A felkészülés egyik legfontosabb területe a talaj állapotának javítása és vízgazdálkodásának fejlesztése. A talajnak ugyanis nem csupán a növények rögzítésében és tápanyagellátásában van szerepe, hanem a klímaváltozás okozta stresszhatások mérséklésében is. Ehhez azonban megfelelő vízbefogadó és -megtartó képességre, stabil talajszerkezetre és aktív talajéletre van szükség. A szakember szerint a talajművelés módját is ennek megfelelően kell megválasztani: nem biztos, hogy minden esetben szükség van beavatkozásra, és különösen fontos, hogy a gazdálkodó tisztában legyen az adott talajtípus sajátosságaival. A hagyományos szántástól a forgatás nélküli művelésig többféle technológia áll rendelkezésre, de ezek alkalmazásakor mindig a talajvédelmi szempontokat kell előtérbe helyezni.

Nem lesz könnyű dolga a magyaroknak: súlyos krízis van a láthatáron

A klímaváltozás hatásai különösen az Alföldön jelentenek komoly kihívást, ahol a növekvő hőmérséklet és a fokozódó párolgás tovább súlyosbítja a vízhiányt.

A talaj védelmének egyik alapvető eszköze a folyamatos felszíntakarás. A növényi maradványok, a szalma és a mulcs nemcsak a párolgást mérséklik, hanem védik a talajt az eróziótól, a cserepesedéstől és az eliszapolódástól is. Daoda Zoltán szerint különösen fontos a kombájn által visszahagyott szalma egyenletes elterítése, szükség esetén szalmaboronával történő rendezése. A takarónövények szintén fontos szerepet tölthetnek be, hiszen élő gyökérzetükkel javítják a talaj állapotát, miközben csökkentik a nedvességveszteséget. A tarlóhántást sem szabad automatikusan elvégezni: minden esetben mérlegelni kell, hogy az adott körülmények között valóban indokolt-e a beavatkozás.

A vízmegtartó képesség kialakításában meghatározó szerepe van a talaj biológiai állapotának. A mikroorganizmusok részt vesznek a szerves anyagok lebontásában, a humuszképződésben és a talajaggregátumok stabilizálásában, vagyis abban a folyamatban, amelynek eredményeként a talaj szerkezete ellenállóbbá és kedvezőbb vízgazdálkodásúvá válik. Ehhez szervesanyag-visszapótlásra, megfelelő talajművelésre, folyamatos élő gyökérzetre és a talajfelszín védelmére egyaránt szükség van. A szakember kitért a mikrobiológiai készítmények, valamint egy speciális talajalgás készítmény szerepére is. Az algák fotoszintézisük révén biomasszát és szerves anyagokat állítanak elő, miközben a talaj felszínén és felső rétegében olyan védőréteget alakíthatnak ki, amely hozzájárul a nedvesség megőrzéséhez, a talajszerkezet javításához és az erózió mérsékléséhez.

Riasztó jelentés látott napvilágot: itt már készülhetnek a legrosszabbra?

Egy friss kutatás szerint öt év alatt a svájci gleccserek majdnem egyötöde elolvadt.

A szakember arra is felhívta a figyelmet, hogy a vízmegtartás nem pusztán a csapadék mennyiségén múlik, hanem azon is, milyen állapotban van a talaj, amelynek azt tárolnia kellene. Hiába áll rendelkezésre öntözővíz, ha a talaj szerkezete és biológiai állapota nem teszi lehetővé annak hatékony hasznosulását. A stabil talajszerkezet kialakításában a baktériumok és gombák mellett más mikroorganizmusok is fontos szerepet játszanak, amelyek tevékenysége hozzájárul a szervesanyag-tartalom növeléséhez és a talaj vízmegtartó képességének javításához. A gazdálkodóknak ezért nem csupán a növények aktuális igényeit, hanem a talaj hosszú távú állapotát is szem előtt kell tartaniuk.

Daoda Zoltán szerint a termőtalaj a mezőgazdaság egyik legfontosabb termelőeszköze, amelynek állapotába hosszú távon érdemes beruházni. A megfelelő talajszerkezet, a szervesanyag-tartalom növelése és az élő talaj kialakítása ugyanis nem egyik évről a másikra meghozott intézkedések eredménye, hanem következetes gazdálkodásé. Az aszály elleni védekezés ezért nem egyetlen növényfajta, vetéstechnológia vagy öntözési megoldás kérdése. A talajt, a klímát és a növényt egységes rendszerként kell kezelni, és a termésbiztonságot megalapozó munkát már évekkel a vetés előtt el kell kezdeni.