A mezőgazdasági géppiacon jelentős átalakulás zajlik világszinten - és ez alól Magyarország sem kivétel -, amelyet a technológiai fejlődés, az időjárási szélsőségek, valamint a támogatási rendszerek alakulása is befolyásol - olvasható az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) Agrárstatisztikai Információs Rendszerének (ASIR) legfrissebb jelentésében. A magyar gazdálkodók gépbeszerzési kedve éveken át, egészen 2023 első negyedévéig, töretlenül ívelt felfelé. Az elmúlt években a pályázati kiírásoknak és az akkori kedvező finanszírozási környezetnek köszönhetően az ágazat szereplői közül többen 3-5 évre előre betervezett beruházásokat valósítottak meg. 2023 második negyedévétől viszont bekövetkezett a recesszió, a gabonapiaci helyzet, a megnövekedett gépárak és a gyengülő finanszírozási lehetőségek, illetve a pályázatok kifutása óvatosabbá tették, kivárásra kényszerítették a gazdákat.

Ugyancsak visszaesés történt az európai mezőgép-kereskedelemben is. 2023-ban a gépeladás 25%-kal csökkent, ezt a visszaesést csak kismértékben kompenzálta az alkatrészvásárlás 6%-kal nagyobb forgalma. A legnagyobb mértékű csökkenés a traktorok és a gabonakombájnok piacát érintette. A mezőgazdasági géppiac 2024-ben tovább zsugorodott, 32%-kal esett vissza a mezőgazdasági gépértékesítés az előző évhez képest, ugyanakkor a precíziós technológiák iránti kereslet nőtt, ami jelentős segítséget jelenthet a gazdáknak a klímaváltozás hatásainak leküzdésében.

A mezőgazdasági gépforgalmazás fekete éve volt az idei: mi lesz itt jövőre?

Pályázatok és források híján 2024-ben gyakorlatilag leállt a mezőgazdasági gép- és alkatrész-forgalmazás Magyarországon.

Rengeteg magyar fordított hátat ezeknek a gépeknek: miért döntöttek így?

2023-ban visszaesett a gépforgalmazás volumene Magyarországon, a szakértők szerint ez várhatóan jó darabig így marad majd.

Növekvő gépforgalom jellemezte a 2025-ös évet

2025 első hónapjaiban a mezőgazdasági gépforgalmazás lassabb ütemben indult. Az elmúlt évek nehézségei miatt - az aszály, az alacsony terményárak, az orosz–ukrán háború, a kamatkörnyezet alakulása - a magyar gazdák vásárlóereje és gépbeszerzési hajlandósága alacsonyabb volt, mint korábban. Sokan inkább megvárták az új pályázati kiírásokat, illetve a már beadott pályázatok elbírálását, ami további késedelmet jelentett. A gépforgalmazás ismételt növekedéséhez a pályázatok mellett a gazdálkodás eredményessége is mindenképpen szükséges volt, és a korábbi trend a pályázatok várhatóan megjelenését és elbírálását követően fog megváltozni. 2025 első félévében érezhető volt egy kis fellendülés az egy évvel korábbi eladásokhoz képest, de még így is jelentős visszaesést lehetett tapasztalni a 2023. I. félévi gépforgalomhoz viszonyítva. A termelők a pályázatok eredményére vártak, de voltak olyan cégek is, amelyek enélkül kezdték el megvalósítani beruházásaikat. A keresletet a szükség is diktálta, az elmúlt években elmaradó beruházások, meg nem valósított technológiai fejlesztések miatt is szükséges volt frissíteni a gépparkot. A magyar géppiac az elmúlt évek hektikus változásai után 2025 második felében újra élénkülni látszott, de az igazi fellendülés csak a következő időszakban várható.

A harmadik negyedév végére az új gépekre kiadott összeg már a 2021 azonos időszakában elért szintet hozta, 2025. év végére azonban nem érte el a 2021. évi forgalmat. A gazdák beruházási kedvét fékezi a terményárakból fakadó pénzügyi bizonytalanság és az egyre kiszámíthatatlanabb időjárás is.

Továbbra is kivárásra játszottak a gazdák

Az egyéni gazdaságok és a társas vállalkozások 221 milliárd forint értékben vásároltak új mezőgazdasági gépeket és eszközöket 2025-ben, ami 12%-os növekedés volt a 2024. évihez viszonyítva. A 2023. évi gépeladásokhoz képest viszont továbbra is 23%-os volt az elmaradás. A támogatási források rendelkezésre állásától függő új gépek értékesítése mellett az alkatrészeladás viszont az elmúlt években folyamatos emelkedést mutatott. A géppiacon továbbra is a kivárás volt a jellemző, csúsztak, illetve elmaradtak az új gépek beszerzései, a gazdák inkább a meglévő géppark fenntartására fókuszáltak. Mivel a gépek egyre bonyolultabbá válnak, az alkatrészeknél csereperiódusok vannak, egyre jelentősebb a szervízigény. A javítás már a digitális beállításokat és szoftverfrissítéseket is magában foglalta. A gazdálkodók 98 milliárd forintot fordítottak a gépek üzemeltetéséhez, javításához szükséges alkatrészek beszerzésére 2025-ben, ami 8%-os növekedés a 2024. évi alkatrész-értékesítéséhez képest.

A vizsgált időszakban a végfelhasználóknak történő import beszerzésű és hazai gyártású mezőgazdasági gép- és eszközértékesítések 67%-át tíz forgalmazó szervezet bonyolította le, közülük a három legnagyobb gépkereskedő kezében összpontosult az összes magyarországi mezőgépeladás 48%-a. 2025. évben az első tíz cég és a három legnagyobb vállalkozás részesedése nem változott az egy évvel korábbihoz képest. Az első tíz forgalmazó az alkatrészek esetében még nagyobb arányban (81%) vett részt a piaci igények kielégítésében.

Csak a pályázatokra vártak a magyar gazdák: véget ér egy korszak itthon

Az év második felében megmozdult a magyar mezőgéppiac, de az igazi fellendülés csak a következő időszakban várható.

A teljes költések csaknem fele erőgépekre ment el

A mezőgazdasági termelők az erőgépek beszerzésére 106 milliárd forintot fordítottak 2025-ben, ez a mezőgazdasági gépberuházások összértékének 48%-át tette ki. Az erőgép-beruházásokon belül a traktorok 56%-os, a gabonakombájnok 18%-os, míg a teljes értékesítésen belül a traktorok 27%-os, a gabonakombájnok pedig 9%-os részarányt képviseltek. A magyar gazdák 2025-ben 1745 kerekes traktort vásároltak, ami 2%-kal haladta meg az egy évvel korábbi traktorbeszerzéseket. 2023 azonos időszakához képest pedig 28%-os visszeesést lehetett regisztrálni az értékesítésben. Az ismert nyugati, kelet-közép-európai, illetve távol-keleti márkákból 2025-ben a 2024. évi eladásokhoz képest 35-tel több új kerekes traktor frissítette a gépparkot 57,3 milliárd forint értékben. Közöttük a legnagyobb részarányt az 50 lóerő alatti kategória képviselte, 34%-kal. A 100 lóerő alatti és a 260 lóerő feletti teljesítményű traktorok értékesítése csökkent, viszont az ezek közötti teljesítménykategóriákban élénkült a kereslet a beérkezett adatok alapján. A Datahouse Kft. első forgalomba helyezési kimutatása alapján - a márkák versenyében - az éllovas a John Deere, ezt követte a Claas, a Solis és a New Holland volt a 2025. évben. Hasonló eredményre jutott az Agrárszektor is, amely minden hónapban közzétette a traktorvásárlási statisztikákat a carinfo.hu adatai alapján.

Egyre több rakodót vesznek a magyar gazdák

Az önjáró rakodók értékesítése 26%-kal nőtt 2025-ben a bázisidőszak eladásaihoz képest, ami 541 rakodógép eladását jelentette. Ezen belül továbbra is a teleszkópgémes rakodók iránt mutatkozott jelentősebb igény, az értékesített 389-ből 269-et a 7-9 méteres rakodási magasságú változatokból adtak el a kereskedők. A törzscsuklós homlokrakodóból 110-et, míg a csúszókormányos kisrakodókból 42-t értékesítettek. A traktorra szerelhető homlokrakodókból a bázisidőszakban eladott 455-tel szemben 489 talált gazdára 2025-ben. A gabonakombájn-piac az előző évi szinten alakult, összesen 125 új arató-cséplő gép került a gazdaságokba 19,3 milliárd forint értékben. 2023 azonos időszakához viszonyítva viszont 52%-kal csökkent az eladott kombájnok száma, akkor 299-et értékesítettek közel 40 milliárd forintért.

Csökkent a kereslet a talajművelő gépek iránt

A mezőgazdasági munkagéppiacon mérséklődött a kereslet a vizsgált időszakban. Legnagyobb darabszámban (4067 darab) a különböző talajművelő gépekre volt igény, melyekből - az egy évvel korábbi eladásokhoz viszonyítva - 2%-kal kevesebb talált gazdára 2025-ben. A két évvel korábbi talajművelőgép-eladásoktól viszont 8%-kal maradt el a kereslet. A talajművelő gépeken belül a szárzúzókból és a tárcsás talajművelőkből vásárolták a legtöbbet a gazdálkodók. A szárzúzókból 10%-kal, a tárcsás talajművelőkből 13%-kal csökkent a kereslet 2024-hez képest. A felmérés szerint az értékesített talajművelő gépek 31%a volt hazai gyártású termék a vizsgált időszakban.

A korábbinál több vető- és tápanyag-kijuttató gépet vettek a termelők

Tápanyag-kijuttató gépekből (697 darab) 42%-kal, a növényvédő gépekből (834 darab) 9%-kal nőtt az értékesítés az egy évvel korábbi eladásokhoz képest. Előbbiből a legnagyobb részt a szilárdműtrágya-szórók képviselték, melyekből 2025-ben 602-t értékesítettek az egy évvel korábbi 399-cel szemben, 2023-ban viszont 750 darabra volt igény. A piacra került 690 növényvédő gépből 502 függesztett, illetve vontatott, 147 ültetvénypermetező, 41 pedig önjáró szántóföldi permetező volt. A vetőgépek értékesítése 21%-kal nőtt, 2025-ben 594 vetőgép talált gazdára 12,6 milliárd forint értékben, míg 2023 azonos időszakában 864 vetőgépet értékesítettek. A szemenkénti vetőgépekből adták el a legtöbbet (220 darab), ami 19%-kal haladta meg a bázisidőszaki forgalmat, viszont fele a két évvel korábbi eladásoknak.

Óriásit ugrott a szálastakarmány-betakarítók és bálázók értékesítése

A szálastakarmány-betakarítók értékesítése 68%-kal nőtt az egy évvel korábbi eladásokhoz képest, viszont még így sem érte el a 2023. év keresletét. A fűkaszákból 81%-kal, a rendkezelőkből 43%-kal többet értékesítettek tavaly, mint 2024-ben. A bálázógépekből - minibálázók nélkül - 74%-kal többet, összesen 287-et, míg 2023-ban 354-et értékesítettek. Mellettük 76 új bálacsomagoló gépet adtak el, 55%-kal többet, mint 2024-ben. Az öntözőgépek forgalma 20%-kal haladta meg a 2024. évit, 2025-ben 21,8 milliárd forintért értékesítettek lineáris, körforgó rendszerű, csévélődobos és csepegtető öntözőberendezéseket, míg egy évvel korábban 18,1 milliárd forint értékben.

A mezőgazdasági célú szállítójárművek eladása 19%-kal nőtt tavaly, pótkocsikból 5%-kal csökkent az értékesítés, 601-et adtak el. Tartálykocsikból 115 darabot értékesítettek, 16%-kal többet, mint a bázisidőszakban. A bálaszállítók eladása közel kétszeresére nőtt, 216-ra volt igény az egy évvel korábbi 111-gyel szemben, és 23%-kal haladta meg a 2023. évi eladásokat is. A takarmányozási gépek iránti kereslet szintén növekedett, a vontatott takarmánykeverő-kiosztókból 27-et értékesítettek az egy évvel korábbi 4-gyel szemben. Az önjáró takarmánykeverő-kiosztókból pedig 14 talált gazdára 713 millió forintért.