Agrárszektor: 2023 második felétől gyakorlatilag 2025 második feléig mélyrepülésben volt a magyar mezőgazdasági géppiac. Tavaly ősszel volt egy kis fellendülés a kertészeti és az ÁTK pályázatok kapcsán. Hogyan látja, sikerült újraindulnia a magyar mezőgazdasági géppiacnak?
Dr. Szabó Levente: A piacot jelenleg a korábban kiírt, és azóta elbírált pályázatok tartják életben, leginkább az állattartó telepek korszerűsítésére kiírt pályázat, vagyis az ÁTK. A jövő tekintetében azt nem látjuk még, hogy milyen pályázati feltételek mellett, mire lehet pályázni, de a klímaadaptációs technológia, amiben a KITE hisz, azzal jár, hogy bizonyos gépeket, géprendszereket be kell szerezniük a termelőknek. Tehát ha magát csak a géppiacot értékelem, akkor az valóban erőteljesen szűkült. Ha azt nézzük, hogy a jövő érdekében mit kell megtenni, hogy jövedelmező legyen a gazdálkodás, akkor bizony azt kell mondjam, hogy van olyan géprendszer, amelyet meg kell vásárolniuk a gazdáknak ahhoz, hogy jövedelmezően termelhessenek ilyen klimatikus viszonyok mellett is.
És most milyen a gazdáknak a gépvásárlási hajlandósága, milyen gépeket, gépkapcsolatokat, géptípusokat keresnek leginkább?
Mint említettem, az ÁTK kiírásnak köszönhetően volt és van egyfajta élénkülés a megpályázható erő- és munkagépek piacán, illetve azoknál a talajművelő gépeknél, amelyeket az év során folyamatosan igénybe vesznek a gazdák. A digitális pályázat lezárása óta a nagyértékű gépek piaca azonban erősen visszaesett és stagnál.
Illetve ezek mellett azt lehet látni, hogy a használt, jó minőségű és szervizelt gépek is egy nagyobb jelentőséggel bírnak. A mostani jövedelmi viszonyok mellett a használt gépek, az ár-érték arány tekintetében egyre piacképesebbek lesznek.
Felemás év Magyarország legnagyobb agráróriásánál: későn jöttek a pályázatok
A KITE-nek elég komoly öntözési divíziója van, azon a területen idén milyen mérföldköveket értek el? Mi a helyzet az öntözés és az öntözésfejlesztés terén a magyar mezőgazdaságban?
Az öntözésfejlesztés kapcsán az értékesített gépek tekintetében kiugróan magas darabszámról és értékről is beszélhetünk 2026-ban, ami természetesen a korábban kiírt és már elbírált öntözési támogatásnak köszönhető. Ugyanakkor azt is látni kell, hogy a jelenlegi kritikus állapotok mellett és közepette a termelők akár támogatás nélkül is hajlandóak arra, hogy öntözési beruházásokat hajtsanak végre, amennyiben rendelkezésre áll a víz.
2026. augusztus 31-én a KITE Zrt. és az Agrárközgazdasági Intézet stratégiai együttműködési megállapodást írt alá. Milyen célok, elvek mentén fog működni ez az együttműködés? Hogyan fog kinézni ez a gyakorlatban?
A KITE Zrt. igen régi kapcsolatban áll az Agrárközgazdasági Intézettel, ezért döntöttünk úgy, hogy ezt írott formában is megerősítjük. Már csak azért is, hogy a rendelkezésre álló adatok, információk - mind adatmegosztás, mind adatcsere formájában - tovább bővítsék azokat az adatbázisokat, amelyeknek a feldolgozásával, kiértékelésével statisztikákat és elemzéseket, később pedig döntéstámogató elemzéseket lehessen készíteni.
Ezek abban fogják tudni segíteni a gazdákat, hogy a megváltozott körülményekhez hogyan lehet statisztikailag igazolt módon leginkább alkalmazkodni úgy, hogy valamilyen értelemben jövedelmező lehessen a gazdálkodásuk, legyen szó szántóföldi növénytermesztésről vagy állattartásról.
Vége a mindenes gazdák korának? Ilyen új mezőgazdaság jöhet Magyarországon
Ha már adatgyűjtés, akkor a magyar mezőgazdaságban mostanra már rengeteg adatot gyűjtünk, de hogy állunk ennek a feldolgozásával és felhasználásával? Ezen a téren milyen tapasztalataik, meglátásaik vannak?
Cégünk már több mint tíz éve gyűjti az adatokat: azok a termelők, akik annak idején beléptek a KITE Precíziós Gazdálkodási Rendszerébe (PGR), önkéntesen adatokat osztanak meg velünk. Ezekből készülnek különféle kimutatások, statisztikák, amelyeket ők is felhasználnak a döntéshozatalkor, vagy a technológiai beavatkozások esetében, azt eldöntendő, hogy végrehajtsák-e az adott technológiai beavatkozást, vagy sem.
Mind a számosságát tekintve, mind pedig a felhasznált adatok területazonosságát tekintve ez a szám folyamatosan növekszik, vagyis egyre nagyobb felületen és több termelő használja ezeket az adatokat és információkat a napi működése során.
Az idei év még a 2022-esnél is szárazabb lett, és rosszabbak lesznek az eredmények. Milyen hatása lesz a mezőgazdasági gépek piacára az alföldi régiónak a kiszáradása, és hogyan alakítja át ez a termelőknek a gépbeszerzéseit?
Egy ilyen gazdasági helyzetben valószínűleg kevésbé lesznek nyitottak egy-egy újabb beruházás elindítására. Ez nemcsak az alföldi termelők kapcsán mondható el, hanem országos és európai szinten is megfigyelhető. Hasonló a helyzet Amerikában is: az idei évben 10%-os csökkenés tapasztalható a mezőgazdasági nagygépek piacán, mérsékelt növekedés csupán a kisgépek piacán figyelhető meg. A nagy gépgyártók 2026-ra mérsékelt növekedést prognosztizálnak. Ez az előrejelzés akár még be is jöhet, hiszen - mint azt korábban is említettem már -, a klímaadaptációnak része a gépesítés és a gépkapcsolatok beszerzése.
Ezek a módszerek tényleg működnek: a legprofibb gazdák már így termelnek itthon
Hogyan látja, mi várható a következő 1-3 év során a mezőgazdasági géppiac és a klímaadaptáció kapcsán?
Hogy előre tudjunk lépni, és képesek legyünk élni a lehetőségekkel, ahhoz előbb látni is kell a lehetőségeket. Ehhez az Európai Uniónak is olyan támogatásokat kellene kiírnia, amelyek pontosan a klímaadaptációt szolgálják. Elsődlegesen az öntözőgép-beruházásokra gondolok, másodlagosan pedig az öntözéshez szükséges infrastrukturális fejlesztésekre, amelyek nem csak nemzeti hatáskörben, hanem akár uniós támogatással is megvalósíthatóvá válnának. Ide tartoznak még a klímaadaptációt szolgáló növényfajok termesztésének és az ezek termesztéséhez szükséges géprendszerek támogatása is.
Egyfajta fellendülés előtt állunk most, de ez még nem érezhető, nem kézzel fogható, hiszen sokan még csak most kezdtek gondolkodni, tervezni. A problémát már mindenki érzékeli, sokakban viszont csak most tudatosult, hogy a klímaváltozással valamit kezdeni kell: vagy alkalmazkodunk, vagy elszenvedjük. Ha csak elszenvedjük, akkor nagy valószínűséggel szűkülni fog az európai mezőgazdasági kibocsátás, ha viszont alkalmazkodni akarunk, ahhoz szükség lesz bizonyos támogatási forrásokra.
