termelők egyre jobban ki akarják használni a gépparkjuk modelljeit: az automata kormányzást például már mindenbe bele akarják tenni, de fontos kritérium a differenciált kijuttatás, és a szakaszolás az inputanyagok kijuttatásánál.
Ami komoly kihívás, az a vízmegőrzés kérdése. Ezzel foglalkoznia kell mindenkinek, mert víz nélkül nem lehet termelni. A munkaerő kérdését már korábban említettem, ami szintén az automatizálás irányába tereli az ágazat szereplőit. Szerencsére azt el lehet mondani, hogy egyre erősödik a fiatal, jó állapotú használt gépek iránti kereslet, mert ezek a körülmények arra kényszerítik a gazdákat, hogy beruházzanak.
Átalakulás indult a mezőgéppiacon: a nagyobbak felvásárolják a kisebbeket
Hogyan befolyásolja a forgalmat a forint erősödése?
A kiszámítható forint a legjobb forint, de az is igaz, hogy az árfolyamjavulás önmagában ritkán indít el beruházást. A gazdálkodók rámutattak, hogy az uniós támogatásokat euróban kapják, és az így fajlagosan sokkal kevesebb lesz. Ha meg azt nézzük, a terményeknél, termékeknél az EU piacait vesszük mintának, és a termelőnek is euróban képződik az árbevétele. De fontos, hogy lássuk, az erősebb forint önmagában kedvező a beszerzési költség szempontjából, a hatása azonban nem automatikus, nem jelenik meg azonnali árcsökkentés formájában. A logisztika, a pénzfinanszírozás, az infláció szintén befolyásolják az árakat.
Az kijelenthető, hogy a drága euróért vásárolt mezőgazdasági gépek állnak nagyon sok forgalmazónál, az erős forint és a gyártói akciók pedig nehezítik ezek eladását. És a beszámolt használt gépek árszintje is ehhez az erős forinthoz igazodik. Az biztos, hogy talán ez segíti a gazdálkodókat, de a nyugati import azért az egyértelműen meghatározza a piacunkat.
Hogyan látja, milyen hatása lesz a piacra az alföldi régió kiszáradása? Hogyan alakítja át ez a termelők gépbeszerzéseit?
Nagyon sokan arról kérdeznek, hogy egyáltalán szabad-e még az Alföldön termelni, vagy sem. Mi azt látjuk már Hódmezővásárhelyen is, hogy öntözetlen területeken egyre kevésbé tudunk árukukoricát termeszteni. Ez viszont egyértelműen egy olyan növény kiesése, ami eddig nagyon jól jövedelmezett, viszonylag kevés ráfordított energiával. Mostanra már nagyon sokan a túlélésért küzdenek: ha viszont túl akarják élni ezt az időszakot, akkor technológiát kell váltaniuk. Ahhoz azonban új gépek kellenek, alkalmazni kell az elektronikus, digitális megoldásokat a vetésnél és a kijuttatásnál. Emellett egyre inkább kalászost kell vetni, törekedve minimális talajművelésre, a termőtalaj minél kisebb mértékű bolygatására. Ennek során bizonyos gépek vagy termelőeszközök egyre inkább feleslegessé válnak, vagyis ezek meg fognak jelenni a használtgép piacon, de kérdéses, lesz-e rájuk kereslet. Azért ne feledkezzünk meg arról se, hogy Nyugat-Magyarországon azért nincs még akkora probléma az aszállyal, mint az Alföldön. Pedig ott is kevés csapadék hullik, de még mindig jóval több, mint az ország középső és keleti részein.
Úgy gondoljuk, a jövőben középtávon is nagyobb figyelmet fog kapni a víztakarékos gazdálkodás, az öntözőrendszerek, szivattyúk és szenzorok beszerzése és alkalmazása. Ugyanilyen fontos lesz a sekély, forgatás nélküli vagy sávos talajművelő eszközök használata és takarónövények, illetve az agrár-környezetgazdálkodási programban (AKG) elvetett növényeknek a termesztése, kaszálása. Emellett öntözni is szeretnénk mindenhol, de tudjuk, ahhoz jó tulajdon- és birtokviszonyok, illetve megfelelő struktúrájú föld kell. Meg természetesen víz.
Az elmúlt években Magyarországon is egyre jobban terjedni kezdtek a regeneratív talajművelési technikák. Ez látszik már az ezt lehetővé tevő eszközök keresletében?
Igen, egyértelműen látszik a megnövekedett kereslet ezekre a gépekre. A gazdák keresik a sekély kultivátorokat, a sávművelőket, a direktvetőgépeket, a rövid tárcsákat. Komoly igény mutatkozik a differenciált kijuttatást lehetővé tevő, illetve a direkt vetésre alkalmas gépekre, de az alacsonyabb, központi abroncsnyomású gépek is egyre népszerűbbek. Az egy dolog, hogy ezeket a megoldásokat és technológiákat keresik a termelők, de ezek használatát meg is kell tanulni. Ehhez szaktanácsadás kell, helyi tapasztalat és folyamatos kommunikáció. Az új gép beszerzése önmagában még nem fogja garantálni az eredményeket, azt meg is kell tanulni, ki kell ismerni.
Az elmúlt egy-másfél évtizedben a pályázatok pörgették a mezőgazdasági géppiacot. Ha volt pályázat, vásároltak gépeket a gazdák, ha nem, akkor nem. Mit gondol, a jövőt illetően is meg fog maradni ez a rendszer, vagy át fog alakulni valami mássá? Mire számítanak, lesznek még idén újabb kiírások?
Bizakodásra ad okot az, hogy az idei első félévben a duplájára emelkedett a kertészeti pályázatnak köszönhetően a 70-100 lóerős traktorok forgalma. Remélhetőleg az ÁTK pályázatban résztvevő termelők is el fognak kezdeni gépeket vásárolni.
