Nagyon sok vizet kivezettek az országból: meglett a böjtje a döntésnek

Nagyon sok vizet kivezettek az országból: meglett a böjtje a döntésnek

agrarszektor.hu
Az éghajlatváltozás hatására Magyarországon egyre gyakoribbá válnak az időjárási szélsőségek. A hosszabb aszályos időszakok mellett mind gyakrabban fordulnak elő rövid idő alatt lehulló, nagy intenzitású csapadékesemények is. A nagy intenzitású csapadékból származó víztömeg sok esetben néhány óra alatt elhagyja a vízgyűjtőt. Ennek következtében egyszerre jelentkezik két, látszólag egymásnak ellentmondó probléma: a hirtelen lezúduló víz károkat okoz a településeken és a mezőgazdasági területeken, miközben néhány hét elteltével ugyanazon a területen már a vízhiány nehezíti a növénytermesztést. Ez jól mutatja, hogy napjaink vízgazdálkodásának már nem csupán a többletvizek biztonságos elvezetése, hanem azok minél nagyobb arányú helyben tartása is kiemelt feladata.

Kistermelők, ökotermelők és fiatal gazdák, FIGYELEM!

Ön is kistermelő? Vagy csak nem rég kezdett el gazdálkodni? Vagy Ön az ökológiai termelés* nyilvántartott szereplője? Most 69.900 Ft + áfa összegért vehet részt az év egyik legnagyobb és legrangosabb agráreseményén, a Portfolio Agrárszektor 2026 konferencián Siófokon, december 2-3 között.

Kérjük, töltse ki az alábbi űrlapot, a Portfolio szakmai csapata pedig elbírálja igényét a kedvezményes jegy beváltása érdekében.Ha kitöltötte az adatlapot, mentse le és emailben küldje el a gazdalkodoikedvezmeny@portfolio.hu címre.

A hidrológiai folyamatok megértése szempontjából fontos hangsúlyozni, hogy a vízhiány kialakulását nem kizárólag a lehulló csapadék mennyisége határozza meg. Legalább ilyen jelentős szerepet játszik a víz tájban való tartózkodási ideje, a beszivárgás mértéke, a felszín alatti vízkészletek utánpótlása, valamint a vízgyűjtő területek állapota és hasznosítása. Ha a csapadék rövid idő alatt elfolyik, akkor nem tud megfelelő mértékben hozzájárulni sem a talaj vízkészletének pótlásához, sem a felszín alatti vízkészletek természetes utánpótlásához. A felszín alatti vízszintek alakulását ugyanis a csapadékon túl a beszivárgás lehetősége, a felszíni vízrendezési beavatkozások, a földtani adottságok és a vízkivételek egyaránt befolyásolják - írja a NAK.

EZ IS ÉRDEKELHET

Az elmúlt évtizedekben a vízrendezési szemlélet jelentősen átalakult. Korábban a beavatkozások elsődleges célja a felszíni vizek gyors elvezetése, a vízkárok megelőzése és az árhullámok biztonságos levezetése volt. Napjainkban azonban egyre inkább előtérbe kerül a vízvisszatartás, amely egyszerre szolgálja a villámárvizek mérséklését, a talaj vízkészletének megőrzését, a felszín alatti vízkészletek utánpótlását és a mezőgazdaság klímaalkalmazkodását.

Ezt a szemléletet tükrözi a hazai jogszabályi környezet is. A 147/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet a vizek hasznosítását, védelmét és a vízkárelhárítást szolgáló tevékenységekről külön fejezetben foglalkozik a hegy- és dombvidéki vízrendezéssel. A rendelet előírja, hogy a vízrendezési beavatkozásokat a teljes vízgyűjtő figyelembevételével kell megtervezni, törekedve a káros lefolyási folyamatok mérséklésére, az erózió csökkentésére, valamint - ahol az adottságok ezt lehetővé teszik - a vízvisszatartásra és a tározási lehetőségek alkalmazására. A részletes műszaki követelményeket a 10/1997. (VII. 17.) KHVM rendelet tartalmazza, amely meghatározza a vízrendezési művek tervezésének alapelveit és a vízkárok megelőzését szolgáló műszaki követelményeket.

EZ IS ÉRDEKELHET

A dombvidéki vízgazdálkodás kihívásai

A dombvidéki vízgyűjtők hidrológiai működése alapvetően eltér a síkvidéki területekétől. A nagyobb terepesés, a kisebb vízgyűjtőterületek és a rövidebb lefolyási utak miatt a lehulló csapadék gyorsan összegyülekezik, ezért az árhullámok rövid idő alatt kialakulnak, majd nagy sebességgel levonulnak. A víznek kevés ideje marad arra, hogy beszivárogjon a talajba, vagy hozzájáruljon a felszín alatti vízkészletek természetes utánpótlásához.

A gyors lefolyás a mezőgazdaság számára is jelentős kockázatot jelent. A víz a lejtős területeken lemoshatja a termőréteget, tápanyagokat szállíthat el, vízmosásokat alakíthat ki, valamint hordalékot juttathat a vízfolyásokba és a tározókba. Az erózió következtében romlik a talaj szerkezete, csökken vízmegtartó képessége, ami hosszabb távon a terméshozamokra is kedvezőtlen hatással lehet.

A dombvidéki vízgyűjtők állapota ugyanakkor nemcsak a helyi térségek, hanem az alattuk fekvő síkvidékek vízháztartását is alapvetően befolyásolja. A gyors lefolyás miatt a csapadék rövid idő alatt eléri a nagyobb vízfolyásokat, miközben a beszivárgás és a természetes vízkészlet-utánpótlás mértéke csökken. Ezzel szemben a lefolyást lassító vízvisszatartó megoldások nemcsak helyben mérséklik az eróziót és a villámárvizek kialakulását, hanem kiegyenlítettebb vízjárást eredményezhetnek a vízgyűjtő alsóbb szakaszain is. A dombvidéki vízvisszatartás ezért a teljes vízgyűjtő-gazdálkodási rendszer egyik meghatározó eleme.

EZ IS ÉRDEKELHET

A dombvidéki vízvisszatartás fő eszközei

A dombvidéki vízrendezés egyik legfontosabb eszköze a víztározás. A tározók feladata ma már jóval túlmutat az árvízi biztonság növelésén: egyszerre szolgálják a lefolyás szabályozását, a vízkészletek megőrzését és a vízgyűjtők kiegyensúlyozottabb vízháztartását. A hazai gyakorlatban a dombvidéki tározók között megkülönböztethetők a záportározók, az árvízcsúcs-csökkentő tározók, valamint a többcélú tározók. A korszerű fejlesztésekben ezek a funkciók gyakran egyetlen létesítményen belül is megjelennek: a tározó nemcsak a villámárvizek mérséklését szolgálja, hanem hozzájárulhat a vízkészletek megőrzéséhez, az ökológiai vízigények biztosításához, egyes térségekben pedig a mezőgazdasági vízhasználat biztonságának javításához is.

Ugyanakkor önmagában egy tározó nem oldja meg a vízgyűjtő problémáit. A lefolyás alakulását jelentősen befolyásolja a domboldalak művelési módja, a talaj állapota, a növényborítottság, az erdők aránya és a kisebb vízvisszatartó beavatkozások megléte. Éppen ezért a korszerű vízgazdálkodás vízgyűjtőszintű szemléletet alkalmaz, amelyben a tározók a teljes rendszer egyik fontos elemét jelentik. A vízvisszatartás nem kizárólag nagy műtárgyak építésével valósítható meg. Az elmúlt években egyre nagyobb figyelem irányul az úgynevezett természetalapú vízmegtartó megoldásokra (Natural Water Retention Measures – NWRM), amelyek a természetes vízkörforgás támogatására épülnek.

EZ IS ÉRDEKELHET

Dombvidéken ilyen beavatkozás lehet például a kisebb vízvisszatartó műtárgyak, fenékküszöbök, rönkgátak vagy vízmosáskötések kialakítása, a vízfolyások természetesebb állapotának helyreállítása, illetve az időszakos elöntésekre alkalmas területek megőrzése. A természetközeli szemlélet fontos eleme a kisvízfolyások revitalizációja is. Számos korábban kiegyenesített vagy burkolt mederszakasz esetében lehetőség nyílik a természetesebb mederforma részleges helyreállítására, a mederérdesség növelésére, illetve a vízsebességet csökkentő fenékküszöbök és egyéb természetközeli műtárgyak alkalmazására. Ezek a beavatkozások lassítják a lefolyást, mérséklik a medereróziót, növelik a beszivárgás lehetőségét, valamint javítják a vízfolyások ökológiai állapotát.

A természetközeli vízvisszatartó beavatkozások további előnye, hogy hozzájárulhatnak a kisebb vizes élőhelyek megőrzéséhez vagy helyreállításához. Az időszakos vízborítású területek nemcsak a biológiai sokféleség szempontjából értékesek, hanem a vízháztartást, valamint kedvezően befolyásolhatják a helyi mikroklímát is. Ennek köszönhetően a vízvisszatartás egyszerre szolgálhat vízgazdálkodási, természetvédelmi és mezőgazdasági célokat.

EZ IS ÉRDEKELHET

A vízvisszatartás és a felszín alatti vízkészletek kapcsolata

A dombvidéki vízvisszatartás jelentősége nem korlátozódik a felszíni vizek kezelésére. A lefolyás lassításával a csapadék nagyobb arányban képes beszivárogni a talajba, ezáltal javul a talaj nedvességellátottsága, és – a földtani adottságoktól függően – növekedhet a felszín alatti vízkészletek természetes utánpótlása is. Ez különösen fontos a klímaváltozás időszakában, amikor a hosszabb csapadékmentes periódusok miatt a talajvíz és a sekély felszín alatti vízkészletek utánpótlása egyre bizonytalanabbá válik.

A táj vízháztartásának javításához elengedhetetlen a beszivárgás növelése és a felszín alatti vízkészletek természetes utánpótlásának elősegítése is. Ennek egyik korszerű megközelítése a természetalapú célzott felszín alatti vízpótlás, amely a csapadékos időszakban rendelkezésre álló vízkészletek természetes beszivárogtatására épít. Ennek során a topográfiailag magasabban fekvő utánpótlódási területeken összegyűjtött többletvizet infiltrációs medencék, tavak vagy kutak segítségével a felszín alá vezetik, elősegítve a talajvíz helyi, illetve kedvező földtani adottságok esetén akár regionális léptékű utánpótlását is.

EZ IS ÉRDEKELHET

A NaBa-MAR® hazai alkalmazásának legismertebb példái elsősorban síkvidéki térségekhez kapcsolódnak, azonban az alapelv dombvidéken is érvényes: minél hosszabb ideig sikerül a vizet a vízgyűjtőn tartani, annál nagyobb lehetősége nyílik annak, hogy a talajon keresztül a felszín alatti vízrendszerekbe jusson. A vízvisszatartás így nemcsak a villámárvizek mérséklését szolgálja, hanem hosszabb távon hozzájárulhat a kisvízfolyások alapvízhozamának fenntartásához, a források vízellátásához és a táj vízháztartásának kiegyensúlyozásához is.

A dombvidéki vízgazdálkodás hazai fejlesztései

A korszerű vízgazdálkodási szemlélet a hazai fejlesztésekben is egyre hangsúlyosabban jelenik meg. Jó példája ennek az Országos Vízügyi Főigazgatóság dombvidéki tározók létesítésére irányuló programjai, amelyek a hagyományos árvízvédelmi feladatok mellett hozzájárulhatnak a vízkészletek megőrzéséhez, a mezőgazdasági vízigények biztonságosabb kielégítéséhez, az ökológiai vízigények figyelembevételéhez és a klímaváltozás hatásaihoz való alkalmazkodáshoz. A cél egy olyan vízgazdálkodási rendszer kialakítása, amely egyszerre növeli a vízbiztonságot és javítja a táj vízháztartását.

EZ IS ÉRDEKELHET

Hazánkban számos térségben zajlanak olyan fejlesztések, amelyek a vízvisszatartás korszerű szemléletét követik. Az Északi-középhegység vízgyűjtőin a villámárvizek mérséklését szolgáló záportározók és hordalékfogó műtárgyak létesültek, míg a Dunántúl több dombvidéki vízgyűjtőjén természetközeli vízfolyás-rehabilitációk és kisebb vízvisszatartó beavatkozások valósultak meg. Ezek közös célja, hogy a lehulló csapadék minél hosszabb ideig maradjon a vízgyűjtőn, mérsékelve a szélsőséges vízjárást és javítva a táj vízháztartását.

Hazai jó példát jelent a LOGOS 4 WATERS Püspökszilágy térségében megvalósított mintaprojektje, ahol több kisebb természetközeli beavatkozás együttes alkalmazásával sikerült csökkenteni a villámárvizek kialakulásának kockázatát és javítani a víz helyben tartását. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a vízgyűjtő egészére kiterjedő, sok kisebb beavatkozásból álló rendszer gyakran hatékonyabb és fenntarthatóbb megoldást jelent, mint egyetlen nagy műszaki létesítmény.

Ezzel összhangban az Európai Unió vízpolitikai törekvései – így a Víz Keretirányelv, a hazai Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv, valamint az Európai Vízreziliencia Stratégia – egyaránt a vízvisszatartás, a természetalapú megoldások és a vízkészletek fenntartható használatának erősítését helyezik előtérbe. A hangsúly fokozatosan a vízkárok kezeléséről a vízkészletek tudatos megőrzésére és a klímaadaptációra helyeződik át.

EZ IS ÉRDEKELHET

A dombvidéki vízvisszatartás mezőgazdasági jelentősége

A dombvidéki vízvisszatartás közvetlenül is hozzájárulhat a mezőgazdasági termelés biztonságához. A lefolyás lassításával mérséklődik a talajerózió, csökken a termőréteg és a tápanyagok lemosódása, miközben nő a beszivárgó víz mennyisége. Ez kedvezőbb talajnedvességi viszonyokat eredményezhet, javítja a talaj vízgazdálkodását, és mérsékli a szélsőséges időjárási események negatív hatásait.

Fontos ugyanakkor hangsúlyozni, hogy a vízvisszatartás önmagában nem jelent minden térségben azonos megoldást. A megfelelő beavatkozásokat mindig a vízgyűjtő adottságaihoz, a talajviszonyokhoz, a földtani felépítéshez és a területhasználathoz igazítva kell megtervezni. Éppen ezért kiemelt jelentőségű a vízügyi szakemberek, a gazdálkodók, az önkormányzatok és a természetvédelmi szervezetek együttműködése, valamint a vízgyűjtőszintű tervezés.

EZ IS ÉRDEKELHET

Összegzés

A klímaváltozás következtében a dombvidéki térségekben egyre gyakoribbá váló villámárvizek és az elhúzódó száraz időszakok egyaránt rámutatnak arra, hogy a vízgazdálkodásnak új szemléletre van szüksége. A gyors vízelvezetés önmagában már nem elegendő: a lehulló csapadék minél nagyobb arányú helyben tartása, a lefolyás lassítása és a természetes beszivárgás elősegítése egyaránt a korszerű dombvidéki vízrendezés alapvető feladata. Ebben a folyamatban a dombvidéki víztározók kiemelt szerepet töltenek be, de hatékonyságuk akkor érvényesül igazán, ha természetközeli vízvisszatartó megoldásokkal, a vízgyűjtő egészére kiterjedő tervezéssel és a vízmegőrzést támogató mezőgazdasági gyakorlatokkal együtt alkalmazzák őket.

Címlapkép forrása: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
Támogatott tartalom

CLAAS AXION-ok új generációja (x)

Új szintre emeli a hatékonyságot az új CLAAS AXION 8 és 9: 240–450 lóerő, prémium kényelem és intelligens technológiák a még eredményesebb munkáért.

Támogatott tartalom

KWS innováció és megoldások – Fókuszban a kockázatkezelés (x)

A mezőgazdaság előtt álló kihívások változnak, de célunk változatlan: partnereink sikeres és biztonságos gazdálkodásának támogatása. Innovációinkkal, széles portfóliónkkal és szakmai támogatásunkkal együtt keressük a helyi adottságokhoz legjobban illeszkedő megoldásokat.

FIZETETT TARTALOM